Interview about the Hungarian political situation

I was contacted by a journalist from Brazil with a few questions related to the Orbán regime, Hungarian politics, rule of law etc. The interview is available online now in Portuguese, below You may find the full-text version of my answers to the questions asked by the author in English:

1. At this stage, Fidesz has essentially seized control over every major institution in society. The government, the electoral system, the media, the courts, and now are also in control of higher education. Could Viktor Orbán retain a degree of power over universities beyond the 2022 election? Is that the creation of a deep state?

Surely it is. Universities is just one small part of the whole picture. Viktor Orbán has gradually cemented himself and his allies into all segments of the Hungarian society and economy. Even in the case of losing the governmental position after the next year’s general elections, all of the independent constitutional institutions are packed with his allies or servient individuals. This was made possible by the unscrupulous use of the constitutional majority gained in 2010, the first action using that being the “reform” of the electoral laws, practically ensuring new constitutional majorities for him in 2014 and 2018, and the introduction of not only the new “Fundamental Law”, but additionally the very awkward solution which dictates that newly constitutional-majority-appointed individuals shall stay in their office even after their term closes as long as someone else is elected with the same majority: this practically makes it possible for pro-Orbán people to stay in office indefinitely and yes, to create a pro-Orbán deep state.

2. How do you evaluate the changes implemented by the government?

The situation is quite strange, we could even call it a bit perverted. This model for operation of universities is not a novelty, You can find many institutions with tradition and prestige being ran in this model. But there is a vast difference: those operate on this model for decades or even longer, contrary to the reformed Hungarian universities. Those get some amount of initial capital from the government, but also a collective leadership consisted of exclusively pro-Orbán individuals, to add insult to injury, in many cases of simple politicians, often with extremely high salaries, being 3 or 4 times of an ordinary professor’s renumeration.

At the same time, there is no guarantee that any badly needed changes or improvements would follow this in the system of the higher education as a whole or in the given institutions. This is practically nothing more than a privatization of these institutions to the pro-Orbán circles.

3. Criticism from the opposition hasn’t been toned down, and the parties’ alliance has recently asked the Constitutional Court to annul the law because it goes against democratic principles. In a recent interview, Viktor Orban goes back to his ideological considerations stating that ‘the reason is that the left in Hungary is an internationalist creation, while universities are national institutions. We do not want them to become globalists, losing their national character.’ How can this new university legislation affect student’s lives and the country’s development?

Well, at least the veil has fallen, and finally Viktor Orbán has stopped faking about “efficiency” of the higher education and “better possibility to build connections with the economy”, for which – according to him so far – this step was needed. I do believe that even he himself got fed up with these ridiculous fake “arguments” and finally he is happy about talking honestly about what he wishes to achieve – even if it sounds like a weak fairy tale from two hundred years ago. Universities may be “national” in some aspects, and do have an immense role in e.g. preserving national values and traditions, but even the origin of the name “university” does not support this idea.

This claim is just cheap propaganda, which is quite much to the liking of the sympathizers of Viktor Orbán and his party. For him and his government, universities serve many goals: good for creating paid positions to their servients, look for recruitment of potential new ones, spread governmental ideas and to build some pseudo-scientific justification for those. The latter is being supported by the lavish funds and targeted support.

The problem with all that, that the students do not get quality education, but in many cases, plain propaganda. I would say that recognizing that is also a useful skill, and students get quite good at that, but still, their time can be and should be used better. Additionally, they lose job opportunities, at least out of the world of the current Hungarian government-built pseudo reality, no wonder that more and more Hungarian students go to abroad

4. Last September, students at the University of Theatre and Film Arts (SZFE) protested against restricted academic freedom and occupied its campus becoming, since then, the symbol of a resistance movement that has received widespread (inter) national support. They also expressed concerns about the ideological pressure from Attila Vidnyánszky, who wants to boost education towards what he calls ‘national and Christian’ values. What is the importance of the movement, and how important is the autonomy of higher education institutions?

The movement has shown a rare example of resistance to the Government, but I am not sure that it will have a long-lasting effect. Any initiatives like that had a certain life-span but none of those could go on for long or even achieve any substantial changes.

Autonomy is theoretically very important to all higher education institutions, but unfortunately it does not have its practices and routines in Hungary with universities. Symbolic, that we still have those silly legal provisions in force that the president shall appoint the professors of universities, while the prime minister appoints professors to colleges. Why do political actors have the task of appointing scholars whose performance should be and is evaluated by anybody else but them? And what is the base of this differentiation between universities and colleges, the latter not being “good enough” for the attention of the president, “only” the prime minister? And all this, even if we talk about private institutions. I repeat, this is merely a symbolic problem, but still tells stories. Additionally, the vast majority of the income of universities have traditionally been coming from the state budget, which fact has not helped “autonomy” of universities even before the current Orbán-era starting in 2010. The change with Orbán can be described again by the magic word “unscrupulous”, which I have used in my first answer: before him, political actors have not felt the courage to openly conflict with universities, and they have tried to uphold – even if many times falsely – an image of non-intervention and respect of autonomy, especially when many of the university and academic leaders have been open supporters of the then-opposition Viktor Orbán. Now, after falling out of grace, many of them try to pose as oppositional figures against him, but that basically just adds to the tensions within the opposition.

5. Much has been said about the democratic backsliding of Hungary, this illiberal democracy of Viktor Orbán. How does this latest change in university structure fit into all this?

Logically. See the examples in answer to Q1.

6. European leaders have been anxious about how to slow down this decline for years. What could be done?

They should actually start doing something – first understanding the way how Orbán thinks would be a great step. He is not a “traditional European” leader. The magic word is again “unscrupulous”. He does not care about “European political cultural values”, he is more of a hit-and-run politician. He uses opportunities as they show up, sometimes disregarding consequences on the long run. What is very important, he dares to take risks, while he is often obviously well-informed about the games he enters. He does not care about bad reputation, what’s more, he uses that proudly by appealing to many Hungarians’ “the whole world is against us” feeling, turning it into something they feel they shall also be proud to. Traditional “European deals” do not work with him, the only possibility that European leaders can do is to try to narrow the field of maneuvering for him: connecting EU funds to certain values like rule of law is a very important first step.

7. Are you optimistic about the 2022 elections in Hungary? Do you believe in the defeat of Viktor Orbán? Why?

The current situation does not make it possible to form any prophecies, for many reasons. The parties of the political opposition may try to cooperate and form a one-on-one front against all candidates of Fidesz on the elections, they may even conduct the “oppositional primaries” for the first time, scheduled for the fall of this year, but there are still an enormous amount of work to be done, if they want to challenge Orbán and his party successfully next spring. And even if they succeed, the problem of the “deep state” mentioned in the first answer will become a serious reality…

A COVID-vakcinák szabadalmainak feloldásáról

Tegnapelőtti, komoly figyelmet kapott hír, hogy az Egyesült Államok kormányzata hajlandó támogatni a COVID-oltóanyagok szabadalmának ideiglenes feloldását annak érdekében, hogy azok olcsóbban és gyorsabban hozzáférhetővé válhassanak a világ szegényebb régiói számára is.

A jelenlegi nemzetközi jogi szabályozás alapján ugyanis – leegyszerűsítve – az államok az ún. TRIPS-egyezmény alapján jogosultak és egyben kötelesek is a szellemi termékeik védelmére – ennek egyik klasszikus formája a szabadalom jogintézménye. Még 2020 októberében tett le India és a Dél-Afrikai Köztársaság arra vonatkozó javaslatot a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) asztalára, amely szerint a TRIPS-egyezmény erre vonatkozó részeit a COVID-járvány időszakára fel kellene függeszteni, ehhez később csatlakozott számos más harmadik világbéli állam. Nem meglepő módon a javaslatot folyamatosan ellenezték a nyugati államok, akiket közben amúgyis az a vád ér folyamatosan, hogy a tömeges vásárlásaikkal lerabolják a piacot és felverik az árakat, lássuk be, nem alaptalanul. Közben különböző NGO-k és egyéb szervezetek is állást foglaltak, többnyire a javaslat mellett: érdemes lehet végigolvasni a MSF által még 2020 decemberében összeállított tájékoztatót.

Úgy tűnik, hogy ebben a befagyott vitában (lásd pl. a februári állapotot) a tegnapelőtt megfogalmazott amerikai javaslat alkalmas lehet arra, hogy már csak súlyánál fogva is döntést hozzon a TRIPS Tanács júniusban esedékes találkozóján.

Erről a kérdésről beszéltünk ma kora reggel a Klub Rádió műsorán, ami elérhető ezen a hivatkozáson, 65:28-tól.

Meghosszabbítják. Megint. Miért is ne? Megtehetik…

Az Alaptörvény-ellenes veszélyhelyzetet. Megint csak úgy, mint a kisvasutat Bicskéig. Mert miért is ne? Jogállam, Fidesz… Ahol úgy néz ki a parancsra jogalkotás, hogy gond nélkül írják vissza azt a törvényt, amivel a CEU-t elüldözték olyanra, hogy a Fudan-t azzal hozhassák be helyette.

Nem kell ezt túlelemezni, egyszerű ez, mint a faék. Ismétlem, jogállam, Fidesz.

Heti TV pirkadati beszélgetés online oktatásról, előválasztásról

Tegnap reggel újra a Heti TV-ben vendégeskedtem, a lassan szokásosnak tekinthető, kötetlenebb hangvételű beszélgetést folytattuk Breuer Péterrel, amelynek során persze hangsúlyosan merültek fel az előválasztással kapcsolatos kérdések is.

Ezzel kapcsolatban Péter megpendítette, ami amúgy a hozzám eljutott üzenetekből is kiviláglik, nevezetesen hogy akarok-e valamiféle politikai szerepet vállalni, részt venni az előválasztáson, illetve arra is rákérdezett, hogy mintha kevésbé látná a “politikai” véleményeimet mostanában. A válasz nagyon egyszerű, és ahogy szerintem általában lejön azok számára, akik figyelnek: ha nem értek egyet valamivel, azt nem akarom felvállalni, csak azért, mert viszonzásképpen várok vagy remélek valamit. Erre eddig sem volt szükségem, ezután sem lesz. Amikor például az ellenzéki pártok olyasmik mellett kötelezik el magukat, vagy tűzik a zászlajukra, amikkel nagyon nem tudok egyetérteni, akkor én annak semmilyen módon nem akarok az élére állni, lett légyen az ellenvéleményem politikai, szakmai, vagy elvi természetű. E háromból az első leküzdhető, a második félretehető (optimális esetben szakmai ellenérvekkel kiiktatható), a harmadik viszont nem mozdítható. Eddigi nyilvános politikai szerepvállalásaim, köztük esetleges hibáimmal mind megfeleltek ennek a kritériumrendszernek, és ezen nem is fogok változtatni. A jelen helyzetben a háttérből, szakmai munkával és más módokon szívesen támogatom a kormányváltás ügyét, de a frontharcos szerepkört jelenleg örömmel meghagyom azoknak, akik másképpen gondolkodnak. Csak halkan jegyzem meg, hogy utána viszont jó lenne végre azt is látni, hogy majd levonják a konzekvenciákat is végre – és nem látunk továbbra is abból nagyon jól megélő politikai szereplőket a nulla értékű, vagy a kifejezetten káros tevékenységeik után, vagy épp annak ellenére…

Azt gondolom, hogy Péter kérdésére ez a szövegrész jól összefoglalja a lényeget: “amikor viszont már nem vagyok aktor, akkor már nem biztos, hogy más aktoroknak a terveit ugyanolyan lelkesedéssel szeretném szétrugdosni, mint ahogyan páran élvezetet leltek abban, hogy az én terveimet szétrugdossák annak idején… Nem vagyunk egyformák.” Ennyi.

Klubrádió – Para-Kovács Imrével

Csütörtök reggel a Klubrádión Para-Kovács Imrével beszélgettünk az uniós vakcinaútlevél helyzetéről, jogállamisági és korrupciós kérdésekről. Idő és lehetőség is volt kifejteni a dolgokat, ritka élmény.

Itt visszahallgatható:

Új európai jobboldali pártcsalád formálódóban?

Miután a Fidesz európai parlamenti képviselői a néppárti frakcióból kiesve függetlenekké váltak, majd ezután a magyar kormánypárt elveszítette tagságát az Európai Néppártban is, nem meglepő módon felgyorsulni látszanak azok, az egyébként amúgy is régebb óta zajló folyamatok, amelyek a Fidesz új helyét próbálják kijelölni az euróőai politikai térben. Ennek első lépéseként jelenik meg Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki budapesti találkozója, amelyen végül egyfajta “európai reneszánszt” hirdettek meg – jelentsen ez akármit.

Erről a találkozóról beszéltünk péntek reggel az ATV Start műsorában:

Néhány dologgal szeretném kiegészíteni az elhangzottakat, aminek a kifejtésére az interjú során se idő, se lehetőség nem volt.

Amit mindenképpen világosan kell látni, hogy akármilyen irányba is mozdulnak majd el a dolgok, annak egyes elemeit nem a Fidesz és nem Orbán Viktor fogja mozgatni, akárki akármit állít, beleértve ebbe a szégyentelen kormány- és Fidesz-propagandát, vagy akár az Orbán Viktor végső nagy bukását minden brüsszeli mennydörgésben előre látó ellenzéki csatornákat és megmondókat. Sőt, még csak nem is a két másik szereplő. Persze, politikusokról beszélünk, akik saját maguk szerint mindent és mindent is irányítanak, kézben tartanak és megoldanak, miközben hol a migránsokat, hol a koronavírust fektetik két vállra, ahogy éppen a közvéleményük elvárja, de ez a történet ennél sokkal több szereplős.

A Fidesz (és annak 12 EP-képviselője) kedvéért sem a jelenleg 74 fős Identitás/Demokrácia Csoport (ID – ahol Salvini pártja tényező), sem pedig a 62 fős Európai Konzervatívok és Reformerek Csoport (ECR – ahol a lengyel kormányfő Jog és Igazságosság pártja dominál) nem fog feloszlani, vagy egyszerűen egyesülni. Több okból sem, ezek közül csak egy, amit az interjúban is említettem, miszerint vannak feloldhatatlan ellentétek az egyes tagpártok között – az ID tíz, az ECR pedig tizenöt uniós tagállamból érkező képviselőből áll össze, igen vegyes eloszlásban. Az is nagyon számít, hogy egy új konstelláció, egy új csoport előrelépést jelentene-e az abban részt vevő politikai erőknek.

Nos, tekintettel arra, hogy az ID-n belül Salvini 28, az ECR-en belül a Jog és Igazságosság 24 taggal bír (plusz számolhatnak három pártonkívülivel), a jelen csoportjaikban viszonylag erősnek számítanak. Igazi pozíciós előnyt az jelentene számukra, ha az ID és az ECR csoport egyesülne, a Fidesszel kiegészülve, ezzel valóban létrejönne az EP második legnagyobb frakciója, ami az arányosan kiosztható parlamenti helyek és feladatok tekintetében valós befolyás-növekedést jelentene, plusz ezt tudná a kormánymédia itthon hatalmas győzelemként, Orbán hatalmas európai befolyásolási képességeként elbábozni, de Orbán 12 gyalogja nem tudná pótolni az ebben az együttműködésben részt venni a jelen hírek alapján nem hajlandó 23 francia szélsőjobbos képviselőt, akik jelenleg az ID csoport második legnagyobb részét teszik ki. Abban pedig egyáltalán nem vagyok biztos, hogy akár Salvini, akár Morawiecki számára vonzó opció, hogy a jelenlegi csoportbéli biztos domináns szerepüket feladják, és összebútorozzanak Orbán Viktor 12 fős csapatával, ahogy abban is biztosak lehetünk, hogy az idei őszi németországi választások közeledtével a német AfD 11 képviselőjével való közösködés a Fidesz számára is kellemetlen lenne. Ha már a “bent vagyok, de a kirúgás előtt inkább magam lépek ki” játékkal megtette azt a politikai szívességet a CDU/CSU számára, hogy nem vitte kenyértörésre a vitáikat (amivel persze a saját arcmentése is a célja volt), az AfD-vel való szorosabb kapcsolatról szóló döntést bőven megéri az ottani eredmények ismeretéig eltolni, amikor már jobban be lehet árazni a CDU/CSU nyilvánvaló rosszallását.

Még számos egyéb szempontot végig lehetne venni, én most azokat ragadtam ki, amik szerintem jelenleg a leginkább fontosak. Most Budapesten még maguk az érintett politikai szereplők is ködösen nyilatkoztak, láthatóan még nincs kiérlelt döntés, vagy jövőbe mutató stratégia. Összességében most az a tippem, hogy nem lesz csoda vagy politikai földindulás, idővel a Fidesz egyszerűen csatlakozni fog valamelyik csoporthoz, nagyjából szinkronban a ’22-es választási kampánnyal, és inkább az ECR lesz az a csoport. A 12 fideszes tag ott a lengyel Jog és Igazságosság után a második legnagyobb csoport lehet, azaz az ECR csoport relatív jelentéktelenségén belül relatív jelentőséget tudnak majd mesélni, ami politikai kommunikációs szempontból létfontosságú kérdés. Ennek megfelelően persze illúzióink ne legyenek, a kormánypárt és csahosai mindenképpen hatalmas győzelmet fognak majd hirdetni…

A “vakcina-útlevél” kérdései és a légiipar – az Aeropark vlogján

Nagyon nagy élmény volt számomra, hogy pár napja az általam nagyon kedvelt Aeropark videoblogon beszélgettünk egy kicsit a koronavírus és az előkészületben lévő vakcina-útlevél lehetséges hatásairól. Különösen jó volt, hogy kivételesen ennek a kérdésnek a kérdező nem igazán a politikai aspektusaira volt kíváncsi, hanem az iparági hatásaira – ami számomra is örömmel fogadott változatosságot jelentett. Plusz maga a kérdező, a blogot készítő Kránitz Balázs is régi kedves ismerős, akivel még újságíró minőségében találkoztunk először jó pár évvel ezelőtt.

A videó itt megnézhető:

Időközben amúgy alakul az élet a vakcina-útlevél körül. Már a videó elkészítése és közzététele után jelentette be a horvát kormány, hogy bármilyen tagállami oltási igazolványt elfogadnak – logikusan, alkalmazott oltóanyagra figyelem nélkül, az uniós dokumentumot be sem várva. Érdemes rögzíteni, hogy ezt az egyes tagállamok mindentől függetlenül megtehetik, alkalmazhatnak egyoldalúan bármilyen könnyítést – hiszen az uniós vakcina-útlevél célja az, hogy a szigorítási feltételeket egységesítse, nem pedig a könnyítéseket. Tehát ha egy tagállam úgy dönt, hogy neki annyira kell a turista, hogy ő mindent elfogad, akkor azt szabadon megtehetik, így az ő esetükben akár teljesen felesleges is lehet a készülő uniós dokumentum.

Bundesverfassungsgericht: upsz, megint megtettem…?

Nem véletlenül szeretik az uniós jog művelői a német Alkotmánybíróságot… A nemrég közzétett döntése várhatóan megint okoz majd némi feszültséget az európai politikában.

Miről is van szó pontosan? A karlsruhei testület úgy döntött, hogy érdemi vizsgálat tárgyává fogja tenni a tavaly decemberben, az uniós hét éves költségvetéssel együtt elfogadott ún. “saját források” határozatot, ami a koronavírussal kapcsolatos mentőcsomaghoz szükséges – és amíg azzal nem végez, addig nem engedi annak ratifikációját a szövetségi elnök számára. Ezt egy előzetes alkotmányossági ellenőrzésként kell elképzelni (ilyenre a magyar Alkotmánybíróság is rendelkezik hatáskörrel), és azért lehetséges, mert ez az uniós határozat olyan, kivételes jogszabályfajta, amihez az uniós alapító szerződések alapján szükséges a tagállamok megfelelő ratifikációja, azaz megerősítése is.

Mi lehet ennek a következménye? Hogy tolódik annak elfogadása, azaz a bíróság vizsgálatának végéig nem indulnak be a csomagban előirányzott kifizetések. Tragédia ebből nem lesz, az EU maga nem bénul le – hasonlóan a hétéves költségvetéshez, az új szabályok hatályba lépéséig az előzőek maradnak hatályban. De bizonytalan ideig nem lehet számítani azokra az összegekre, amikkel a magyar kormány (hasonlóan több más tagállamhoz) számol.

Ami viszont kifejezetten érdekes kérdésnek tűnik jelenleg, hogy vajon a német Alkotmánybíróság milyen tárgyú vizsgálatot végez majd. A beadványozók álláspontja szerint ugyanis a határozat az alapító szerződésekkel ellentétes, így ha Németország azt megerősíti, azzal saját nemzetközi jogi kötelezettségeit sérti meg, így az alkotmány-ellenes lenne – ugyanakkor az uniós jogon belüli koherencia-zavarok vizsgálatának feladatát idáig a luxembourgi Európai Unió Bírósága folyamatosan fenntartotta magának. Persze pont a német alkotmánybíróságot ez eddig sem nagyon zavarta, emlékezetes lehet még a tavaly májusi összezörrenés a két testület között.

Mindazonáltal ez a helyzet nem tűnik annyira veszélyesnek és feloldhatatlannak – még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a vizsgálat során Karlsruhe előzetes döntés kérésének formájában játékba hozza Luexembourgot, azaz megadja neki a lehetőséget, hogy ő maga foglaljon állást a határozat szövege és az alapító szerződés hivatkozott 311. cikke összhangja tekintében.

Kíváncsian várom a folytatást…

Azonnali – podcast beszélgetés a Bizottság “vakcina-útlevél”-javaslatáról

Még március 17-én beszélgettünk az Azonnali podcast csatornáján a leendő vakcina-útlevélről, annak apropóján, hogy a Bizottság végre-valahára közzétette a szövegszerű javaslatát. Ahogy az várható volt, a Bizottság végül megoldotta, hogy ne kelljen állást foglalnia az EU által jóváhagyott vagy jóvá nem hagyott oltóanyagok kérdésében , azt egyszerűen átpasszolta a tagállamoknak.

A beszélgetés során megbeszéltük, hogy mi van a javaslatban, mennyi idő alatt lehet abból jogszabály, és még néhány csatlakozó kérdést. Itt meg lehet hallgatni:

A mai napon megjelent ugyanott egy újabb írás, amiben körbejárták a kérdést a magyar EP-képviselők körében is, ezt is érdemes elolvasni.

A Fidesz-EPP szakítás után – lehetséges hatások

Pár napja került sor egy online beszélgetésre a második kerületi Demokratikus Koalíció szervezésében, aminek során a Fidesz és az Európai Néppárt immár véglegesnek tűnő szakítása utáni helyzetről beszélgettünk Nagy Eszterrel.

A Zoom-on rögzített beszélgetésről készült videó itt elérhető:

Korábbi bejegyzések a Fidesz-EPP viták témájában:


Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.