Klubrádió – Para-Kovács Imrével

Csütörtök reggel a Klubrádión Para-Kovács Imrével beszélgettünk az uniós vakcinaútlevél helyzetéről, jogállamisági és korrupciós kérdésekről. Idő és lehetőség is volt kifejteni a dolgokat, ritka élmény.

Itt visszahallgatható:

Új európai jobboldali pártcsalád formálódóban?

Miután a Fidesz európai parlamenti képviselői a néppárti frakcióból kiesve függetlenekké váltak, majd ezután a magyar kormánypárt elveszítette tagságát az Európai Néppártban is, nem meglepő módon felgyorsulni látszanak azok, az egyébként amúgy is régebb óta zajló folyamatok, amelyek a Fidesz új helyét próbálják kijelölni az euróőai politikai térben. Ennek első lépéseként jelenik meg Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki budapesti találkozója, amelyen végül egyfajta “európai reneszánszt” hirdettek meg – jelentsen ez akármit.

Erről a találkozóról beszéltünk péntek reggel az ATV Start műsorában:

Néhány dologgal szeretném kiegészíteni az elhangzottakat, aminek a kifejtésére az interjú során se idő, se lehetőség nem volt.

Amit mindenképpen világosan kell látni, hogy akármilyen irányba is mozdulnak majd el a dolgok, annak egyes elemeit nem a Fidesz és nem Orbán Viktor fogja mozgatni, akárki akármit állít, beleértve ebbe a szégyentelen kormány- és Fidesz-propagandát, vagy akár az Orbán Viktor végső nagy bukását minden brüsszeli mennydörgésben előre látó ellenzéki csatornákat és megmondókat. Sőt, még csak nem is a két másik szereplő. Persze, politikusokról beszélünk, akik saját maguk szerint mindent és mindent is irányítanak, kézben tartanak és megoldanak, miközben hol a migránsokat, hol a koronavírust fektetik két vállra, ahogy éppen a közvéleményük elvárja, de ez a történet ennél sokkal több szereplős.

A Fidesz (és annak 12 EP-képviselője) kedvéért sem a jelenleg 74 fős Identitás/Demokrácia Csoport (ID – ahol Salvini pártja tényező), sem pedig a 62 fős Európai Konzervatívok és Reformerek Csoport (ECR – ahol a lengyel kormányfő Jog és Igazságosság pártja dominál) nem fog feloszlani, vagy egyszerűen egyesülni. Több okból sem, ezek közül csak egy, amit az interjúban is említettem, miszerint vannak feloldhatatlan ellentétek az egyes tagpártok között – az ID tíz, az ECR pedig tizenöt uniós tagállamból érkező képviselőből áll össze, igen vegyes eloszlásban. Az is nagyon számít, hogy egy új konstelláció, egy új csoport előrelépést jelentene-e az abban részt vevő politikai erőknek.

Nos, tekintettel arra, hogy az ID-n belül Salvini 28, az ECR-en belül a Jog és Igazságosság 24 taggal bír (plusz számolhatnak három pártonkívülivel), a jelen csoportjaikban viszonylag erősnek számítanak. Igazi pozíciós előnyt az jelentene számukra, ha az ID és az ECR csoport egyesülne, a Fidesszel kiegészülve, ezzel valóban létrejönne az EP második legnagyobb frakciója, ami az arányosan kiosztható parlamenti helyek és feladatok tekintetében valós befolyás-növekedést jelentene, plusz ezt tudná a kormánymédia itthon hatalmas győzelemként, Orbán hatalmas európai befolyásolási képességeként elbábozni, de Orbán 12 gyalogja nem tudná pótolni az ebben az együttműködésben részt venni a jelen hírek alapján nem hajlandó 23 francia szélsőjobbos képviselőt, akik jelenleg az ID csoport második legnagyobb részét teszik ki. Abban pedig egyáltalán nem vagyok biztos, hogy akár Salvini, akár Morawiecki számára vonzó opció, hogy a jelenlegi csoportbéli biztos domináns szerepüket feladják, és összebútorozzanak Orbán Viktor 12 fős csapatával, ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy az idei őszi németországi választások közeledtével a német AfD 11 képviselőjével való közösködés a Fidesz számára is kellemetlen lenne. Ha már a “bent vagyok, de a kirúgás előtt inkább magam lépek ki” játékkal megtette azt a politikai szívességet a CDU/CSU számára, hogy nem vitte kenyértörésre a vitáikat (amivel persze a saját arcmentése is a célja volt), az AfD-vel való szorosabb kapcsolatról szóló döntést bőven megéri az ottani eredmények ismeretéig eltolni, amikor már jobban be lehet árazni a CDU/CSU nyilvánvaló rosszallását.

Még számos egyéb szempontot végig lehetne venni, én most azokat ragadtam ki, amik szerintem jelenleg a leginkább fontosak. Most Budapesten még maguk az érintett politikai szereplők is ködösen nyilatkoztak, láthatóan még nincs kiérlelt döntés, vagy jövőbe mutató stratégia. Összességében most az a tippem, hogy nem lesz csoda vagy politikai földindulás, idővel a Fidesz egyszerűen csatlakozni fog valamelyik csoporthoz, nagyjából szinkronban a ’22-es választási kampánnyal, és inkább az ECR lesz az a csoport. A 12 fideszes tag ott a lengyel Jog és Igazságosság után a második legnagyobb csoport lehet, azaz az ECR csoport relatív jelentéktelenségén belül relatív jelentőséget tudnak majd mesélni, ami politikai kommunikációs szempontból létfontosságú kérdés. Ennek megfelelően persze illúzióink ne legyenek, a kormánypárt és csahosai mindenképpen hatalmas győzelmet fognak majd hirdetni…

A “vakcina-útlevél” kérdései és a légiipar – az Aeropark vlogján

Nagyon nagy élmény volt számomra, hogy pár napja az általam nagyon kedvelt Aeropark videoblogon beszélgettünk egy kicsit a koronavírus és az előkészületben lévő vakcina-útlevél lehetséges hatásairól. Különösen jó volt, hogy kivételesen ennek a kérdésnek a kérdező nem igazán a politikai aspektusaira volt kíváncsi, hanem az iparági hatásaira – ami számomra is örömmel fogadott változatosságot jelentett. Plusz maga a kérdező, a blogot készítő Kránitz Balázs is régi kedves ismerős, akivel még újságíró minőségében találkoztunk először jó pár évvel ezelőtt.

A videó itt megnézhető:

Időközben amúgy alakul az élet a vakcina-útlevél körül. Már a videó elkészítése és közzététele után jelentette be a horvát kormány, hogy bármilyen tagállami oltási igazolványt elfogadnak – logikusan, alkalmazott oltóanyagra figyelem nélkül, az uniós dokumentumot be sem várva. Érdemes rögzíteni, hogy ezt az egyes tagállamok mindentől függetlenül megtehetik, alkalmazhatnak egyoldalúan bármilyen könnyítést – hiszen az uniós vakcina-útlevél célja az, hogy a szigorítási feltételeket egységesítse, nem pedig a könnyítéseket. Tehát ha egy tagállam úgy dönt, hogy neki annyira kell a turista, hogy ő mindent elfogad, akkor azt szabadon megtehetik, így az ő esetükben akár teljesen felesleges is lehet a készülő uniós dokumentum.

Bundesverfassungsgericht: upsz, megint megtettem…?

Nem véletlenül szeretik az uniós jog művelői a német Alkotmánybíróságot… A nemrég közzétett döntése várhatóan megint okoz majd némi feszültséget az európai politikában.

Miről is van szó pontosan? A karlsruhei testület úgy döntött, hogy érdemi vizsgálat tárgyává fogja tenni a tavaly decemberben, az uniós hét éves költségvetéssel együtt elfogadott ún. “saját források” határozatot, ami a koronavírussal kapcsolatos mentőcsomaghoz szükséges – és amíg azzal nem végez, addig nem engedi annak ratifikációját a szövetségi elnök számára. Ezt egy előzetes alkotmányossági ellenőrzésként kell elképzelni (ilyenre a magyar Alkotmánybíróság is rendelkezik hatáskörrel), és azért lehetséges, mert ez az uniós határozat olyan, kivételes jogszabályfajta, amihez az uniós alapító szerződések alapján szükséges a tagállamok megfelelő ratifikációja, azaz megerősítése is.

Mi lehet ennek a következménye? Hogy tolódik annak elfogadása, azaz a bíróság vizsgálatának végéig nem indulnak be a csomagban előirányzott kifizetések. Tragédia ebből nem lesz, az EU maga nem bénul le – hasonlóan a hétéves költségvetéshez, az új szabályok hatályba lépéséig az előzőek maradnak hatályban. De bizonytalan ideig nem lehet számítani azokra az összegekre, amikkel a magyar kormány (hasonlóan több más tagállamhoz) számol.

Ami viszont kifejezetten érdekes kérdésnek tűnik jelenleg, hogy vajon a német Alkotmánybíróság milyen tárgyú vizsgálatot végez majd. A beadványozók álláspontja szerint ugyanis a határozat az alapító szerződésekkel ellentétes, így ha Németország azt megerősíti, azzal saját nemzetközi jogi kötelezettségeit sérti meg, így az alkotmány-ellenes lenne – ugyanakkor az uniós jogon belüli koherencia-zavarok vizsgálatának feladatát idáig a luxembourgi Európai Unió Bírósága folyamatosan fenntartotta magának. Persze pont a német alkotmánybíróságot ez eddig sem nagyon zavarta, emlékezetes lehet még a tavaly májusi összezörrenés a két testület között.

Mindazonáltal ez a helyzet nem tűnik annyira veszélyesnek és feloldhatatlannak – még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a vizsgálat során Karlsruhe előzetes döntés kérésének formájában játékba hozza Luexembourgot, azaz megadja neki a lehetőséget, hogy ő maga foglaljon állást a határozat szövege és az alapító szerződés hivatkozott 311. cikke összhangja tekintében.

Kíváncsian várom a folytatást…

Azonnali – podcast beszélgetés a Bizottság “vakcina-útlevél”-javaslatáról

Még március 17-én beszélgettünk az Azonnali podcast csatornáján a leendő vakcina-útlevélről, annak apropóján, hogy a Bizottság végre-valahára közzétette a szövegszerű javaslatát. Ahogy az várható volt, a Bizottság végül megoldotta, hogy ne kelljen állást foglalnia az EU által jóváhagyott vagy jóvá nem hagyott oltóanyagok kérdésében , azt egyszerűen átpasszolta a tagállamoknak.

A beszélgetés során megbeszéltük, hogy mi van a javaslatban, mennyi idő alatt lehet abból jogszabály, és még néhány csatlakozó kérdést. Itt meg lehet hallgatni:

https://azonnali.hu/podcast/20210320_aki-az-eu-n-belul-biztosan-szabadon-akar-utazni-nem-mindegy-mivel-oltat

A mai napon megjelent ugyanott egy újabb írás, amiben körbejárták a kérdést a magyar EP-képviselők körében is, ezt is érdemes elolvasni.

A Fidesz-EPP szakítás után – lehetséges hatások

Pár napja került sor egy online beszélgetésre a második kerületi Demokratikus Koalíció szervezésében, aminek során a Fidesz és az Európai Néppárt immár véglegesnek tűnő szakítása utáni helyzetről beszélgettünk Nagy Eszterrel.

A Zoom-on rögzített beszélgetésről készült videó itt elérhető:


Korábbi bejegyzések a Fidesz-EPP viták témájában:

A vakcinaútlevélről a Heti TV-n

Ma reggel a Heti TV-n, a Pirkadat c. műsorban nyitottam a napot, a téma a várható uniós vakcinaútlevél volt. Mit lehet tudni róla eddig, mit lehet csak sejteni, és mi az, ami várható?

A beszélgetés megnézhető itt:


A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos további bejegyzések:

Klubrádió – Para-Kovács Imrével

Csütörtök reggel a Klubrádión Para-Kovács Imrével beszélgettünk az uniós vakcinaútlevél helyzetéről, jogállamisági és korrupciós kérdésekről. Idő és lehetőség is volt kifejteni a dolgokat, ritka élmény. Itt visszahallgatható:

Azonnali – podcast beszélgetés a Bizottság “vakcina-útlevél”-javaslatáról

Még március 17-én beszélgettünk az Azonnali podcast csatornáján a leendő vakcina-útlevélről, annak apropóján, hogy a Bizottság végre-valahára közzétette a szövegszerű javaslatát. Ahogy az várható volt, a Bizottság végül megoldotta, hogy … “Azonnali – podcast beszélgetés a Bizottság “vakcina-útlevél”-javaslatáról” olvasásának folytatása

Betöltés…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

A “vakcinák harca-trilógia” után a valóság…?

A nyilvánosan még nem elérhető előkészítő anyagokba betekintést nyert Bloomberg tegnapi híre szerint úgy tűnik, lehullt a lepel a nagy kérdésről, és nem, az Európai Bizottság nem fog pozíciót foglalni az EU által engedélyezett-nem engedélyezett vakcinák kérdésében. Ez pont az, amire utaltam a vakcina-“trilógia” utolsó írásában, ami nem véletlenül “Vakcinák harca – a jedi nem tér vissza, nem is volt” címmel jelent meg…

Vakcina-trilógia:
1. Vakcinák harca (2021.02.25.)
2. Vakcinák harca – a rezsim visszavág? (2021.02.28.)
3. Vakcinák harca – a jedi nem tér vissza, nem is volt (2021.03.01.)

Szóval a vakcinaútlevelekben megjelenik ugyan információként a felhasznált oltóanyag, de nem zárják ki az EU által nem, csak a tagállamok által engedélyezett vakcinákat. Köztes megoldásnak tűnik, de igazából nem jelent mást, mint hogy a Bizottság egyszerűen elfogadja azt a jogi valóságot, amire az első írásban, illetve az annak alapjául szolgáló első sajtónyilatkozatomban az Átlátszónak már igyekeztem felhívni a figyelmet: a nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó kérdésben az Európai Bizottság nem fog izmozni a tagállamokkal. Még akkor sem, ha Magyarországon már megint sokan remélték vagy várták el, hogy majd “a ZEU” megoldja, meg odacsördít Orbánnak, meg ilyesmi… Hányszor kell majd még arcra esni ebben a témában…? Egyelőre úgy tűnik, hogy a “rezsim”, azaz a magyar kormány blöffje be fog jönni.

Ugyanakkor a Bizottság megoldása (pontosabban annak kiszivárgott terve) egyelőre több kérdést felvet. A legfontosabb, hogy ha ez így megszületik, de egyes tagállamok továbbra is ragaszkodni fognak az orosz/kínai vakcina elutasításához, akkor megtehetik-e majd, hogy annak alapján valóban ne engedjenek be azokal oltottakat. Elvileg erre a kérdésre egyértelmű nemleges válasz adható, hiszen épp az lenne az egységes uniós dokumentum lényege, hogy biztosítsa az utazások lehetőségét – a gyakorlatot és az esetleges vitákat pedig még meglátjuk. Sok függ majd a végleges szövegezéstől, és ez dobja fel a következő kérdést: amikor a Bizottság javaslata a jogalkotási eljárás során az Európai Parlament, illetve a tagállamok minisztereiből álló Tanács elé kerül majd, ott a szöveg még változhat – és ne legyenek illúzióink, ebben a kérdésben biztosan lesznek majd viták.

“Még egy ugrás” – gázai parkourosok, remény és reménytelenség

Vasárnap mutatták be a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon a “Még egy ugrás” (“One more jump“) című filmet, ami egy elsőre igen nehezen értelmezhető jelenségen, gázai palesztin parkourosokon keresztül mutatja be az ember a körülményeknek való kiszolgáltatottságát és a remény utáni hajszát.

Már tavaly is írtam itt arról, hogy mennyire szeretem ezt a rendezvényt, ahogy a filmeket is. Idén is kaptam egy megtisztelő felkérést a szervezőktől, a film bemutatóját követő beszélgetésünket itt újra lehet nézni: