A köztársasági elnök egyeztetési kötelezettségéről…

Olvasom, hogy Baka András pártokkal nem, de “jogászokkal egyeztet” az új főügyészről. Oké, akkor itt vitánk lesz, hasonlóképpen Sólyom Lászlóhoz… 🙂

Az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdése elég világos rendelkezést tartalmaz, ami azonos volt korábban az Alkotmányban is (ezt csak az orbánfóbiás zsigerkommentelők kedvéért akartam hangsúlyozni):

“A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában.”

Na most én azt értem, hogy politikafúújfúúúj, különösen miután meglett a pozíció a politikának köszönhetően, DE az alkotmányos előírás megszegése, ha valaki látványosan nem egyeztet “a politikusokkal”, ezzel szemben az egyéni tetszésének megfelelő bárkivel igen (akik erre nem rendelkeznek semmiféle, bárkit bármire kötelező alkotmányos felhatalmazással, szemben a a politikai pártokkal, a fenti előírásból fakadóan).

És ez ráadásul olcsó populizmus is, amit különösen nem kedvelek…
Gy.k. ez nem azt jelenti, hogy a politikusokon kívül mással nem egyeztethet, dehogynem, sőt, azt támogatom is, minél szélesebb körben. Alapvetően a köztársasági elnöknek nincs semmilyen egyeztetési kötelezettsége, azt jelöl bármire, akit akar, DE ha egyeztet, abból a körből nem zárhatja ki a választott politikusokat az alkotmány fentebbi rendelkezése sérelme nélkül. Legfeljebb nem fogadja el a véleményüket, azt megteheti, de önkényesen nem zárhatja ki őket egy olyan alkotmányos cselekvésből, ahova olyanokat viszont meginvitál, akiket senki nem választott meg semmire.

Lehet hüppögni a képviseleti demokrácia miatt, tényleg szar, de jobbat még nem találtak ki, és ha meg sem próbáljuk jól csinálni, akkor szar is marad.

Viták és kérdések az Alaptörvény tervezett 17. módosításáról

Ma újra a köztévén beszéltem arról, hogy komoly vita bontakozott ki a kormány és az ellenzék között az Alaptörvény 17. módosítása tekintetében. Téma volt az is, hogy a Velencei Bizottság, vagy más európai releváns szervezetek, uniós intézmények vajon hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Itt újra elmondtam, ahogy már máskor, máshol is sokszor: tévedés párhuzamot állítani a 2010 utáni és a mostani helyzet között, mert most egy helyreállítás történik. Egy olyan állapotnak a javítása, ami korábban például súlyos jogállamisági kritikákat, vizsgálatokat, eljárásokat váltott ki ugyanezek részéről. Ezt hívom én “alkotmányossági rekonstrukció”-nak, és ahogy szoktam fogalmazni: a jogállam újraépítésére a maffiaállam lebontása után kell, hogy sor kerüljön.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a kettőt egyszerre is lehet, hajrá, én drukkolok neki, de abban biztosak lehetünk, hogy nem fog sikerülni, ellenben a maffiaállam kiszolgálóinak remek lehetőségeket fog biztosítani a túlélésre, illetve a nálunk igencsak népszerű testfestés gyakorlatára. Ez már most gyönyörűen látszik, de ez már az interjú keretein túlmutató, alapvetően politikai kérdés.

Az interjú megtekinthető a Nemzeti Audiovizuális Alap oldalán, ide kattinva.

Néhány szó az új Védelmi Tanácsról

Na most, csak hogy világos legyen: az Orbán Viktor által most nagy dérrel-durral bejelentett “Védelmi Tanács” című fitymacsattogtatás nem más, mint a a korábbi Honvédelmi Tanács NEResített verziója, amit még a nagyonnagyonnagyon átgondolt és előkészített gránitszilárdságú kilencedik módosításával szüntettek meg, miután az még előtte, korábban pedig az Alkotmány szerint is a honvédelmi kérdésekben elsődleges döntéshozó testületként létezett.

És ami nagyon fontos, hogy abban még tagsággal bírt MINDEN parlamenti frakcióvezető ÉS tanácskozási joggal a vezérkari főnök. Ebben az izében meg a tagok: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó, valamint meghívottként a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. Magyarul a védelmi döntéshozatalban már nyomokban nincs jelen a katonai hozzáértés és a nemzeti “egység”, amit képviselhetne a vezérkari főnök és az ellenzéki frakcióvezetők, csak Orbán személyes legszűkebb köre.

De nincs központosított teljhatalom, á ugyan már, egyáltalán nincs.

#legalabbkormanyoznitudnak

#prkormanyzas