Miután most téma lett Orbán Viktor esetleges ENSZ főtitkár-jelöltsége, beszéljünk erről egy kicsit. Rögzíteném az elején: az egészet nem tudom komolyan venni, viszont egy AI-generálta karikatúrát azért megérdemelt a dolog,
és akkor most térjünk a “komoly” részre:
Hogyan választják? A folyamat egyszerű: az ENSZ tagállamai javasolhatnak jelölteket, akik – amennyiben elfogadják – benyújtanak egy önéletrajzot és egy ún. „vision statement”-et, amit valamiféle elkézelésként kell elképzelni, amiben leírják, milyen jövőt látnak az ENSZ előtt. Ez kb. olyasmi lehet, mint egy kormányprogram, de persze mindenki olyat ír, amilyet akar, amúgyis kérdéses, hogy a nagyhatalmi támogatás/ellenzés mellett ez mennyire számít.
A következő lépés a formális jelölés, azaz az ENSZ Biztonsági Tanács ajánlása. Ehhez a a 15 tagú Biztonsági Tanácsban legalább 9 igen szavazatot kell kapnia, ami mellett nem lehet az 5 ún. állandó tag (Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) “nem” szavazata, mert az a vétó automatikusan kizárja a jelöltet. Régi kérdés, hogy mi van egy állandó tag tartózkodása vagy távolmaradása esetén, az ENSZ Alapokmány nem teljesen egyértelmű szövege szerint az is vétónak minősülne, de a koreai háború óta kikristályosodott gyakorlat ennél megengedőbb, és nem tekintjük annak. Miután a Biztonsági Tanács megegyezett a jelölt személyében, határozat formájában közli azt az ENSZ Közgyűlésével, amely a tényleges választást megejti. Ehhez a 193 tagú Közgyűlés egyszerű többségi döntése szükséges.
Fontos megemlíteni ugyanakkor a regionális rotáció jelenségét: ennek lényege, hogy a gyakorlat szerint az ENSZ-pozíciókat a tagállamok mindig igyekeznek rotálni a világ különböző földrajzi régiói között, amivel az Alapokmány “egyenlő földrajzi eloszlás” előírásának próbálnak megfelelni. A kelet-európai régió, azaz az ún. “Kelet-Európai Csoport” még soha nem adott ENSZ főtitkárt, szóval ez egy magyar jelölt esetében előnyt jelent.
Mindazonáltal, amiért én viccnek tartom az egészet, az – röviden összefoglalva – a következő szempontok összessége:
1. Trump támogatása többet árt, mint használ. Plusz gyenge. Senki nem veszi komolyan, és a várható midterm égés után otthon is épp elég sok baja lesz, várhatóan kínjában erősíti majd az ENSZ-ellenes dumáit, szóval semmi komoly befolyása nem lesz arrafelé. Tipikus Piszkos Fred, jó kérdés, jó-e a barátjának lenni.
2. Ennek következményeképpen a többi nagyhatalomnak sem lesz érdeke mellé állni. Erre lehet mondani, hogy Orbán saját jogon is jól fekszik az oroszoknál és a kínaiaknál, de a tény az, hogy megbukott. Ergo az értéke erősen konvergál a nullához ezeknél a hatalmaknál.
3. Orbán maga sem különösebben népszerű, de az általa képviselt gondolat sem. Épp ma: mindenki örül a szerb változásnak, de épp most tegnap esett pofára Brazíliában ifj. Bolsonaro az elnökválasztáson. És ennek sokkal komolyabb jelentősége van globális vonalon, különösen a délin.
És még folytathatnám, de egyelőre ennyi elég is…
