Kategória: Média

Néhány gondolat a Velencei Bizottságról

Most, hogy hirtelen az érdeklődés homlokterébe került a Velencei Bizottság, érdemes beszélni annak szerepéről, jelentőségéről, és egy-két, a jelen helyzetben releváns kérdésről. És itt most ki fogom hagyni az obligát gonoszkodást, hogy “hú de fontos lett hirtelen a sorosista mélyállami blabla”, hagyjuk meg ezt most a mútltnak, kicsit próbáljunk komolyabbak lenni. A témában megjelent egy hosszabb interjúm a 24.hu oldalon, amit utána szemlézett az index.hu is, az itt említettek alapjául szolgáló szabályozókra szeretném felhívni a figyelmet.

Már csak azért is, mert valami, amiről eddig csupán vidáman elviccelődtem (mint pl. ezzel a Facebook-poszttal), hirtelen komoly kérdéssé alakult. Annyira komollyá, hogy személyesen Trócsányi Lászlótól is kaptam egy korrekt hangvételű e-mailt, amiben „emlékeztető jelleggel” leírta, amit a fenti cikkekben is elmondott. Igen, arról van szó, hogy a Fidesz egypárti kinevezettjei a Velencei Bizottságban, jelesül Trócsányi László vagy Varga Zs. András milyen szerepet tölthetnek be az egész eljárásban, lehet-e hatásuk az eljárásra.

Valamint van egy másik, még inkább zavaró kérdésem is, jelesül hogy egészen pontosan milyen eljárásról is van szó…

Mindehhez a Bizottság következő szabályzóit használjuk fel:

Ki kért véleményt egyáltalán?

A Bizottság alapító okirata nagyon világosan kimondja (Statútum, 3. cikk, 2. bek.), hogy a Velencei Bizottság bármilyen véleményt a következő intézmények megkeresésére bocsát ki:

  • Európa Tanács Miniszteri Bizottság
  • Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés
  • Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Kongresszusa
  • Európa Tanács Főtitkára
  • Európa Tanács tagállama
  • valamelyik nemzetközi szervezet
  • a Bizottság munkájában részt vevő egyéb szerv

Ezt a kezdeményezői kört nem bővíti az Eljárási szabályzat (Eljárási szabályzat, 14a cikk), valamint a Jegyzőkönyv sem (Jk. 4. pont). Utóbbi külön kiemeli, hogy a sürgősséget a kérelmezőnek külön kell kérnie és arról az érintett államot külön értesíteni kell, ha nem  ő maga kérte azt (Jk. 6. pont).

Valaki meg tudja nekem mondani, hogy a fentiek közül ki kezdeményezte a Bizottság bármilyen eljárását? Gyorsan végigfutottam a konkrétan megjelöltek internetes oldalait, de sehol semmilyen utalást nem találtam, és nem is különösebben életszerű, hogy az új miniszterelnök Sulyok-ellenes futamaira hirtelen megtáltosodnának azok az Európa Tanácshoz köthető intézmények, amelyekre általában nem jellemző, hogy fagyhalált halnának a tempójuk kiváltotta ellenszélben. Azt sem tartom valószínűnek, hogy Magyar Péter jogállamiság iránti elkötelezettsége rávette volna, hogy ő maga az állam képviseletében kérje a Bizottság eljárását, amolyan előzetes jelleggel…

Szóval a fájdalmas kérdésem: van egyáltalán bármilyen eljárás?

Nem állítom határozottan, hogy a Bizottság eljárásával kapcsolatos kijelentés hazugság lenne, de amíg erre a kérdésre nincs konkrét válaszom, kénytelen vagyok azt feltételezni. Az különösen izgalmas lenne, ha a Bizottság magától, amolyan ex officio jelleggel mozdult volna meg, de… Eddig nem volt jellemző, és komoly kérdéseket vetne fel a jövőre nézve. Viszont jó hír: a fent hivatkozott szabály alapján a magyar kormány erről kell, hogy tudjon, hiszen értesítést kellett kapjon róla a Bizottságtól. Szóval ezt a sajtó kb. egy kérdéssel megtudhatja majd.

Tagok összeférhetetlensége

Kezdjük azzal, hogy Trócsányi László fenti állításai helytállóak. Ugyanakkor arról nem tesz említést, amire én kitértem a fenti interjúban is (úgy, hogy nyilván nem tudtam róla, hogy ő mit mond, vagy egyáltalán, hogy megszólaltatják), hogy azért a tagok nincsenek teljes mértékben kizárva a működésből ilyenkor. A tagokkal szemben általános elvárás a pártatlanság és a függetlenség (Eljárási szabályzat, 3a cikk, 1. bek. / Magatartási szabályzat, III-IV. rész), a döntéseket megelőző konzultációkban valóban nem vesznek az érintett állam delegáltjai (Eljárási szabályzat, 3a cikk, 4-5. bek. / Magatartási szabályzat, 16. bek.), viszont a téma felelősei kérhetnek tőlük információt a kérdéssel kapcsolatban (Eljárási szabályzat, 3a cikk, 5. bek.), és ez a sürgősségi eljárásokra is igaz (Jk. 9. pont), tehát ez nem jelent teljes kizárást.

Viszont ennek a szabálynak a kihangsúlyozása Trócsányi László részéről alapvetően egy trükk. Egy trükk, amivel az összeférhetetlenségéről próbálja elterelni a figyelmet. Ez a szabály ugyanis általánosságban érvényes bármilyen tagra, aki az érintett állam delegáltja, az orbáni rezsim egypárti delegáltjai esetében viszont ennél jóval komolyabb problémák vannak.

A tagokkal szemben ugyanis a Bizottság szabályozói más elvárásokat is támasztanak. A leginkább jelentős az, hogy a taggal szemben nem merülhetnek fel az objektivitása megkérdőjelezésére alkalmas szempontok (Magatartási szabályzat, V. rész), valamint meg kell felelniük az Európa Tanács által kötelezőnek tekintett bizonyos értékeknek, mint pl. a demokrácia, jogállamiság (Magatartási szabályzat, 10. bek.), na most ez nagyon nehéz kérdés egy olyan ember esetében, akinek igazságügyminisztersége ideje alatt 7. cikk szerinti eljárás indult az országa ellen, akinek alkalmatlanságát az Európai Parlament kimonda uniós biztosi posztra (többek között gazdasági összeférhetetlenségre is hivatkozva), valamint akinek elfogultsága teljesen nyilvánvaló, ha valaki megvizsgálja korábbi alkotmánybírói tevékenységét és álláspontjait (összevetve azokat későbbi miniszterei kijelentéseivel), mindehhez hozzátéve, hogy alkotmánybírói időszaka után Orbántól nagyköveti kinevezést is vállalt, aminél utasíthatóbb beosztás egyszerűen a világon nincs. Mindezek nagyon nem a függetlenség irányába mutató szempontok, és a Bizottság ezzel nyilván tisztában van. Nem megelőlegezve semmit, de a Bizottság akár ki is mondhatja egy tag összeférhetetlenségét (Magatartási szabályzat, 36. bek.)

Akárhogyan is, a Velencei Bizottság a jelen helyzetben – ha eljár egyáltalán – egészen biztosan nem a szokásos mintáknak megfelelően fog eljárni.

A Sulyok-Magyar csörtéről az RTL-en

Ma korán reggel az RTL képernyőjén beszéltem a címben jelzett kérdésről. Nem csupán a vitáról, hanem lehetőség volt kicsit bemutatni annak politikai környezetét, bemutatni a különböző alkotmányos modelleket, a köztársasági elnökök megválasztásának módjait, a Velencei Bizottságot…

Szeretnék ezúton is bocsánatot kérni a mindenkori német köztásasági elnököktől, akiket német focikupa-átadásra degradáltam, de hát ez van, Fakt ist Fakt. 😀

A beszélgetés itt visszanézhető:

https://rtl.hu/reggeli/2026/06/04/magyar-peter-sulyok-tamas-alkotmanymodositas-sandor-palota

A Sulyok Tamás körüli helyzetről a TV2-n

Nem tudom, hány év után ma reggel újra a TV2 képernyőjén voltam látható. Hogy ez jó, vagy nem, az még majd kiderül, egyelőre valahol szórakoztat a helyzet, hogy a közmédia után a Fidesz média-agglomerációjának újabb eleme jött rá pár éves kihagyás után, hogy lehet, hogy vannak épeszű gondolataim szakmai kérdésekben.

Természetesen a téma a Sulyok Tamás körüli kavarás volt. Semmi újat nem mondtam ahhoz képest, amit számos más helyen máskor elmondtam, fenntartom, hogy az általam már 2015-ben publikált “Jogállami vissza- vagy újrarendeződés – a magyar “alkotmányossági rekonstrukció” módjai” című szakcikkben (https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=browse&params=publication;3052639) leírt “alkotmányossági rekonstrukció” érdekében tett intézkedések tekintetében kb. milyen türelemre lehet majd számítani a külföldi partnerek részéről.

A beszélgetés itt (hirdetés után) megtekinthető:

https://tv2play.hu/mokka/folytatodik_a_vita_sulyok_tamas_nem_tartja_helyen_valonak_hogy_lemondjon

A téma érdekessége okán a honlapon nyitok egy új “Alkotmányossági rekonstrukció – 2026” című aktát is (az “Alkotmányjog” alatt), ahol a témával kapcsolatos anyagok jelennek majd meg összegyűjtve, valamint bővülnek majd folyamatosan.

A Tisza első Alaptörvény-módosításáról…

Megjelent az új országgyűlési kétharmad első alaptörvény-módosítási javaslata, amiről rögtön megírtam cseppet sem hízelgő véleményemet a Facebook-oldalamon. Tegyük kozzá, ahogy azt már többször, több helyen kifejtettem (és valamikor itt is külön, részletesen ki fogom, hogy egyértelmű legyen), hogy magának a miniszterelnöki megbizatásnak az időkorláthoz kötését sem tartom jó ötletnek (ahogy lábrázást szoktam kapni az összes alkotmány-barkácsolgató populista marhaságtól is), de itt és most magával az előterjesztés szövegével is komoly gondjaim voltak.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában is téma volt ez a kérdés, ez az interjú itt megnézhető – és nyugodtan felejtsük el a szánalmasan bulváros címszöveget:

Emellett a téma az ATV Híradóban is megjelent:

Ami különösen vicces, hogy mintegy kb. tizenkét év után újra meghívtak a közmédiába, az M1 reggeli műsorába. Már korábban is hosszan gondolkodtam azon, hogy hogy álljak a kormányváltás után nyilvánvalóan megsokasodó közmédiás megkeresésekhez – tekintettel arra botrányos módra, ahogy az intézmény(rendszer) az elmúlt években viselkedett, nem csak velem, hanem úgy en bloc… És végül úgy döntöttem, hogy én továbbra sem fogok pártpolitikai vagy ideológiai szempontokat érvényesíteni szakmai kérdésekben. No meg ha Magyar Péternek szabad megbocsátani a közmédia alkalmazottainak, akkor nekem is… Végülis vele szemben csak kettő, velem meg tizenkettő éve játsszák a G-t, ha neki szabad, akkor nekem is…

Viszont most ebből jönnek feladatok, miközben a reggeli interjú itt megnézhető, nekem itt a honalpon majd újra kell strukturálni a közmédiás médialapot a menüben, meg lehet, hogy össze kéne gyűjtenem az ottani interjúkat is (a 2014 előtti időszakból), ami feladatot simán elhanyagoltam az elmúlt években. És lehet, hogy értelme sincs, de a kényszerességemet nagyon zavarják az itteni hiányosságok… Ahogy lassan születik itt a honlapon egy külön akta is az alkotmányossági rekonstrukció témájának, igaz, évszámmal, mert nem biztos, hogy ez lesz az egyetlen, vagy hogy ez egyáltalán az lesz… Majd elválik még.

Beszélgetés a felsőoktatásról

Miután hajnalban levergődtem a prágai buszról, egy gyors otthoni zuhany-átöltözés után egyenesen a Heti TV stúdiójába mentem, ahol hosszabban volt lehetőségem a felsőoktatásról, azzal kapcsolatos kérdésekről beszélgetni. Jó volt egy kicsit elszakadni a szokásos közéleti-politikai témáktól…

Továbbálltak már Orbán kamu-menekültjei? És akkor mi van?

A Klubrádión Panyi Szabolcs Facebook-posztja alapján arról beszéltünk, hogy mi történik akkor, ha az abban foglaltak igazak, van-e lehetőség arra, hogy akár Amerikából, akár máshonnan a lengyel hatóságok kikérjék őket, ha valóban leléptek a számukra csak időleges menedéket nyújtó Magyarországról.

Ahogy a beszélgetés során megjegyeztem, semmi akadálya a kiadatásnak, a kérdés alapvetően politikai természetű. És bár igaz, hogy a lengyel PiS és körei szorosabb kapcsolatokat alakítottak ki Donald Trumppal, semmi akadálya nincs a hazaküldésüknek.

A beszélgetés meghallgatható itt, egészen pontosan 46:40-től.

Aktualitásokról a Magyar Közönynél

Ma újra a Magyar Közönynél jártam és mindenféle aktualitásokról beszélgettünk, mint pl. Karácsony Gergely és Magyar Péter buliháborúja, Balásy Gyula példáján kersztül arról, hogy hogyan omolhat össze minden jel szerint ennyire könnyen a NER, hogy hogyan rakta össze a kormányát Magyar Péter, jönnek-e végre az uniós pénzek, vagy hogy éledezik-e a V4 együttműködés. Hosszú, de legalább tartalmas, egyes vélemények szerint helyenként szórakoztató is.

Megnézhető itt:

Menekül a NER és viszi a pénzt?

Igazán kiváló kollégák társaságában beszéltem a Magyar Hangnak a NER által állítólagosan menekített vagyonok témájáról. Közben próbáltam nem elveszni a kosztolányii, édesannás gondolatokban, és megmaradni a szakmai szinten…

Sok minden más mellett hangsúlyoztam, hogy a politikai boszkorkányüldözés nem elég, ha nem lesznek hivatalos eljárások, a világon mindenhol le fognak pattanni a magyar hatóságok a helyiekről. Már csak azért is, mert “puszira” legfeljebb diktatúrák adnak ki embereket – ami mondjuk lehet, nem jó hír egyes menkülő NEResek számára. 😀 És arra is emlékeztettem, hogy el kellene már felejteni ezt a “kiadatási egyezmény”-zöldséget is, vagy legalábbis helyén kezelni. Ez nem egy film, hanem a valóság: kiadatás kiadatási egyezmény nélkül is lehetséges, ahogy azzal együtt sem kötelező…

A teljes cikk itt:

https://hang.hu/belfold/jogaszok-ha-a-ner-csomagol-most-kell-az-ajtoba-kell-allni-188039

Az Orbánék által befogadott kamu-menekült politikusokról

A Klubrádión arról beszéltünk, hogy haza lehet-e küldeni az Orbán kormány által befogadott, politikájukhoz közel álló, ám hazájukban büntetőeljárás alatt álló “baráti” politikusokat. Ez azt jelenti, hogy Nikola Gruevszki Észak-Macedónia volt miniszterelnöke, Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyminiszter és egykori helyettese, Marcin Romanowski elveszítheti a Magyarországtól kapott menekült-státuszt, és haza kell térniük.

A beszélgetés során megpróbáltam tisztázni a különbséget a valódi menekültek és ezek között az emberek között. A beszélgetés és annak összefoglalója elérhető ezen az oldalon.

Kémjátszma vagy narratívaharc?

Ma kora reggel a Klubrádióval beszéltem a napjainkban hangos témáról, hogy Szijjártó Péter Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztet az Európai Unió Tanácsa üléseinek szüneteiben, és ahogy a kormány hazaárulással meg miegyébbel vádolja Panyi Szabolcs újságírót. Bár pokoli torokfájással ébredtem, azért sikerült valamit kipréselni magamból. Előtte a 24.hu oldalon jelent meg egy beszélgetés, amit hétfőn, a prágai óráim közti szünetben rögzített a szerző.

A klubrádiós beszélgetés itt hallgatható meg, a 24.hu itt érhető el.

A továbbiakban foglalkozom még ezzel a témával (különösen annak büntetőjogi aspektusaira, amikre itt csak utalás szinten tértem ki), addig is utalnék egy kb. két éve megjelent elemzésemre, ami az EU kémkedéssel szembeni védtelenségéről szól. Az alap probléma itt is jelen van: bár a különböző uniós szabályozók így-úgy meghatároznak bizonyos minősítéseket (“titkosításokat”), de ezeknek jelenleg semmilyen eljárási-intézményi védelmi előírásai és módszerei nem léteznek.