Elérhető lett a pár nappal ezelőtt, Brüsszelben, az Európai Parlamentben felvett, az EUrologus és a HVG közös csatornájára, az EUfóriába készült podcast felvétele.
A beszélgetés során körbejártuk azokat a kérdéseket, hogy vajon meddig tart még az új magyar kormány felé fennálló bizalom, hogy alakulnak majd a magyar-EU-kapcsolatok, mennyire lehetetlenítette el a helyzet az orbáni kormányzás… ? Érintettünk több kérdést, agrárpolitika, energia, külkapcsolatok, 7. cikk szerinti eljárás, minimális magyar politika, annál több EU. Meg kell mondanom, nagyon élveztem, hogy kicsit el lehetett lépni a hazai alkotmányjogi zűrzavartól…
Elérhető a felvétele annak a nyilvános beszélgetésnek, amit az Inga “Konfrontzóna” műsora keretében folytattunk le nemrég, az Alaptörvény módosításainak témájában, Egri Viktor vezetésével. Igazából vitának szánták, de inkább beszélgetés formáját öltötte Hack Péter, Vig Dávid és Juhász Bence társaságában, hiszen igazi nagy törések nem voltak az álláspontok között, legfeljebb hangsúlybéli és metodikai különbségek.
Arról beszéltünk például, hogy milyen veszélyeket rejtenek az általunk szükségesnek tartott reformok és változtatások, milyen hatással járhatnak az Alaptörvény tervezett módosításai a jogállam és az egész politikai rendszer tekintetében. Terítékre kerültek természetesen az “aktualitások”, mint pl. a mandátumok időkorlátozásai, a köztársasági elnöki pozíció pingelése, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, és annak, illetve más intézményeknek a függetlensége.
Személy szerint nagyon élveztem a részvételt, jó volt kiváló kollégákkal, értő közönség előtt beszélni ezekről a témákól. Köszönöm Viktornak a moderációt és az Ingának a szervezést. Bízom benne, ahogy erről beszéltünk is, hogy az alkotmányozás szervezett beindulásával lesz még alkalom ilyen rendezvényekre, és azokon más kollégák is szívesen részt vesznek majd. Én akár majd nézőként is…
Miután lassan célegyenesbe ér Magyarország csatlakozása az Európai Uniós Ügyészség intézményéhez, egy pár szóban közzéteszem, amit érdemes tudni róla.
Az Európai Ügyészség (EPPO) joghatóságával kapcsolatos általános kérdések
Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló uniós rendelet egyértelműen meghatározza annak joghatóságát, kimondva, hogy az EPPO csak olyan bűncselekményekkel kapcsolatban járhat el, amelyeket azon uniós tagállamok területén követtek el, amelyek e megerősített együttműködési rendszer részévé váltak (2. cikk (1) bekezdés, 22. és 23. cikk).
Az alapító szerződések (utoljára a Lisszaboni szerződéssel módosított) rendelkezései alapján azonban nem kötelező csatlakozni ehhez a rendszerhez, és Magyarország ezt az Orbán-kormány ellenállása okán nem is tette meg. Az Európai Ügyészség mögötti koncepció az, hogy az intézmény egyfajta alternatívaként vagy kiegészítéseként jön létre, hogy az érintett tagállam beleegyezésével felváltsa vagy kiegészítse annak ügyészi hatóságainak működését annak szuverén igazságszolgáltatási fórumai (bíróságai) előtt. Ráadásul nem általános jelleggel, hanem csak az Európai Unió által meghatározott egyes bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén alkalmazandó, azaz a széles körben elterjedt tévhitek ellenére nem egy általános nyomozati és vádhatóság. Mindezt a létrehozó és működését ellenőrző uniós rendelet alapvető szabályként írja elő az Európai Ügyészség működésére vonatkozóan, és nem biztosít lehetőséget annak számára arra, hogy bármilyen okból eltérjen ezektől az előírásoktól.
Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy az EPPO működésének legfontosabb jellemzője nem a nyomozások, hanem a vádemelések lefolytatásának lehetősége, de azt sem egy uniós fórum, hanem a tagállamok bíróságai előtt.
Ez a némileg korlátozott joghatóság az elmúlt években még így is folyamatosan politikai feszültségekhez vezetett a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban egyes tagállamokban, amelyek úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt ebben az együttműködésben, emiatt pedig már korábban is felmerültek az Európai Ügyészség joghatóságának esetleges kiszélesítésének kérdései.
Működés a szabályozáson alapuló joghatóságán kívül?
Mivel volt ellenállás egyes tagállamok (leginkább a magyar kormány) részéről, számos kérdést vetett fel korábban egy olyan elképzelés, hogy az Európai Ügyészség egy nem részt vevő tagállam területén elkövetett bűncselekmények esetén is gyakorolhassa hatásköreit – bár mivel működésének legfontosabb jellemzője a vád képviselete a tagállami bíróság előtt, erősen kérdéses volt, hogy képes-e erre egy nem részt vevő tagállam bírósága előtt.
Ennek egyik fő oka, hogy egy ilyen tagállami bíróság valószínűleg nem tud aktív perindítási jogot biztosítani az Európai Ügyészségnek a hatályos hazai jogszabályok alapján – nevezetesen az erre vonatkozó tagállami jogi normák hiányában. Ez csak megfelelő, hatályos tagállami jogszabályokkal lenne lehetséges, amelyek megteremthetnék ennek jogi feltételeit. (Ez a munka most például a magyar jogalkotó előtt áll.) Ezek hiányában nem biztosíthatók sem az Európai Ügyészség tárgyalótermekben végzett tevékenységének feltételei és szabályai, valamint a tagállami hatóságok együttműködési kötelezettségei sem, amelyekre amúgy a létrehozó rendelet 28. cikkének (2) bekezdése kifejezetten utal: szükség van az alkalmazandó tagállami jogszabályok rendelkezéseire.
Felhozható volt egy olyan érv – és elméletileg ez egy érvényes érv –, hogy hiányzó tagállami jogi normák esetén az Európai Ügyészségről szóló rendelet maga közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabályként működhet (ami az uniós rendeletek fontos jellemzője), de maga a rendelet nem pótolja, (és nem is pótolhatja) a hiányzó tagállami jogszabályokat, valamint nem is adhat felhatalmazást az Európai Ügyészségnek a tagállami jogalkotó helyettesítésére, különösen pedig nem értelmezhető úgy, hogy az kipótolhat egy olyan hiányzó aktust, amit a tagállam az alapítós szerződések alapján maga kell elvégezzen – magyarul nem kerülheti meg azt a problémát, hogy az érintett tagállam nem része a rendszernek.
Ezenkívül maga a rendelet megfelelően és egyértelműen meghatározta alkalmazásának területi hatályát: definíciója szerint a „tagállam” alatt azt a tagállamot értjük, „amely részt vesz az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben”. Ennek alapján bajosan volt érvelhető, hogy a joghatóság kiterjeszthető egy nem részt vevő tagállam akarata ellenére.
Volt-e, van-e lehetőség a joghatóság egyoldalú kiterjesztésére?
Voltak arra vonatkozó információk az elmúlt években, hogy az Európai Ügyészség vizsgálódni kezdett egy Magyarországon (azaz egy nem részt vevő tagállamban) elkövetett állítólagos korrupciós bűncselekmény ügyében, amelynek egyes elemeit Belgiumban (egy részt vevő tagállamban) követték el, mivel a konkrét ügyben a finanszírozási kérelmek egy részét benyújtották a Belgium területén működő uniós intézményekhez. Ez elméletben joghatóságot biztosíthatott az Európai Ügyészség számára, de logikusan csak a belga igazságszolgáltatási rendszerben, a belga bíróság előtt történő vádemelésre, miközben az állítólagos bűncselekményt ténylegesen Magyarországon követték el. Elméletileg ez a megoldás működőképesnek tűnhetett, de a gyakorlatban számos jogi problémához vezethetett volna, ami a belga bíróságokat érintette volna. Ráadásul, az így indított büntetőeljárás ütközhetett volna a büntető eljárásjog kettős vádemelést tiltó elvével (mivel a területi állam, azaz Magyarország továbbra is hivatkozhatott volna bármikor arra, hogy büntető hatalmát kívánja gyakorolni), ami könnyedén vezethet ahhoz a problémához vezet, hogy maga a belga bíróság köteles megszüntetni az előtte folyamatban lévő eljárást.
Ennek eredményeképpen ilyenre nem is került sor. Az EPPO nem is törekedett erre, az elmúlt években inkább a figyelme fókuszában a magyar vádhatósággal való együttműködés volt, aminek alapját a magyar ügyészséggel 2021-ben megkötött együttműködési megállapodás határozta meg.
A magyar csatlakozás nyilván véget vet ezeknek a problémáknak, legalábbis Magyarország tekintetében.
Összefoglalva
Az Európai Ügyészség 2007-es létrehozása merész lépés volt az EU korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni kapacitásainak megerősítésében, kiegészítve az Európai Csalás Elleni Hivatal és a tagállami hatóságok kapacitásait. A Lisszaboni szerződésbe való felvétele egyértelműen jelezte a tagállamok hajlandóságát az együttműködés elmélyítésére ebben a kérdésben.
Ennek a hajlandóságnak azonban vannak korlátai – és itt ismét az EU szokásos kérdéseihez kell visszakanyarodnunk: mennyire hajlandó a szervezet „föderatív állammá” válni, vagy pontosabban fogalmazva: mennyire hajlandóak a tagállamok valami hasonlóvá tenni? Az Európai Ügyészség működésének az alapító szerződések és a létrehozó rendelet meghatározta korlátai választ adhatnak erre a kérdésre, még ha nem is mindig a mi ízlésünknek megfelelően – ugyanakkor jó hír, hogy ezek a válaszok nem véglegesek.
Miután lassan célegyenesbe ér Magyarország csatlakozása az Európai Uniós Ügyészség intézményéhez, egy pár szóban közzéteszem, amit érdemes tudni róla. Az Európai Ügyészség (EPPO) joghatóságával kapcsolatos általános kérdések Az Európai Ügyészség…
Ma reggel a Heti TV Pirkadat c. műsorában hosszabban beszélgettünk az uniós aktualitásokról. Elsősorban az volt a kérdés, hogy az uniós pénzek visszaszerzése tekintetében mik a kormány tennivalói, mik a…
Elérhető lett annak a beszélgetésnek a felvétele, amit még november 7-én az EuroFocus podcast számára csináltunk Ónody-Molnár Dórával. A beszélgetés során téma volt az uniós szankciópolitika, az amerikai-európai viszonyok, az…
Ma az ATV Híradónak beszéltem a címben jelzett témában. A teljesség kedvéért: a kérdés az volt, hogy jelenleg milyen eszközei lehetnek a kormánynak, hogy orvosolja a helyzetet, lehet-e valahol fellebbezni,…
A mai nappal megkezdte működését az Európai Ügyészi Hivatal, nem hivatalos nevén az “európai ügyészség”. Ennek alkalmából az index.hu közölt egy cikket, amihez engem is megkérdeztek, ez elérhető itt. Ennek…
Péntek reggel az ATV Start c. műsorában beszélgettünk egy kicsit az Európai Ügyészségről annak örömére, hogy június 1-el megkezdi működését a szervezet: Az ATV oldalán található összefoglaló elérhető itt. Persze…
Ma reggel az ATV Start műsorában arról beszéltem Bombera Krisztinával, hogy jelenleg milyen viták is feszítik Orbán Viktor és a Fidesz viszonyát az Európai Unióval, az Európai Néppárttal, és ezeknek…
Ma újra a köztévén beszéltem arról, hogy komoly vita bontakozott ki a kormány és az ellenzék között az Alaptörvény 17. módosítása tekintetében. Téma volt az is, hogy a Velencei Bizottság, vagy más európai releváns szervezetek, uniós intézmények vajon hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Itt újra elmondtam, ahogy már máskor, máshol is sokszor: tévedés párhuzamot állítani a 2010 utáni és a mostani helyzet között, mert most egy helyreállítás történik. Egy olyan állapotnak a javítása, ami korábban például súlyos jogállamisági kritikákat, vizsgálatokat, eljárásokat váltott ki ugyanezek részéről. Ezt hívom én “alkotmányossági rekonstrukció”-nak, és ahogy szoktam fogalmazni: a jogállam újraépítésére a maffiaállam lebontása után kell, hogy sor kerüljön.
Ha valaki úgy gondolja, hogy a kettőt egyszerre is lehet, hajrá, én drukkolok neki, de abban biztosak lehetünk, hogy nem fog sikerülni, ellenben a maffiaállam kiszolgálóinak remek lehetőségeket fog biztosítani a túlélésre, illetve a nálunk igencsak népszerű testfestés gyakorlatára. Ez már most gyönyörűen látszik, de ez már az interjú keretein túlmutató, alapvetően politikai kérdés.
Az interjú megtekinthető a Nemzeti Audiovizuális Alap oldalán, ide kattinva.
Igen, én értem, hogy csak halálosan komolyan lehet a politikáról beszélni, csak nem érdekel. Nem, nem csak úgy lehet.
Érdekes a koncepciója ennek a műsornak, arra kényszeríti a résztvevőket, hogy kicsit át is gondolják, és meg is magyarázzák a pontokra konvertált véleményüket, ráadásul előre meghatározott szempontok alapján. Egészen biztosan nem való mindenkinek, különösen nem azoknak, akik agyatlan módon osztogatják kedvenc politikusaik agymenéseit a közösségi térben, de aki ennél többet akar, az jó eséllyel érdekesnek fogja találni.
Ráadásul mi magunk is, Kóczián Péterrel és Dornfeld Lászlóval kifejezetten jól szórakoztunk a felvétel közben, Lőrincz Dorothy műsorvezetése mellett. Utána én a kommentmezőn még jobban. Tudtátok például, hogy szerelmes vagyok Magyar Péterbe? Tudtam, hogy ezzel kellett volna kezdenem a posztot, de hát most már mindegy…
Elérhető lett a felvétele annak a panelbeszélgetésnek, amit pár napja a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján rögzítettek, aminek a témája az iráni konfliktus kapcsán a Hormuzi-szoros lezárása és annak lehetséges hatásai voltak.
A panelbeszélgetés során attól beszélgettünk, ez a jelenlegi válság milyen hatással lehet a világ többi stratégiai tengeri fojtópontjára (mint pl. a Malaka-szorosra), valamint milyen következményekkel járhat mindez a globális energiaellátás és a nemzetközi kereskedelem szempontjából, valamint hogy ez hogyan érinti Európát, azon belül pedig Magyarországot.
Ma kora reggel újra a TV2-n beszéltem alkotmányos aktualitásokról. Beszéltünk az országgyűlési képviselők hivatali időkorlátjáról, a Velencei Bizottság szerepéről, Sulyok Tamás lecserélésről, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, Vagyonvisszaszerzési Hivatalról, magyarul mindenről, ami mostanában az érdeklődés homlokterében van.
Lattmann Tamás honlapja 