Szerző: Lattmann Tamás

Paksi fenékküszöb és Ausztria

Tegnap a Klubrádió Megbeszéljük c. műsorában beszéltünk Bolgár Györggyel egy kicsit arról, hogy mi ez a balhé a paksi fenékküszöb miatt, most tényleg fognak-e panaszkodni az osztrákok, vagy mi lesz – miután elég szűkösek és ellentmondásosak az információk, nem könnyű tisztán látni, és a műsoridő is korlátos, ezért azon túlmenően, amit ott el tudtam mondani, lentebb egy teljesebb összefoglaló.

A beszélgetés meghallgatható itt (17:57-től).

Összefoglalva: Ausztria előtt több lehetséges jogi út is áll, ha tényleg valamiféle döntőfórum elé akarná vinni a kérdést. Előre venném az EU-s lehetőségeket (mert ezekre volt utalás), aztán a teljesség kedvéért utána a többit.

Az első uniós forrás, amit érdemes említeni az uniós jogszabályok közül, az az ún. “Víz keretirányelv”, ami jó eséllyel a legkomolyabb eszközt biztosítja Ausztria számára. Annak 3. cikke előírja, hogy a közös nemzetközi vízgyűjtő területtel rendelkező uniós tagállamoknak koordinálniuk kell intézkedéseiket, illetve vizsgálni kell, hogy bármilyen változtatás összeegyeztethető-e az irányelv környezetvédelmi céljaival, illetve felhívható-e az a kivétel, ami bizonyos feltételek mellett lehetővé teheti olyan fizikai beavatkozás megvalósítását, ami káros hatással bír, DE igazolja azt valamiféle kiemelkedő közérdek. Prima facie azt mondanám, hogy az ország egyetlen nukleáris erőművének hűtésének biztosítása és egy jóféle áramellátási válság elkerülése tekinthető ilyen közérdeknek. De ezt érdemben egy eljárás során kell vizsgálni, megfelelő szakértők bevonásával, az én ráérzésem nem különösebben döntő, azt hiszem.

Egy ilyen vizsgálat – osztrák panasz alapján – indulhat a Bizottság előtt, ami utána már átcsaphat egy, lassan már mindenki által jól ismert kötelezettségszegési eljárásba is akár, ami aztán az EU Bírósága elé is kerülhet, ha a Bizottság elviszi oda.

Ha a Bizottság ezt magától nem teszi, Ausztria akár közvetlenül is fordulhat az uniós bírósághoz kötelezettségszegési eljárással, DE előtte azt az általános szabályok alapján “fel kell ajánlania” a Bizottságnak – azaz meg kell adnia a lehetőséget egy “normál” kötelezettségszegési eljárásnak.

Ami még a Víz keretirányelv mellett előkerülhet még, az az ún. Környezeti hatásvizsgálati irányelv (EIA Directive), az ún. Élőhelyvédelmi irányelv, ezek mindegyikének sérelme megvalósíthat kötelezettségszegést. A Környezeti hatásvizsgálati irányelv azért lehet fontos, mert Magyarország – tudtommal – a fenékküszöböt előzetes környezeti hatásvizsgálat és az osztrák fél bevonása nélkül építette meg, és az irányelv 7. cikke szerint, ha egy projekt várhatóan jelentős környezeti hatásokkal jár egy másik tagállamban, akkor fennáll egyfajta értesítési és együttműködési kötelezettség, információkat kell átadni, és az érintett két uniós tagállamnak konzultációt kell folytatniuk. Itt az osztrák felvethet egy sérelmet. Megint: prima facie, egy atomerőmű leállásának megakadályozására szolgáló sürgősés szükséges beavatkozás igazolhatja a magyar cselekvést.

Aztán, ami nem EU, de van benne mindenféle “bizottság”, szóval akár még ezekből is jöhetett félreértés:

Az 1956. évi osztrák–magyar vízügyi egyezmény hozta létre az Osztrák–Magyar Vízügyi Bizottságot, amely az egyezmény hatálya alá tartozó vízgazdálkodási kérdések kezelésének állandó intézménye, de ez az egyezmény a “határvidék” vízgazdálkodási kérdéseire vonatkozik, Paks pedig legfeljebb a Neoacquistica időszakában lehetett volna “határvidék”. Plusz nem biztosít semmilyen “peres” vagy “panaszos” jogalapot sem Ausztria számára.

Az uniós EIA irányelv nemzetközi jogi megfelelője, az ún. “Espooi egyezmény” is lehet releváns, ám ez a nemzetközi jogi vitarendezés irányába mutat, azaz nem az Európai Bizottság, hanem a Hágában működő Nemzetközi Bíróság (vagy választottbíróság) igénybevételét irányozza elő. Hasonlóképpen az 1992-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében elfogadott Vízügyi egyezmény szintén releváns lehet, illetve mindenképpen meg kell említeni az 1994-es ún. Duna védelméről szóló egyezményt, ami létrehozta az ún. Duna-Bizottságot (ICPDR) – itt mind lehet “panaszkodni”, de a vége mindegyiknek a Nemzetközi Bíróság – de erre pláne nem volt utalás sem osztrák oldalról, ezért ennek eljárási, joghatósági és egyéb feltételeit itt most nem fogom megvizsgálni, vagy leírni. Van a külügynek egy nemzetközi jogi főosztálya, majd az.

Szeptember, új félév, HetiTV…

Ma kora reggel a HetiTV-n beszélgettünk aktualitásokról, szóba került sok minden, amiről Breuer Péter beszélni akart. Szokásos reggeli vegyes felvágott, ha szabad így fogalmazni.

Így körbejártuk kicsit, hogy az AFD Szász-Anhaltban elért választási sikere milyen hatással lesz Németországra, és akár a magyar kapcsolatokra, a nyomtatott sajtó helyzetét, a pedagógusképzés megszüntetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a bírói függetlenség kérdését, kitértünk az általam régóta kritizált “független legfőbb ügyészség” koncepciójára, valamint azt is, hogy mit gondolok arról a politikai ambícióról, hogy a fideszes rezsim minél több figuráját cseréljék le. Emellett még érintőlegesen szóba került a Németországban októberben megkezdett kutatásom, ami miatt ki fogok költözni. Ott még nem laktam az elmúlt években… Erről bővebben majd máskor.

A köztársasági elnök egyeztetési kötelezettségéről…

Olvasom, hogy Baka András pártokkal nem, de “jogászokkal egyeztet” az új főügyészről. Oké, akkor itt vitánk lesz, hasonlóképpen Sólyom Lászlóhoz… 🙂

Az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdése elég világos rendelkezést tartalmaz, ami azonos volt korábban az Alkotmányban is (ezt csak az orbánfóbiás zsigerkommentelők kedvéért akartam hangsúlyozni):

“A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában.”

Na most én azt értem, hogy politikafúújfúúúj, különösen miután meglett a pozíció a politikának köszönhetően, DE az alkotmányos előírás megszegése, ha valaki látványosan nem egyeztet “a politikusokkal”, ezzel szemben az egyéni tetszésének megfelelő bárkivel igen (akik erre nem rendelkeznek semmiféle, bárkit bármire kötelező alkotmányos felhatalmazással, szemben a a politikai pártokkal, a fenti előírásból fakadóan).

És ez ráadásul olcsó populizmus is, amit különösen nem kedvelek…
Gy.k. ez nem azt jelenti, hogy a politikusokon kívül mással nem egyeztethet, dehogynem, sőt, azt támogatom is, minél szélesebb körben. Alapvetően a köztársasági elnöknek nincs semmilyen egyeztetési kötelezettsége, azt jelöl bármire, akit akar, DE ha egyeztet, abból a körből nem zárhatja ki a választott politikusokat az alkotmány fentebbi rendelkezése sérelme nélkül. Legfeljebb nem fogadja el a véleményüket, azt megteheti, de önkényesen nem zárhatja ki őket egy olyan alkotmányos cselekvésből, ahova olyanokat viszont meginvitál, akiket senki nem választott meg semmire.

Lehet hüppögni a képviseleti demokrácia miatt, tényleg szar, de jobbat még nem találtak ki, és ha meg sem próbáljuk jól csinálni, akkor szar is marad.

A Magyarországgal szembeni uniós bírság feloldásának lehetőségével kapcsolatos álláspontomról

A Euronews megkérdezett azokról a lehetséges tervekről, amelyekkel a kormány állítólag az Európai Unió Bírósága által mintegy két évvel ezelőtt kiszabott történelmi méretű pénzügyi büntetés megszüntetését szeretné elérni.

Sajnos úgy tűnik, az orbanista szégyen továbbra is velünk él. A jelenlegi miniszterelnök, Magyar Péter büszkén viszi tovább a lehullott zászlót: mindig is azt állította, hogy milyen nagyszerű volt Orbán Viktor migrációs politikája, és hogy nem szándékozik azt megváltoztatni. Ugyanakkor valahol szórakoztató azt nézni, ahogy megpróbálja a múltat “végképp eltörölni”, a kérdés csupán az, hogy az uniós tagállami kormányok és az EU vezetése hajlandó-e ugyanazt az ibseni játékot játszani, mint a magyar választók.

De a valódi probléma a következő: ahogy már nagyon sokszor, sok helyen elmondtam (lásd pl. itt), az Európai Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy törölje vagy semmissé tegye az Európai Bíróság által megállapított jogi kötelezettségeket. És függetlenül attól, hogy ki mit gondol vagy akar gondolni Ursula von der Leyen esetleges politikai szívességeiről Magyarország vagy Magyar Péter felé, a sajnálatos tény az, hogy az Európai Parlament vagy bármely tagállami kormány a Bírósághoz fordulhat a Bizottsággal szemben annak bármilyen jogellenes vagy kétes politikai lépése miatt. Ahogy a hivatkozott cikkben is olvasható, már most is vannak hangok, amelyek utalnak erre.

A véleményemet tartalmazó cikk itt található.

Ami a gyakorlati oldalt illeti, egyetlen esély látszik arra, hogy ezzel a bírsággal (ami, ne feledjük, napi 1 millió euróval növekszik) valamit kezdjünk úgy, hogy Magyarországnak ne kelljen ténylegesen fizetnie ÉS a Bíróság ítéletének integritása se sérüljön (legalább látszólag), ez pedig a következő: Az Európai Bizottság a következő MFF (azaz többéves pénzügyi keret – „hétéves költségvetés”) tervezése során egy plusz összeget (ami megegyezik az akkori adósságg-összeggel) betervez Magyarország számára, és miután a Tanács azt elfogadja, ezt az összeget azonnal levonja, a Euronews összeállításában a Bizottság szóvivője által említett ellentételezési eljárás részeként. Könnyűnek tűnik? Nos, ha minden tagállam egyetért vele, akkor könnyű lesz, de ne feledjük, hogy itt minden tagállamnak vétójoga van. Meglátjuk, hogyan fog menni.

Minderről beszéltem nemrég az ATV Egyenes beszéd c. műsorában is:

Korábbi bejegyezések az “uniós bírság” témájában:

Podcast-felvétel az Európai Parlamentből

Elérhető lett a pár nappal ezelőtt, Brüsszelben, az Európai Parlamentben felvett, az EUrologus és a HVG közös csatornájára, az EUfóriába készült podcast felvétele. A beszélgetés során…

Aktualitásokról a Magyar Közönynél

Ma újra a Magyar Közönynél jártam és mindenféle aktualitásokról beszélgettünk, mint pl. Karácsony Gergely és Magyar Péter buliháborúja, Balásy Gyula példáján kersztül arról, hogy hogyan omolhat…

Megint a gigabírságról…

Megint ez a téma, megint elmondtam ugyanazt. Amit páran úgy tűnik, hogy nagyon nem akarnak megérteni, hogy ez az ügy NEM politika, és nem lehet olyan…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

My position on Euronews on “unlocking Hungarian EU fines”

I was asked by Euronews about the possible Hungarian plans on getting rid of the financial punishment of historical size by the Court of Justice of the European Union some two years ago.

Seemingly, the orbanist shame still lives with Hungary. The current prime minister, Péter Magyar (once himself a minion of Viktor Orbán, settled in various, corruption-related well-paid positions) seems to carry on the fallen flag proudly: he has always said how great the migration policy of Viktor Orbán has been and that he does not intend to change it. At the same time, it is entertaining to see him try to make the past disappear, the question is, if the governments of the member states and the leadership of the EU is willing to play the same Ibsenic game, that the Hungarian electorate was.

But the real problem is this: the European Commission is not in the position of cancelling or erasing legal obligations established by the Court. And reagardless of what anybody thinks or wishes to think about possible political favours from Ursula von der Leyen towards Magyar,the Europan Parliament or any member state government can take the Commission to the Court for any unlawful or dubious political step. As You can read in the article, there are already voices raised against this.

The article with my opinion can be found here. (In Hungarian here…)

Practically the only chance of doing something with this fine (with a daily 1 million Euros added until that time), which means that Hungary does not have to actually pay AND the judgment of the Court remains intact, is the following: the Europan Commission plans an extra amount (which equals to the debt at that point of time) available to Hungary in the next MFF (“7 years budget”), and after it is adopted, withdraws that amount immediately as part of the offsetting procedure, mentioned by the spokesperson of the Commission in the video above. Seems easy? Well, if all member states do agree to it, then it will be easy. We will see how that will go.

Újabb magyar vétó(k) Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai során

Akkor rögzítsük:

A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogaira való hivatkozás a csatlakozási tárgyalások blokkolására már Orbán alatt is egyszerű nettó hazugság volt (finomabban megfogalmazva: “hamis narratíva”)

Kb. három hónapja nagyon szépen leírtam, hogy hogy fognak kinézni az Ukrajnával lefolytatott csatlakozási tárgyalások, vegyük ezt most elő, és nézzünk rá még egyszer.

Hogy néznek ki az uniós csatlakozási tárgyalások?

És itt vegyük észre az 1. fejezetcsoportot (“klasztert”, fujj), amiről ugye megírtam, hogy azt nyitják meg először, és azt is zárják le utolsóként, és ide, a 23. fejezetbe tartoznak a kisebbségi jogok (amiről az Európai Bizottság is jelezte, hogy végig figyeli, ahogy nyilván az érdeklődő tagállamok is). Tehát HA ebben a a témában van magyar “panasz”, akkor annak érvényesítésének helye itt van, nem pedig a jelenleg megvétózott 2. és 3. fejezetcsoportnál (klaszternél). Tehát EMIATT bármikor lehetne még vétózni, akár a legutolsó pillanatban is.

Halkan jegyzem meg, ezt pont az orbáni hazudozás cáfolataként megírtam már korábban is (“azaz a csatlakozási tárgyalások megnyitása után minden egyes tagállam még legalább 33 alkalommal vétózhat”), szóval van abban valami egészen szép, hogy az állítólagos rendszerváltás negyedik hónapjában az orbáni hazugságokkal szembeni cáfolataimhoz kell visszanyúlnom.

Na most, ha a fentiekkel a magyar kormány nincs tisztában, az gáz. De biztosan tisztában van vele, ergo hazudik. Ami még nagyobb gáz.

Üzemszünet vége

Sikeresen túléltem a Brutal Assault fesztivált, nem vitt el sem a hőguta, sem az alkoholmérgezés (akinek csalódást okoztam, attól elnézést kérek, de nem, és ez nem is várható),

forrás: Clawfinger facebook

és még a #marnemhamvasnegyvenes teljesítéséig is csak kettőt kell aludni, szóval mára már rendesen beindultak a dolgok.

Korán reggel Heti TV, ahol a köztársasági elnök-választás kapcsán beszéltünk erről-arról, a megszokott, Breuer Péter szerkesztő úrra jellemző módon.

Majd elmentem a Különutas podcasthoz, ahol mindenféle aktualitásokról beszélgettünk. Igen, tudom, hogy “kiugrott” fideszesek csatornája, de nem különösebben érdekel. Van pár olyan arc, akihez soha nem mennék el, de ők nem azok – egyebekben pedig milyen piacpárti liberális az, aki nem adja meg az esélyt a piaci működésnek? Hát nem erre noszogatjuk őket évek óta? 😉 De. Na ugye. Azon kívül pedig tök jó beszélgetés volt, mert nem csak az érdekli őket, ami sok más csatornát, más irányból nézik a dolgokat, így engem is arra késztetnek, hogy más irányból is nézzem a dolgokat.

A következő napokban azért kicsit le fog kötni a saját ötvenedik évfordulóm, de ami már előre biztos, hogy szerdán kora reggel a tv2-n az addigra a tervek szerint már megválasztott Baka András köztársasági elnökkel kapcsolatos kérdéseket fogjuk körbejárni, majd aznap a KlikkTV-n lesz egy felvétel, ahol Kuncze Gábor társaságában fogunk beszélgetni, soha rosszabb kerek születésnapot magamnak… 🙂

Pár nap üzemszünet

Pár napra eltűnök, hivatalosan lelépek szabira, illetve a vészesen közeledő ötvenedik születésnapomhoz kapcsolódó #marnemhamvasnegyvenes streakem első szakaszaként, barátaim társaságában megpróbálom túlélni a hőhullámot a Brutal Assault fesztiválon, ahol idén többek között örök kedvencem, a velem együtt gyönyörűen öregedő Clawfinger is fellép és hozza majd a frászt a trú metálos arcokra (értsd: kiborítja őket). Mellette pedig még sok más egyéb jóság is lesz…

Nagy buli lesz, akit érdekel, képek és egyebek az Instagramon lesznek… A normális működés helyreállása kb. augusztus 10. környékén várható.

Is rule of law in danger after Orbán’s fall?

I was asked by the Euronews about the claims of Viktor Orbán and his people stating that rule of law is in serious danger after the new government has taken over and started initiating various investigations against some earlier and current actions. These are still far from the investigations needed in relation for their systematic crimes during the 16-years governmental period, but their intense complaining my give You an idea about how worried they really are.

You can read the article here or watch the report here:

As I pointed out, at this point there is no need to cry wolf on the matter. At this point. It does not mean that this will stay forever like that. Until then let’s just enjoy the freshly found concern of Viktor Orbán’s people about rule of law, which they have simply denied for 16 years.

KlikkTV – Új Világ

Elérhető a YouTube-on a KlikkTV Új Világ című, Pankotai Lili által vezetett műsorának felvétele, amit július 24-én rögzítettünk Lánczi Richárd társaságában. Sok mindenről beszéltünk, így pl. a Fidesz válságáról és lehetséges útjairól, helyüket kereső szereplőiről (beleértve Orbán Viktor lehetséges jövőjét is), a politikai szélsőjobbról, a kormány lehetőségeiről stb.

Az első rész itt megtekinthető:

Második rész: