A háború során alkalmazott kazettás bombákról

Egy, az Amnesty International által pár napja közzétett jelentés szerint a Harkivban zajló műveletek során az orosz erők több esetben is alkalmaztak kazettás bombákat, aminek következtében civilek haltak, vagy sebesültek meg.

Ezzel kapcsolatban kérdezett ezekről a fegyverekről a HírKlikk, amiből egy hosszabb interjú lett. Meg kell mondanom őszintén, jól esett végre a hazai médiának a legszűkebb szakterületemhez tartozó témáról beszélni… Értem én, hogy a többséget annak politikai összefüggései okán az EU szankciós meg egyéb politikái és hasonló témák érdeklik, ugyanakkor ez legalább olyan fontos.

Video recording of our online event about some burning questions of international law related to the Russia-Ukraine war

The open Russian aggression against Ukraine during February of 2022 has not only opened the usual questions of armed conflict situations, but also has applied tense pressure on new institutions of international law and European legal-political cooperation. Not often can we see the worst of international relations (actual use of force and armed violence) testing the best of international relations (multilateral cooperation in the framework legal-political organisations) on the European continent, where most countries are proud of being an active supporter of international organisations like the International Criminal Court.

How can the existing legal-political-institutional framework handle this conflict situation, and most importantly, the violations taking place during that? Is Europe, are the European institutions capable of providing stronger enforcement, or is this only an illusion?

Speakers:
Aleksandr Popov (Estonian Military Academy): General respect for international treaties and the possibility to limit use of force
Agnieszka Bieńczyk-Missala (University of Warsaw): Refugees of the conflict, with special attention paid to the Polish situation
Justinas Žilinskas (Mykolas Romeris University, Vilnius): Criminal responsibility based on the Ukraine Criminal Code
Milan Lipovský (Charles University, Prague): Ad hoc tribunal for the crime of aggression. Good or bad idea?
Evhen Tsybulenko (Kyiv International University / TalTech Law School, Tallinn): Genocide and the possibility of new international criminal fora
Beatrice Onica Jarka (coordinator of the Romanian Competition of International Humanitarian and Refugee Law – Nicolae Titulescu): Measuring the impunity for international crimes: Scene of Crime – Ukraine
Tamás Lattmann (C4EP / University of New York in Prague / Tomori Pál College, Budapest): The role of the EU and European organisations

Írásom a vétójogról az ÉS hasábjain

Az Élet és Irodalom tegnapi számában megjelent az írásom, amiben a vétójoggal kapcsolatos kérdéseket járom körül. Egyre inkább előtérbe kerülnek ugyanis az olyan javaslatok, amelyek uniós szinten a tagállamokat bizonyos kérdésekben megillető vétójog eltörlését követelik, de érdemes emlékeztetni rá, hogy ez ugyanígy évtizedek óta téma az ENSZ Biztonsági Tanácsa kapcsán is.

A cikk ezen a hivatkozáson elolvasható előfizetéssel, vagy egy rövid reklám megtekintése után.

Az olajembargó és/vagy uniós büntetővám kérdéséről

Tegnapelőtt késő este érkeztem haza a prágai, majd a bécsi egyetemi dolgaimból, majd másnap reggel megkeresett az ATV Híradója, hogy tudunk-e beszélni a Spiegel által belebegtetett uniós büntetővám lehetőségéről. Ennek az lenne a lényege, hogy az elfogadott uniós kompromiusszum alapján Magyarországgal együtt néhány tagállam továbbra is importálhatna orosz kőolajat és kőolajtermékeket vezetékeken keresztül, de e mellett az EU alkalmazna egy olyan büntető vámot, ami lényegében azt piaci alapon tenné értelmetlenné – és amit a magyar kormány nem tud megvétózni.

Ez nem vadonatúj ötlet, csak érdekességképpen, már én magam is utaltam ennek létezésére egy május 26-i, brüsszeli tartózkodásom okán Skype-on keresztüli interjúmban, ahol az akkor még folyamatban lévő vita kapcsán merült fel az a kérdés, hogy meg lehet-e kerülni a magyar kormány vétójogát. Ekkor említettem, hogy van ilyen elképzelés is, de…

És akkor most érdemes visszatérni a “de” részre, ami akkor idő- és relevancia vélt hiányában nem akartam kifejteni. Most sem érzem egy ilyen büntetővám bevezetését feltétlenül reálisnak, de mivel egyre erősödnek a körülötte szerveződő hangok, érdemes annak lehetőséges következményeit is körüljárni, és erre törekedtem a tegnapi interúban is (nem a leginkább kipihent, és egészségügyileg sem teljesen tökéletes állapotomban):

Amit érdemes erről kicsit bővebben tudni: az uniós jogalkotás soha nem a levegőben lóg. Mindenhez megfelelő jogalap, majd az annak megfelelő eljárás alkalmazása szükséges.

Az Oroszország elleni uniós szankciók tekintetében azért van minden tagállamnak vétójoga, mert ez a kérdés nem tartozik az uniós hatáskörök közé. Azokban, amelyek viszont igen, az uniós döntéshozatal és jogalkotás során nincs vétójog, ott a Tanácsban minősített többséggel hozhatnak döntést a tagállamok, az alapító szerződések rendszerében pedig két ilyen terület van, ami most releváns lehet: a közös kereskedelempolitika és az energiapolitika. Ugyanakkor mind a kettő esetében érdemes lehet előre rögzíteni, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, mint amennyire a kormánnyal nem szimpatizálók közül sokan láttatni szeretnék.

Az Európai Bíróság gyakorlata szerint problémásnak látszik, ha az EU szankciós politikát próbál kereskedelempolitikává csomagolni – ez a bíróság szemében kb. ugyanúgy átlátszó, mint ahogy a kormány a magyar rendszámnak biztosított hatósági áras benzint próbálja szociális intézkedésnek eladni. Az energiapolitika területén pedig maga az alapító szerződési szöveg rögzíti az uniós energiapolitika céljait, és mivel azok között a behozatal szabályozása nem szerepel, sőt, az kifejezetten rögzíti a “a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására” és kimondja, hogy az e fejezet alapján elfogadott intézkedések “nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét”, kérdéses, hogy e tekintetben ez a rész egyáltalán felhívható-e.

A lényeg, hogy bármelyik alapon születik uniós jogszabály, mind a két esetben megkerülhető egy orbáni vétó, de mind a két esetben számítani kell arra, hogy a magyar kormány az EU Bíróságához fordul az elfogadott uniós döntéssel szemben, és jó esélye van, hogy nyerjen. Számomra nagyon kérdéses, hogy az Európai Bizottság vállal-e ilyen kockázatot, valamennyire ismerve annak gyakorlatát. Ennek megfelelően én úgy gondolom, hogy nem lesz ilyen – nem biztosan állítom, csak úgy gondolom.

Össz-európai szempontból az Európai Bizottságnak ugyanis nem Orbán Viktor fegyelmezése a fő ambíciója, és a számára nyújtott engedmények össz-európai szempontból még mindig nem annyira jelentősek, hogy azok össz-európai célokat veszélyeztessenek. Az pedig pláne nem zavarja a Bizottságot, hogy közben Magyarországon ő folyamatosan az állandó győztesnek, Európa új és valódi vezetőjének adja el magát, mindezek a dolgok a határainktól nyugatra tényleg csak azokat a politikusokat érdeklik, akik ezt otthon a saját politikai érdekeikre tudják fordítani, jelesül örülnek neki, hogy van kire mutogatni elrettentő példaként, valamint a saját választóik ijesztgetése céljából.

Online előadás az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi jogi kérdéseiről

Valamivel több mint két hete tartottam egy online előadást az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi jogi kérdéseiről a Tomori Pál Főiskola szakkollégiumának szervezésében, ennek szerkesztett változata a YouTube-on mostantól elérhető.

Figyelem, szakmai tartalom, politika/közélet csak nyomokban van benne, talán a végén, az uniós szankcióknál, ott meg ugye külön érdekességet ad neki a tegnapi éjjeli megállapodás az Európai Tanácsban, amiről valamikor lesz egy külön poszt is…

Büntető felelősségre vonás lehetőségei az orosz-ukrán konfliktusban – a Klubrádión

A Klubrádió mai, “Hetes stúdió” című műsorában arról beszélgettünk Hardy Mihállyal, hogy milyen módok vannak egy fegyveres konfliktus során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására, valamint hogy egyáltalán mi minősül ilyennek.

A beszélgetés során röviden áttekintettük ennek a jogterületnek a fejlődését is, Nürnbergtől máig, valamint hogy mi volt előtte, és hogy mi van ma. Valamint néhány példán keresztül elhatároltuk egymástól a jellemző cselekményeket és azok jogi megítélését.

A beszélgetés itt hallgatható vissza, kb. 44:15-től.

Realitás – első alkalommal a Klubrádión

Ma került adásba a Klubrádión a “Realitás – Politikai útkeresés” című új műsor Rózsa Péter szerkesztésében. Megtisztelő, hogy az első adás vendége lehettem, ráadásul Kadlót Erzsébet társaságában.

A műsor alapvetően azt célozza, hogy adott szakmai kérdéseket inkább szakmai, nem pedig politikai prizmán keresztül beszéljünk át. A mai adás témája néhány konkrét példán átvilágítva a jogalkotás kérdései voltak, büntetőjog, bűnözéskontroll stb.

Az adás itt hallgatható vissza.

Nemzetközi bírói fórumok, jogállamisági kérdések – mai Pirkadat

Ma reggel a Heti TV Pirkadat c. műsorában kezdtem a napot, Breuer Péter társaságában a különböző nemzetközi bíróságokról, jogállamiságról és csatlakozó kérdésekről beszélgettünk.

Őszintén megmondom, jobban élvezem ezeket a beszélgetéseket néha, mint a nagyon aktuális problémákat boncolgatókat. Persze, ezektől sem lehet azokat a kérdéseket elvágni, de szeretem, amikor van idő a kontextus feltárására, bemutatására is. Szóval ilyenből lesz még egy pár a következő időszakban, már amikor Budapesten vagyok, persze.d

Az új “jogállamisági” eljárás megindítása elé

Miután a bejelentések szerint ma élesedik Magyarország ellen az új típusú “jogállamisági” eljárás, megelőzendő a kérdéseket, újra érdemes elolvasni, amit még 2021 végén írtam róla, amikor a főtanácsnoki állásfoglalás után (számomra) nyilvánvaló lett, hogy ez az eljárás mindenképpen meg fog születni, és bizony alkalmazni is fogják majd.

Akkor röviden leírtam, hogy hogy néz ki maga az eljárás, milyen lépésekből áll, melyik uniós intézmény mit csinál benne, és hogy kb. mi várható, kb. milyen időzítésekkel. Ezek alapján lehet nagyjából következtetni az eljárás folyamának menetére, fenntartva, hogy miután ez egy vadonatúj eljárás, irányadó gyakorlat nincs, ellenben ami van, az rengeteg vélemény, beleszólás és magamutogatás (különösen az eljárás során csupán marginális szerepet játszó Európai Parlament és annak egyes képviselői részéről).

Eddig azóta nagyjából minden bejött, amit írtam akkor.

(Kivéve, hogy ez lehet, hogy már egy új kormány problémája lesz, na ezt most hagyjuk, erre majd még visszatérünk, eddig nem sok kedvem volt beszállni az ellenzék csúnya vereségével kapcsolatos blame game-be, de miután ennek ellenére, és annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben semmilyen politikai projektet nem csináltam, már több helyről érezte szükségét több megélhetési figura, hogy valamiért belém szálljon… Hát jó, akkor majd sort kerítünk arra is.)

Korábbi bejegyzések a kondicionalitási eljárás témájában:

The ICJ’s order on provisional measures requested by Ukraine

Today the order of the International Court of Justice (ICJ) on provisional orders requested by Ukraine in its contentious case against Russia was published.

The decisions of the order do not contain anything surprising. The Court has not taken a position on the merits of the application of Ukraine, it has found that prima facie it has jurisdiction, Russia is obligated to cease its military operations, and both parties shall refrain from escalating the situation any further. All other requests have been denied, so the president of Ukraine’s tweet about “complete victory” seems to be a bit exaggerating, but this is something inevitable in the current political situation.

You can also find some information in the published order about the Russian counterarguments, presented in the meantime. Those are based on the jurisdiction issues I have outlined in my earlier post. The Court has no jurisdiction to examine questions related to use of force, only related to the Genocide Convention, and Russia argues that it uses force not on the basis of that, but on the basis of customary law and Article 51 of the UN Charter, meaning the practicing of self-defense – this way the jurisdictional clause in Article IX of the Genocide Convention is not applicable. Currently the Court has tackled this argument with currently not dealing with the situation on the merits, but as international law dictates the peaceful settlement of disputes as a general obligation, it is entitled to create these obligations as provisional measures.

It is important to emphasize that this decision is not the judgment in the case. That will take months or even years to be adopted.