Civil a pályán – aktuális kérdésekkel

Nemrég az ATV “Civil a pályán” című műsorában beszélgettünk aktuális kérdésekről.

Szóba került, hogy év végéig maradnak az ársapkák, az elszabadult infláció, a romló pénzügyi helyzet miatt felfüggesztett beruházások, valamint az EP újabb állásfoglalása az uniós alapértékek sérelméről.

A leginkább komoly téma véleményem szerint az volt, hogy a DK bejelentette Dobrev Klára árnyékkormányát. Ezen volt némi vita is, kíváncsian várom, hogy ez a kezdeményezés hová fog kifutni – érzésem szerint erről fogunk majd még sokat beszélni.

A Fidesz által fenntartott rendkívüli jogrendi állapotokról

Ma megjelent egy hosszabb interjúm a HírKlikk oldalán a címben jelzett témában – talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem vagyok nagy támogatója ennek a kormányzati gyakorlatnak. Sőt, határozott álláspontom, hogy ez mind olyan példa nélkül álló, visszaélésszerű gyakorlatot képez, amit nem lehet megvédeni akkor, amikor épp a jogállamisági kritikákra kellene a kormánynak valamilyen megnyugtató válaszokat adnia.

Elolvasható itt: https://hirklikk.hu/kozelet/lattmann-tamas-a-veszelyhelyzetekkel-az-eu-ellenorzese-alol-akar-kibujni-a-fidesz/403683

A veszélyhelyzettel kapcsolatos korábbi írásaimat lásd:

Az Európai Parlament ejtette az amúgy is értelmetlen pert az Európai Bizottság ellen

A Politico ma kiadott, uniós kérdésekkel foglalkozó hírlevele számolt be róla, hogy az Európai Parlament visszavonta az Európai Bizottság ellen az Európai Bírósághoz benyújtott keresetét, amivel arra próbálta rákényszeríteni a Bizottságot, hogy az Európai Tanács által megállapított idő előtt alkalmazza Magyarországgal szemben az új, kondicionalitási (“jogállamisági”) eljárást.

Ebben igazából semmi meglepő nincs. Már akkor, tavaly júniusban nagyon világosan megírtam, hogy ez lesz, mind a kérdés jogi, mind pedig politikai oldalának elemzése után. A lényeg ez volt:

Szóval az Európai Parlament részéről ez a lépés semmilyen konkrét eredménnyel nem kecsegtet, politikai kommunikációs célokat viszont remekül szolgál. Tudja ezt jól persze mindenki, szóval arra nem érdemes számítani, hogy érdemben bármi is megváltozik majd tőle.

Tehát egészen egyszerűen szükségtelenné vált az eljárás, ha tovább bent tartották volna, azt is kockáztatták volna, hogy a bíróság jogilag kapufásnak találja (amit szintén leírtam, hogy miért). Na, az lett volna az igazán nagy baj, bár szerintem így is teljesen értelmetlen – és az időközben lement itthoni választási eredmények ismeretében kifejezetten káros – habverést csinált az Európai Parlament a témának, ami sajnos csak arra volt jó, hogy az Orbán-kormány itthon, belpolitikai fogyasztásra alkalmas, hazug narratívát tudott építeni belőle.

Mindegy, felejtsük el. Talán egyszer sikerül majd megérteni végre…

A kondicionalitási eljárással kapcsolatos korábbi bejegyzések és egyéb információk annak akta-oldalán találhatók.

Előző hetem Prágában, a CEELI Intézet programján

A múlt hetet újra végig Prágában töltöttem, ahol a CEELI Intézet “Legal Skills in a Time of War” című programján vettem részt előadóként, a szervezet központjában, a festői szépségű Grebovka Villában.

A két hetes program célja az volt, hogy a meghívott ukrán hallgatók és fiatal szakemberek számára olyan tudást és ehhez kapcsolódó érvkészletet biztosítson, amit a folyamatban lévő háborúval összefüggésben tudnak felhasználni. Ez magában foglalta nem csupán a joganyag áttekintését, hanem a szervezők nagy figyelmet fordítottak a különböző bírósági eljárások és gyakorlatok, a válsághelyzethez csatlakozó pszichológiai, trauma-kezelési és egyéb ismeretekre.

A második héten csatlakoztam a nagyon erős nemzetközi oktatói gárdához, ahol brit és amerikai bírók, valamint az észt legfőbb ügyész mellett tartottam előadásokat. Ezek témái az erő alkalmazásának lehetőségei a nemzetközi jogban, a hadviselés joga, illetve a háborús bűncselekmények voltak. A többiek a többi nemzetközi bűncselekmény, így az agresszió, a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmény témáját járták körül, illetve az ilyen cselekményekért való felelősségre vonás lehetőségeit a jelenlegi nemzetközi környezetben. Utóbbiról egy külön panelbeszélgetést is tartottunk, hiszen itt aztán tényleg mindenkinek volt véleménye, amit persze nem is rejtett véka alá.

Az előadások mellett összeraktunk egy szimulált tárgyalást is egy fiktív helyzet alapján, ahol a folyamatban lévő háború eseményeihez nagyon hasonló helyzeteket állítottunk fel, és a résztvevők feladata az volt, hogy az elkövetett jogsértések/bűncselekmények tekintetében vádlóként vagy védőként járjanak el, aminek során számot adhattak az elsajátított ismeretekről. Itt – számomra legalábbis – az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy mennyiben ül meg a résztvevőkben az a tényező, ami a felkészítés során izgalmas észt/magyar – amerikai/brit törést okozott (természetesen jó értelemben és szórakoztató módon). Azaz hogy amikor angolszász kollégáink a bizonyítékok, tanúmeghallgatások értékelése és módszertana kapcsán mutattak be gyakorlatokat, mi többször emlékeztettük őket és a résztvevőket is, hogy sem az ukrán bíróságokon, sem a nemzetközi büntető bíróságok gyakorlatában nem milliméterre ezek a megoldások működnek a legjobban, már csak az esküdtszék intézményének hiányában sem. Szóval szakmai szempontból még számunkra is hihetetlenül izgalmas és szórakoztató volt a programnak ez a része.

Hab a tortán, hogy a program utolsó napjának reggelén tudtuk meg, hogy az orosz főügyészség az intézetet “nem kívánatos szervezetnek” minősítette, ami azt is jelenti, hogy az annak tevékenységében részt vevők akár büntetőjogi felelősségrevonásra is számíthatnak Oroszországban. Adott esetben ezen lehet jókat nevetni, de az intézet orosz állampolgárságú alkalmazottai szempontjából ez lehet kellemetlen. Mondjuk, ahogy ők mondták, mostanában úgysem terveztek Moszkvába utazni… Viszont tény, hogy ők is büszkén tartoznak a “jó” társasághoz inkább.

Nagyszerű élmény volt ez az egy hét, egyrészt mert foglalkozhattam igen magas szinten és gyakorlati összefüggéseiben azzal a jogterülettel, ami a leginkább közel áll a szívemhez. Másrészt pedig azért, és ez most sajnos különösen fontos, mert kicsit így módom volt javítani azon a magyarokról alkotott nem igazán kedvező képen, ami a kormány döntéseinek és kommunikációjának következményeképpen mind az ukrán résztvevők, mind pedig a kollégák szemében él, vagy hát reményeim szerint élt idáig.

CEELI Institute’s “Legal Skills in a Time of War” programme

During the past week I have had the honour of having been invited to and of participating at the CEELI Institute’s “Legal Skills in a Time of War” programme in Prague.

The two-weeks programme has collected a very strong international faculty and its goal was to give knowledge and information to a group of pre-selected Ukrainian students and young experts, dealing with legal questions related to the ongoing war on the territory of Ukraine. The participants of the programme have been extremely interested in the subject-matter and highly engaged in conversations and debates.

I have covered the subjects of use of force in international law, international humanitarian law and war crimes. Additionally, I have also assisted in the preparation of a mock trial practice, preparing participants to test their ideas and arguments.

I was very happy and grateful being involved in this project, and I am looking forward to further cooperation with CEELI and the colleauges working there and those I have met now for the first time. It was an honour of being a part of a group of a great international faculty from Estonia, UK and the USA, representing my country with not the best reputation these days when it comes to relationship with Russia, especially with the people of Ukraine.

Beszélgetés a különböző veszélyhelyzetekről a CEU-n

Pár napja volt egy érdekes beszélgetés a CEU budapesti helyszínén annak alkalmából, hogy formát öltött az Alaptörvény tizedik módosítása, amely (újra) megváltoztatja a veszélyhelyzeti állapot feltételeit, aminek “köszönhetően” már egy szomszédos országban zajló háború is elegendő annak bevezetéséhez.

Alapvető fontosságú kérdés, hogy ez milyen hatással lehet a szabadságjogokra nézve, illetve hogy milyen eredményeket vár a kormány ettől. Kapcsolódik ehhez, hogy milyen politikai és társadalmi reakciókra lehet számítani, hogyan fognak ez ellen fellépni az intézkedéseket ellenzők, ha fellépnek egyáltalán…

A beszélgetés résztvevői Bősz Anett (Demokratikus Koalíció), Gáspár Kristóf (Paradigma Intézet), Pásztor Emese (Társaság a Szabadságjogokért) illetve Vasali Zoltán (IDEA Intézet) voltak. Én a beszélgetés felkért moderátoraként működtem közre, e szerepben viszonylag gyakorlatlanul, ennek megfelelően voltak némi bénázásaim (miközben próbáltam nem átesni az előadói/résztvevői szerepkörbe), amik miatt külön elnézést is kérek… 🙂

Akit érdekel a beszélgetés, itt megnézheti:

Mint “Reggeli személy” Mérő Verával a Klubrádión

Tegnap reggel a Klubrádión Mérő Vera vendégeként “Reggeli személy”-ként szerepeltem. A téma – mint a címből is látszik – az Orbán-kormány és az EU viszonya volt, e kérdés aktualitásairól is kezdtünk beszélni, de utána fokozatosan sikerült átcsúszni a magyar belpolitika területére…

Az amúgy jó hangulatú beszélgetés itt meghallgatható:

A háború során alkalmazott kazettás bombákról

Egy, az Amnesty International által pár napja közzétett jelentés szerint a Harkivban zajló műveletek során az orosz erők több esetben is alkalmaztak kazettás bombákat, aminek következtében civilek haltak, vagy sebesültek meg.

Ezzel kapcsolatban kérdezett ezekről a fegyverekről a HírKlikk, amiből egy hosszabb interjú lett. Meg kell mondanom őszintén, jól esett végre a hazai médiának a legszűkebb szakterületemhez tartozó témáról beszélni… Értem én, hogy a többséget annak politikai összefüggései okán az EU szankciós meg egyéb politikái és hasonló témák érdeklik, ugyanakkor ez legalább olyan fontos.

Video recording of our online event about some burning questions of international law related to the Russia-Ukraine war

The open Russian aggression against Ukraine during February of 2022 has not only opened the usual questions of armed conflict situations, but also has applied tense pressure on new institutions of international law and European legal-political cooperation. Not often can we see the worst of international relations (actual use of force and armed violence) testing the best of international relations (multilateral cooperation in the framework legal-political organisations) on the European continent, where most countries are proud of being an active supporter of international organisations like the International Criminal Court.

How can the existing legal-political-institutional framework handle this conflict situation, and most importantly, the violations taking place during that? Is Europe, are the European institutions capable of providing stronger enforcement, or is this only an illusion?

Speakers:
Aleksandr Popov (Estonian Military Academy): General respect for international treaties and the possibility to limit use of force
Agnieszka Bieńczyk-Missala (University of Warsaw): Refugees of the conflict, with special attention paid to the Polish situation
Justinas Žilinskas (Mykolas Romeris University, Vilnius): Criminal responsibility based on the Ukraine Criminal Code
Milan Lipovský (Charles University, Prague): Ad hoc tribunal for the crime of aggression. Good or bad idea?
Evhen Tsybulenko (Kyiv International University / TalTech Law School, Tallinn): Genocide and the possibility of new international criminal fora
Beatrice Onica Jarka (coordinator of the Romanian Competition of International Humanitarian and Refugee Law – Nicolae Titulescu): Measuring the impunity for international crimes: Scene of Crime – Ukraine
Tamás Lattmann (C4EP / University of New York in Prague / Tomori Pál College, Budapest): The role of the EU and European organisations

Írásom a vétójogról az ÉS hasábjain

Az Élet és Irodalom tegnapi számában megjelent az írásom, amiben a vétójoggal kapcsolatos kérdéseket járom körül. Egyre inkább előtérbe kerülnek ugyanis az olyan javaslatok, amelyek uniós szinten a tagállamokat bizonyos kérdésekben megillető vétójog eltörlését követelik, de érdemes emlékeztetni rá, hogy ez ugyanígy évtizedek óta téma az ENSZ Biztonsági Tanácsa kapcsán is.

A cikk ezen a hivatkozáson elolvasható előfizetéssel, vagy egy rövid reklám megtekintése után.