A mai adás témájául azt az eljárást választottam, amit nemrég zárt le a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, aminek eredményeképpen azt állapította meg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti az az eljárás, amit az elmúlt években Szlovákia folytatott le és amelynek célja, hogy egy magyartól elvegyék azt a tulajdonát, amit annak idején a címben jelzett dekrétumok szerint el kellett volna venni már a felmenőitől.
A szlovák állam “szerencséjére” a bíróság még nem kellett, hogy a dekrétumok tartalma tekintetében foglaljon állást érdemben, mert már az eljárás maga “kiverte a biztosítékot”. Amennyiben viszont foganatosítják a tulajdonfosztást, a strasbourgi fórum egy újabb panaszos eljárásban egészen biztosan kimondja a dekrétumok jogellenességét. Szóval így a második világháború után háromnegyed évszázaddal, és a rendszerváltások után harminc évvel a szlovák államnak már csak a saját érdekében is érdemes megfogadnia a lenti bölcs tanácsot…
Az adás során hivatkozott korábbi írásaim:
- Trianon a trianoniaké – blogbejegyzés, 2020. június 5.
- Az állami vezető (magán)embersége – Élet és Irodalom, 2012. június 22.
- Egy nem létező probléma megoldása, avagy mese az elnökről, aki madárijesztőként ment be az ajtón, majd bohócként jött ki – Élet és Irodalom, 2009. november 13.
Az adás meghallgatható az HBC szokásos elérhetőségein.