Prof. Valki László emlékére

Két hete elment Valki László, az ELTE jogi karának nemzetközi jogi tanszékének évtizedeken át vezetője, a hazai nemzetközi jogi szakma igazi doyenjének tekintett, mindenki által nagyra tartott szereplője. Pótolhatatlan veszteség.

Hosszasan lehetne beszélni az eredményeiről, tudományos és szakmai nagyságáról, de ami számomra emlékezetes vele kapcsolatban, az a türelem és a kedvesség, ami ilyen “magasra” jutott emberek esetében elég ritka jelenség. És hát, különösen az előbbire, na arra rendesen volt szüksége, amióta 2000-ben engem is a tanszékre hívott. 🙂 Számos esetben próbált erre inteni engem is, legyen szó az egyetemi vagy az országos vezetéssel való vitákról (amiből bőven volt már akkor is), miközben folyamatos szakmai és emberi támogatást biztosított számomra. Soha nem beszéltünk erről kifejezetten, de azt hiszem, nem vette rossz néven, hogy szakmai értelemben “felnőtt otthonomnak” nem elsősorban az ELTE-t, hanem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet tekintettem, és a 2006-os felsőoktatási “reform” során kötelezővé tett elsődlegességi nyilatkozatomat – talán a magyar felsőoktatásban egyetlenként – nem az ELTE-nél, hanem a ZMNE-nél adtam le. Valódi feladatomat a katonai felsőoktatásban és a hadviselés jogának művelésében láttam. Ezután is a tanszék kötelékében próbált tartani, és a vezetése alatt folyamatosan annak teljes értékű tagjának éreztem magam részmunkaidősként, majd egy idő után kényszerű, több éves “fizetés nélküli szabadságon” egészen addig, amíg ki nem költöztem Prágába. Amikor az ZMNE-ből 2011 magasságában NKE-t kezdtek csinálni, célzott rá, hogy esetleg érdemes lenne meggondolnom a visszatérést, de én természetesen akkor is megint jobban tudtam – és jó pár évvel később kiderült, hogy természetesen akkor is neki lett igaza. 🙂

Nagyon sokat tanultam a közös munkából, végtelenül hálás vagyok a rengeteg szakmai, de még inkább emberi segítségért és támogatásért, sok szempontból példamutatásért.

A mai napon megjelent egy megemlékezésem róla az Élet és Irodalomban is “Tanár, mentor, barát” címmel, ez itt olvasható.

Egy gondolat a(z) “Prof. Valki László emlékére” című bejegyzésnél

Hozzászólás