Tegnap az ATV maiTéma című műsorában jártuk körbe a címben jelzett kérdést. Fogalmazzunk finoman, nem fogtam vissza magam a műsorban.
Azért valamikor a közeljövőben azt hiszem, muszáj lesz közzétennem egy összefoglaló jellegű írást arról, hogy pontosan miért is hazugság, amit a kormány állít, miszerint itt “kettős mérce” van, és a nálunk lévő kuratóriumi rendszer “ugyanolyan, mint minden nyugat-európai”…
Ma reggel jelent meg a Hírklikk-en egy rövid beszélgetés, aminek az volt a tárgya, hogy az ellenzéknek, adott esetben magának az árnyékkormánynak érdemes vagy szükséges-e reagálnia az aktuális kormányinfón elhangzottakra. A beszélgetés elérhető itt, a válaszom pedig egyértelmű: az ellenzék egyik legfontosabb dolga az alternatíva-képzés, annak pedig elsődleges fontosságú eszköze, hogy rámutasson a kormány állításainak hibás, esetenként hamis jellegére.
Amikor kb. két hónapja a DK bejelentette az árnyékkormány létrehozását, én már ekkor is ezt tartottam a legfontosabb feladatnak, és ezért sem mentem neki rögtön – sokakkal ellentétben – a lépésnek:
Today the Brussels-based Euronews has asked my opinion about some of the legal questions related to the ongoing corruption scandle in the European Parliament. Their report can be found here, but You can be sure that the story is far from being closed.
The legal situation is not that simple, as neither the European Parliament nor the European Union in general has any kind of set of legal rules applicable to situations like these. Therefore, the local Belgian authorities have conducted investigations related to a crime that allegedly was targeted against the EU or one of its institutions, based on classical territorial jurisdiction, as the crime was committed in Belgium. As the European Parliament was quick to offer its full cooperation, including lifting the immunity of the MEPs involved, seemingly more serious legal-political complications will be avoided.
But the situation may not always be that simple. The famous – at least for Hungarians – case of “KGBéla” (a former MEP from the extreme-right wing party Jobbik, who was allegedly cooperating with the Russian intelligence) has opened up a question, for which I still have not found the proper answer – even if I may be the only person interested in that. This question is, if a member state is allowed to create a crime in its own legal system (see the crime of “Espionage against the institutions of the European Union” added into section 261/A of the Hungarian Criminal Code at that time) without any Union-level legal provision and any demand or request for that from the EU or its institutions. Can a member state “protect” EU institutions with its own domestic penal legislative measures? I will definitely come back to this at a later point.
Anyway, I think that to avoid these kind of problems in the future, the European Union shall turn its attention to try to settle this question.
Ma a brüsszeli Euronews kérdezte meg a véleményemet az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrány egyes jogi kérdéseivel kapcsolatban. Az általuk készített végleges tudósítás itt elérhető, de nyilván a történetnek még messze nincs vége.
A jogi helyzet nem egyszerű, ugyanis magának az Európai Parlamentnek, de általánosságban az Európai Uniónak sincs bármilyen, ilyen helyzetekben alkalmazandó jogi szabálya. Emiatt most is a belga hatóságok a belga jogszabályok mentén tevékenykedtek egy olyan bűncselekmény miatt, ami elvben az Európai Unió, illetve annak egyik intézménye ellen irányult, ám mivel arra Belgium területén került sor, a klasszikus, területi joghatóság alapján eljárva. Mivel az Európai Parlament sietett leszögezni, hogy teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, és gondoskodik az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, ebből úgy tűnik, hogy nem lesz jogi-politikai probléma.
Ugyanakkor a helyzet nem mindig ilyen tiszta. A magyarok számára ismert “KGBéla” ügy feldobta azt a – számomra legalábbis – mai napig nyitott kérdést, hogy vajon egy tagállam alkothat-e olyan bűncselekményt az EU, vagy annak intézményének állítólagos védelmében (lásd az akkor a Btk. 261/A. szakaszába foglalt “Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” bűncselekményét), amivel kapcsolatban nincs ilyen uniós szintű szabály, és ahol az adott intézmények részéről nem is merült fel ilyesfajta védelem igénye. Védheti-e egy tagállam az uniós intézményeket tagállami büntetőjogi eszközökkel? Erre a későbbiekben még külön vissza fogok térni, mert rendkívül érdekes kérdésnek tartom.
Megfontolandó ugyanakkor, hogy az ilyen helyzetekre tekintettel a jövőben az Európai Unió keretében komolyabb figyelmet fordítsanak ennek a jogilag bizonytalan helyzetnek a rendezésére.
Most hétfőn egy kifejezetten korrekt, normális hangvételű és tartalmas vitát sikerült összehoznunk az ATV Csatt című műsorában. Meg kell mondanom, kicsit meg is lepődtem, mert általában nem ez a jellemző. Nyilván a partnereknek és a műsorvezetőnek köszönhető, de érzésem szerint tényleg jó műsor lett. Lehet így is.
A teljes adás visszanézhető itt. Csak érdekességképpen mondom, 31:25 magasságában bemondtam, hogy az uniós olajembargó hatályba lépését (ami ránk ugye nem vonatkozik) fogják arra felhasználni, hogy arra hivatkozással lelőjék a fenntarthatatlan, elhibázott benzin-ársapka intézkedést, és hát igen, pont ez történt kedden késő este…
A tegnapi közlönyből megtudhattuk, hogy a kormány meghosszabbította a “háborús veszélyhelyzet” című jogi monstrum hatályát. A jogállamiság nagyobb dicsőségére, ami már a 2015 óta folyamatosan tartó “migrációs válsághelyzet”-tel nagyon szép formát vett, majd 2020-ban a pandémiás helyzet alaptörvény-ellenes veszélyhelyzetesítésével nyíltan is ki lett kukázva, majd az Alaptörvény kilencedik módosításával még be is lett ismerve, szóval egyvalami biztos, az ország új állam- illetve kormányformát nyert magának. Ha már kormányozni nem sikerül, legalább veszélyeket rajzolgassunk a falra, hadd rettegjenek az emberek.
Szakmai értelemben azért az valahol vicces, hogy miközben itthon nagy dérdúrral bejelentik ezeket a veszélyhelyzeteket, aminek eredményeképpen a jogállamiság legnagyobb dicsőségére a legfőbb szabályozó eszközzé lassan tényleg az istenkirálysági szempillarebegtetés válik (és mindenféle marhaságokat találnak ki azokkal, amiknek jó eséllyel amúgy semmi hatásuk a válságra, rosszabb esetben rontanak a helyzeten, lásd ársapkák), addig úgy tűnik, hogy elfelejtik, hogy mindezt egy vagy több derogáció formájában jelezni kéne pl. az Európa Tanács felé, hogy az európai emberi jogi egyezmény alkalmazása során figyelembe lehessen venni a “nemzet létét fenyegető” veszélyt.
Vagy nem elfelejtik, hanem nem szeretnék, hogy pl. a strasbourgi bíróság rögtön a képükbe röhögjön emiatt. Így majd csak később fog. Addig meg Varga Judit még turnézgathat azzal, hogy ő nem is tudja, mi is az a jogállamiság, szóval nincs is.
Hát itt tényleg nincs.
Ma reggel a Klubrádión arról beszéltünk, hogy valóban van-e ilyen, és ez pontosan mit is jelent. Valóban alkalmas-e arra, hogy annak alapján a közvetlen kedvezményezettek akkor is kapjanak uniós pénzt, ha azokat amúgy az uniós intézmények visszatartják a jogállamisági hiányosságok okán?
A beszélgetés itt hallgató vissza (a hanganyagban 69:31-től).
Tegnap megjelent az Élet és Irodalom aktuális száma, amiben írtam egy elemzést a Lengyelországban becsapódott rakéták miatt kialakult helyzetről. Kitértem arra, hogy milyen esetben milyen lehetőségekkel lehet számolni, szem előtt tartva, hogy a NATO-tagság okán milyen esetleges érintettsége lehet Magyarországnak is.
Szerencsére azt láthatjuk, hogy azóta a helyzetet sikerült némileg lehűteni, tehát a konfliktus nem eszkalálódott tovább.
Az írást az ÉS honlapján előfizetéssel vagy egy rövid reklám után online is el lehet olvasni.
Folyamatosan jönnek-mennek a hírek azzal kapcsolatban, hogy hogy áll a kormány és az Európai Bizottság vitája az uniós pénzek tekintetében. Ezzel kapcsolatban nagyon sok olyan szereplő is megszólal, és nagyon sok olyan állítás is elhangzik, ami a legfinomabb megfogalmazással is megalapozatlannak tekinthető.
Ma reggel a Spirit FM-en beszélgettünk egy kicsit a kérdésről, igyekeztem a legfontosabb kérdésekben kicsit tisztázni annak legfontosabb elemeit.
Az elmúlt időszakban nagyon sokat beszéltem erről itt-ott, amit nem mindig írtam meg itt külön – egyszerűen nem nagyon van rá időm. Ha valakit ezek érdekelnek, érdemes ránézni az oldalamon a jogállamisággal, vagy a kondicionalitási eljárással kapcsolatos aktákra.
Tegnap kora reggel az ATV Start műsorában kezdtem a napot, a visszatartott uniós pénzekkel kapcsolatban kaptam kérdéseket – ezzel összefüggésben pedig tudtam arról beszélni egy kicsit, hogy mi a valóság és mi a mondott valóság, és akkor miről is vitatkozunk igazából? Szeretném itt is rögzíteni, ami itt elmondtam, meg már több helyen is: a kormány “vállalásait” nem a Bizottság diktálta. Azokkal a kormány állt elő, mi külső szereplőkkén még azt sem tudjuk, hogy a Bizottság elfogadta-e vagy nem, beleértve pl. a minden szempontból fura integritás hatóságot is (amelyről azért korábban már ejtettem itt egy-két keresetlen szót és kritikus megjegyzést), tehát amikor a kormány arról panaszkodik, hogy a Bizottság folyamatosan változtatja, hogy mit akar, azt nem nagyon kell elhinni neki.
Emellett beszélgettünk egy kicsit a Lengyelországban becsapódott rakétákról, és hogy milyen hatással lehetnek a NATO-orosz kapcsolatra a folyamatban lévő háború tekintetében – valamint hogy hova vezet, hogy egyes államok és az Európai Parlament terrorista államnak, vagy terrorizmust támogató államnak minősíti Oroszországot.
Lattmann Tamás honlapja 