És kivételesen nem a kormányra.
És nem az a baj, hogy Kim Lane Scheppele téved. Van ilyen. A baj, hogy a tévedése iszonyatos károkat okoz az ellenzéki kritikáknak a puccstörvénnyel, valamint az egész jelenleg előállt alkotmányos helyzettel kapcsolatban. Nemrégen a Klub Rádióban tett nyilatkozata igen nagyot ment a különböző kormánykritikus felületeken, lásd például:
http://huppa.hu/ugy-tunik-kim-lane-scheppele-jobban-ismeri-az-alkotmanyt-mint-az-ellenzek/
Az a baj az itt tett állításokkal, hogy egész egyszerűen arról tanúskodnak, hogy az illető egész egyszerűen nem érti az Alaptörvény különleges jogrendi rendelkezéseinek rendszerét.
Mi a gond pontosan? Az, hogy a hivatkozott 48. cikk a háborús helyzetekben alkalmazandó, nem pedig veszélyhelyzetben. Azaz az általa felhívott jogszabályhely itt egészen egyszerűen nem releváns. A magyar alkotmányos átalakulás történelmi aspektusait kíválóan ismerő professzor asszony tévedésének oka pedig a figyelmetlenségen túlmenően nyilvánvalóan az, hogy – ahogy arra én is korábban utaltam – a magyar alaptörvény a különleges jogrendi helyzetek tekintetében példa nélküli módon részletező szabályozást tartalmaz, nem magyar, az alaptörvény struktúrájában nem elmélyedt jogász számára hihetetlenül is részletezőt, és így első ránézésre fel sem tűnik neki, hogy különböző különleges jogrendi helyzetek léteznek.
Nem maga a tévedés az igazi baj, bár joggal merül fel, hogy miért akar megszólalni az új alkotmányról valaki, aki ilyen szinten nem mélyült el abban. Vagy óvatosabban kellene nyilatkoznia, különben többet árt, mint használ. Különösen, ha véleménye ennyi helyre jut el, és válik hivatkozási ponttá. Nem egyszerűen szakmai szempontból dühítő, hogy hány helyről jön vissza egy ilyen szintű tévedés – hanem elsősorban azért, mert a kormánypropaganda csahosai és a vargajuditok külön köszönik szépen az ilyen megszólalásokat, amiket kb. két másodperc alatt tesznek például az európai politikai partnerek előtt nevetségessé, és hiteltelenítik rajtuk keresztül szinte az összes ellenzéki kritikát.
Lattmann Tamás honlapja 
Lattmann úr, Ön szerint egy úriember írhat ilyen primitíven bárdolatlan bunkó stílusban?
“és a vargajuditok külön köszönik szépen az ilyen megszólalásokat,”
Nem tudom, mi ebben a “bárdolatlan”, de a válaszom nagyon egyszerű: igen. És tekintettel Varga Judit eddigi tevékenységére, kifejezetten finoman fogalmaztam meg, hogy rövid idő alatt sikerült a gátlástalan hazudozás szánalmas szimbólumává válnia.
Nem csodálkozom, az eddigi nyilvános megszólalásaiból következően.
És igaza van, Önnek nem is állna jól az úriemberhez illő stílus…
PS:Azért ha esetleg engedélyezne magának pár percet az önreflexióra, annak eredményétől függően tegye meg bátran:
Elnézést Judit, ez egy nagyon meggondolatlan, minősíthetetlen megjegyzés volt, elnézését kérem.
A gátlástalan hazudozásról az Mszp, az Együtt, a Párbeszéd, … tudna mesélni…
PS2:
Őszintén, mi szüksége van Önnek erre a szintre lemennie??
Nem, sajnos sem meggondolatlan, sem minősíthetetlen nem volt. Meggondolása Varga Judit elmúlt napokban mutatott szánalmas propaganda-teljesítménye láttán történt, minősítése pedig: őszinte. Tudja mit, írok majd egy külön posztot arról, hogy Varga Judit mivel kapcsolatban hazudott mit, egészen pontosan, jó? Aztán visszatérhetünk a témára. Varga Judit a szimbólumává vált az elmúlt időszakban a kormány elvtelen kiszolgálásának, a jogászi szakma politikai érdekeknek való alárendelésének, erről nem én tehetek. Viszont sajnos másokra is igaz, és mivel közülük ő a leginkább látható jelenség, ezért beszélek “vargajuditokról”.
Ha nem tetszik a véleményem tessék érdemben vitatni – ez idáig nem sikerült. De személyeskedő tartalmú hozzászólásokból ez az utolsó, amit engedek megjelenni, ez a felület nem erre való.
Átemelte Alkotmány és jogállamiság és hozzászólt:
Hibákról, félreértésekről és következményekről
Laikusként, de felnőtt (diplomás) állampolgárként is furcsállom Dr. Lattman Tamás szövegét. Mégpedig azét, mert végigolvasva a Klubrádióra hivatkozó közlést, annak a végén ott az a passzus, amire én az adásból emllkeztem: De ebben az a dilemma, hogy miért a magyar népet szankcionálják, büntessék azért, ami nem a nép hibája?
„Szerintem minden magyarnak fontos lenne szem előtt tartani, hogy be kell tartatni az alkotmányt a Fidesszel. Figyelmükbe ajánlom a 48-as, a 49-es és az 54-es cikkelyeket. Mert ezek épp azért lettek beírva az alkotmányba, hogy veszélyhelyzet, ahogy a kormány ezt nevezi, de tulajdonképpen a rendkívüli helyzet esetén is biztosított legyen a demokratikus kormányzás” – mondta a Klubrádiónak Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, a magyar alkotmány egyik legkiválóbb külföldi ismerője.” Tehát konkrétan megnevezett további alkotmányhelyekre is hivatkozik K.LScheppele. Nekem például szembetűnő, hogy még a Honvédelmi Tanácsnak is tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, és 48-54. cikkek között több olyan is van, mely különböző tartamú időkorlátot szab a rendeleti úton bevezetett rendkvíüli intézkedéseknek. Vajon a Honvédelmi Tanács (háborús veszélyről van szó, illetve támadásról) kebelében lehet helye az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek, akkor más jellegű veszély esetén ez miért ne volna indokolt? Laikus kérdés, természetesen. De hát nem jogtusósként olvastam az ajánlott alaptörvényhelyeket.
Nem azt mondom, hogy a professzor asszonynak nincs igaza abban, hogy az Alaptörvény tele van hibákkal. De a jelen helyzetben a veszélyhelyzetre nem alkalmazandó 48. cikk és annak tartalmának idecitálása egyszerű szakmai hiba. Az Alaptörvény (a puccstörvény hozta módosítások nélküli) eredeti szövege mögötti koncepció lényege az, hogy az elemi csapás vagy ipari katasztrófa beüt, aztán elmúlik, és ennyi – szemben egy háborúval, ami pedig húzódik, amíg húzódik, senki nem tudja, hogy meddig (ezért indokolt a rendkívüli helyzetben a Honvédelmi Tanácsban több szereplő számára helyet biztosítani). Ergo a veszélyhelyzet okáról az Alaptörvény alapból azt feltételezi, hogy a kormányrendeletek 15 napos hatályvesztése előtt meg is szűnhet – például ezért is volt azzal ellentétes a veszélyhelyzet kihirdetése, az nem egy elhúzódó járványra lett kitalálva (arra ott van az egészségügyi törvény szerinti járványhelyzet, amit viszont úgy látom, a mai napig nem hirdettek ki 😀 ).
Sajnos ezek szerint Ön mégsem meggondolatlanságból személyeskedett Vargával…
Ha nem, hát nem.
Üdv!
Szerintem fentebb elég világossá tettem, hogy ennek semmi köze a személyeskedéshez. Ha nem sikerült megérteni, sajnálom.
Kedves Lattmann Úr,
Miután első mérgét kiadta, higgadt fővel, képzett jogászként talán átgondolhatná, hogy Varga Judit miért szolgálja ki a kormányt: mert ő maga a kormány (egyik tagja). Megengedem persze, hogy erőteljes kijelentése (a szervilis kormánytagok bábszerepére utalva) személy szerint a vacak/undorító kormányfő ellen irányult, de akkor is. Magam részéről a szabatos fogalmazást, és a lovagias magatartást még mindig nagyra értékelem. Az érintett tárgykör érdemi részét illetően – ugyancsak jogászként, közel 40 év bírói gyakorlattal – szabad legyen feltételeznem, hogy az Alkotmánybíróság (vitathatatlan politikai beágyazódása ellenére) képes lesz megbirkózni az alaptörvény egyes szabályai között mutatkozó vélt, vagy valós kollízió kérdéseivel. Elképzelhető, hogy számba veszik az Ön szakmai vélekedésének releváns elemeit is. Habár – megbocsásson – bennem az Ön szakmai kompetenciája iránti bizalom megrendült kissé, midőn az un. Sargentini afférban a tartózkodó szavazatokat a többségi eredmény megállapításánál volt szíves figyelmen kívül hagyni, és még másokat is erre buzdított.
Lovagias magatartás a lovagokkal szemben, nem a NER-lovagokkal. Én a magam részéről 2019. decemberéig ettől függetlenül a maximális lovagiasságot tanúsítottam irányukban, semmi értelme nem volt. Hát akkor nem. 😀
Igen, az Alkotmánybíróság nyilván meg tud birkózni nagyon sok mindennel. Láttuk a szakmailag alapos állásfoglalását a civiltörvénnyel, a lex CEU-val kapcsolatban… Ja, nem. És nem az a gond, hogy amit mond, azzal nem értek egyet, hanem hogy nem mond SEMMIT. Évek óta.
A Sargentini-affér során az EP a bevett gyakorlatát vitte tovább, én ennyit észrevételeztem. Ha Ön ezzel nem ért egyet, akkor mondja el és indokolja meg, de ne várja el tőlem, hogy az Ön véleményét mondjam el, azt meg pláne engedjük el, hogy az én “szakmai kompetenciám” az Ön véleményével való egyetértésem függvénye lenne. 😀
Kedves Dr. Lattman Tamás Úr!
A jogállamiságunkról szóló vitához szeretnék hozzászólni a laikus tábor szemszögéből megközelítve. Tegyük most félre az elméleti síkon lefolytatott parttalan vitákat, mert úgy vélem ebben a csatában még a profi szakemberek sem látják a fától az erdőt. Nem az a legfőbb probléma, hogy nincs egy általános, mindenre kiterjedő definíció. A jogállamnak alapelemei, tartópillérei vannak, és ha ezek közül csak egy is kiesik a jogállamiság összeomlott. Ilyen alapelem, tartópillér a jogbiztonság! Bács-Kiskun Megyében a közigazgatás rendszere rendszerszinten porladozik, nem a jogszabályok determinálják a működését, hanem a különböző baráti, rokoni, politikai összefonódások. A jogbiztonság tehát omladozik! Ez az állítás nem feltételezés, írásos dokumentumokkal tudom alátámasztani. A dokumentumok tényállításait még Dr. Varga Judit Miniszter Asszony sem tudja cáfolni. Az elvtelen összezárás jegyében, célzatos eljárásrendi hibák láncolata ássa alá a hétköznapok elfogadott jogrendjét. Ma a helyzet itt rosszabb, mint anno a Rákosi érában. Pelikán elvtárs bármennyire jó elvtárs is volt, legalább formálisan, azért mindig elmarasztalták. Ő sem vághatott feketén disznót! Itt a megyében az elmondottak alapján jogszerűtlen állapotokat betonoznak be úgy, hogy a károsultakat kizárják a későbbi jogérvényesítés lehetőségéből. Másfél év óta az AJBH sem tud mit kezdeni a helyzettel, így nem zárja le a közérdeket érintő, súlyosan sértő ügyet. Véleményem szerint törvényt is sért, mert nem továbbítja az anyagot a megfelelő nyomozati szervekhez. Az Ön tanácsát szeretném kérni. Mit lehet ilyenkor tenni?
Tisztelettel: János