A “Minority Safepack” kezdeményezés és az Európai Bizottság tegnapi döntése

A korábban már általam is bemutatott “Minority Safepack” európai polgári kezdeményezés vizsgálata után az Európai Bizottság tegnap bejelentette, hogy annak alapján nem kezdeményez új jogszabályt, elsősorban azért, mert nincs rá uniós hatáskör.

Ahogy már az előző bejegyzésemben (meg még sokkal korábban, így pl. egy másik, hasonló ügy kapcsán már 2014-ben is) próbáltam rá felhívni a figyelmet:

“A probléma (…), hogy az alapító szerződések alapján az EU-nak nincs ilyen hatásköre, (részben) emiatt pedig a magam részéről az elmúlt években magát a kezdeményezést mindig is kicsit ferde szemmel figyeltem. Nem a céljával volt soha gondom, ám a kezdeményezők Fidesz- és kormányközeli köre, a kezdeményezés jogi értelemben nyilvánvalóan aggályos jellege számomra azt vetítette előre, hogy egy előre kiszámítható kudarc újabb EU-ellenes eszközként fog működni a politikai kommunikációs térben (…). Nos, akár igazam lesz a végén, akár nem…”

Igazam lett. És rögtön, jól láthatóan meg is indult az ilyenkor szokásos EU-bashing. Vince Loránt RMDSZ-es EP-képviselőtől már jön is minden, mint a búcsúban, “Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket”, demokráciadeficit, Bizottság-csesztetés, jogállamiság-hiteltelenítés, ahogy kell, természetesen nemsokára a kormány is rácsatlakozik majd, csak néhány példa az elmúlt néhány órából világosan mutatja:

Különösen érdekes, hogy mindezt ugyanazoktól, akik amúgy bármikor máskor szigorúan védenék a tagállami szuverenitást…

Ismét leírom itt, amit fentebb már 2014-ben is:

“az a vita alapkérdése, hogy a Bizottság foglalkozhat-e a petícióban megfogalmazott kérdéssel, és ez visszavezet ahhoz a dilemmához, hogy mi is valójában az Európai Unió. A polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályozás azt “a kényes egyensúlyt” veszi figyelembe, hogy az EU véletlenül se sérthesse a tagállamok szuverenitását. Az unió nem föderatív állam, a tagállamok szuverenitással bírnak, és ez azt jelenti, hogy azokat a hatásköröket érintően, amelyeket nem adtak át Brüsszelnek, az unió nem dönthet, nem alkothat jogot – magyarázta. (…) Ezzel összefüggésben a bizottság csak azokat a polgári kezdeményezéseket veheti nyilvántartásba, amelyek a hatáskörébe tartozó kérdést érintenek. Ennek oka, hogy ne lehessen olyan polgári kezdeményezéssel fordulni a bizottsághoz, amely nem az unió jogkörébe tartozik, hogy “a tagállami szuverenitást unatkozó, politikailag aktív polgárok ne tudják kikerülni a bizottsághoz benyújtott polgári kezdeményezés eszközével” – mondta.”

Ez a probléma áll fenn most is, amikor összegyűltek az aláírások, emiatt pedig a Bizottság érdemben kell foglalkozzon a kezdeményezéssel. Ám ez a kötelezettség nem vezetheti arra a Bizottságot, hogy olyan uniós jogszabályra tegyen javaslatot, amit az elfogadása után néhány tagállam azonnal elvisz majd az Európai Bíróság elé egy megsemmisítési eljárás keretében, aki azt zeneszóval fogja kikukázni, miután annak elfogadására az Uniónak nincs hatásköre. Márpedig ne legyenek illúzióink, nyilván ez történne – és akkor azon menne a veszekedés.

Amit még érdemes gyorsan leszögezni, a kezdeti reakciók láttán: az általános diszkrimináció-tilalom uniós hatáskörbe tartozik. Ha a Minority Safepack kezdeményezést is inkább erre alapozták volna a nemzetiségi alapú, gyakran belpolitikailag ambicionált handabandázással szemben, talán többet is ki lehetett volna hozni belőle. Egyébként pedig tényszerűen sem igaz, hogy a kezdeményezés témájában a Bizottság semmit nem tett volna soha, a fent hivatkozott közleménye húsz oldalon keresztül fejtegeti az eddig megvalósított lépéseket, már amik belefértek az uniós hatáskörök az uniós tagállamok által szűkre szabott keretei közé.

Márpedig ezen a húsz oldalon sokkal többet találunk, mint a sok dühös ember által felemlegetett “LMBT-stratégia” és társai, ahogy természetesen beindult a migránsozás/menekültezés is. Hogy bezzeg azok. Nos, a menekültek jogait a szuverén államok által bőven az EU létrehozása előtt elfogadott nemzetközi jogi szabályok formájában állapították meg a szuverén államok. Lehet a szuverén tagállamoknál, különösen a “szuverenitásvédelemre” oly büszke kormányoknál panaszkodni.

Amit személy szerint sajnálok egy kicsit, hogy azok az ellenzéki aktorok, akik minden jószándékú intésem ellenére nem tartottak biztos távolságot a kezdeményezéstől, most (megint) kommunikációs csapdába kerültek. Ha nem szállnak be a kormány és csatlósainak EU-bashing őrjöngésébe, (megint) nemzetellenesek, hazaárulók, magyarellenesek meg nemtudommég mik lesznek. Minden, amit reméltek, hogy nem lesznek többet, ha részt vesznek a kezdeményezés támogatásában, amiről előre lehetett tudni, hogy valami ilyesmi véget fog érni…

5 című bejegyzés “A “Minority Safepack” kezdeményezés és az Európai Bizottság tegnapi döntése” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Kedves Lattman Tamás, a Minority SafePack egyik eredeti pontja a diszkrimináció-tilalomra vonatkozott. Ezt törölni kellett a politikai részvételre vonatkozó ponttal együtt a kezdeményezésből, miután az EB ellen 2013-ban indított és 2017-ben az EU Törvényszékén megnyert pert követően kiderült: a Bizottság erről a két pontról gondolja úgy, hogy nyilvánvalóan kívül esik hatáskörén. Ez az ítélet egyébként az, amely rámutat, hogy a többi 9 pont nem esik nyilvánvalóan a Bizottság hatáskörén kívülre. Ezt a Bizottság határozata is megerősíti, amellyel végül 2017 tavaszán befogadta a kezdeményezést, majd egy 2019-es törvényszéki döntés is a Románia vs Bizottság ügyben. Továbbá a Bizottság mostani kommunikációjában valóban megjelenik a megállapítás, hogy a kisebbségvédelem nem uniós hatáskör, de az egyes pontok tárgyalásakor már nem ez az oka annak, hogy nem kezdeményeznek jogalkotást, hanem az, hogy már eddig is elegendő intézkedést tettek az adott téren, ezért nem tartják indokoltnak a jogalkotás beindítását.
    Az MSPI kezdeményezői pedig nem az Európai Uniót bírálják, hanem az Európai Bizottság egy adott döntését, amelyet sem a képviseleti demokrácia, sem a részvételi demokrácia eszközeivel nem lehetett befolyásolni. Isten őrizz egy olyan világtól, amelyben már intézményi döntéseket sem lehet kritikával illetni.

    1. Kedves Előd,

      van valami félreértés, a diszkrimináció-tilalomról a Bizottság egészen biztosan nem állított ilyet.

      Az ítélet arra mutat rá, hogy a Bizottság nem igazolta megfelelően, hogy kívül esik, nem pedig arra, hogy azon belül van. Emiatt fordította meg a Bizottság döntését. Nagyon nem ugyanaz. Az a tény, hogy a Bizottság utána ott és akkor már nem packázott tovább, az nem azt jelenti, hogy ne lett volna igaza az elején is, ahogy a Bíróság nem is ezt mondta.

      A Bizottság nem azt mondta most, hogy “elegendő”, aimt tettek, hanem hogy a fennálló hatásköri keretek között a maximális, és azt amúgy “satisfactory”-nak tartják.

      Nem is az MSPI kezdeményezőinek rovom fel az EU-bashinget, bár tény, hogy Vince Loránt demokrácia-deficit kritikája nehezen értelmezhető csupán a Bizottság elleni kritikaként. És hát nem láttam, hogy a sarkos vélemények megfogalmazása után a kommentszekciókban elszabaduló pokollal szemben bárki is fellépett volna olyasmivel, hogy “de csak a Bizottságot utáljuk, elvtársak, nyugalom”. Felőlem persze nyugodtan kritizálhat bárki bármit, akár az egész EU-t is, nem csak egyes intézményi döntéseket, amivel szemben nekem ellenérzéseim vannak, az a szándékos hergelés, különösen, ha megtévesztésre és hamis/félinformációkra alapul, saját politikai célok és ambíciók kielégítése érdekében.

      1. Kedves Tamás, rövid leszek. Diszkriminációellenesség kapcsán a Bizottság bejegyzéssel hozott döntése: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_17_776
        Ebből idézek:

        The Commission has reassessed the proposed Initiative, which requests proposals for 11 legal acts. Further details of the proposed acts can be found in the Annex.

        While 2 of the 11 acts manifestly fall outside the framework of the Commission’s power to propose legislation , 9 of them do not. Statements of support may therefore be collected on the basis of these 9 proposals.

        A mellékletben található a 11 pont, ebből idézek:
        7. Effective measures to address discrimination and to promote equal treatment, including for national minorities, in particular through a revision of the existing Council directives on the subject of equal treatment, on the basis of Article 19(1) TFEU; [considered not admissible by the Commission]
        Az EU-ellenességről: a közlemény egy uniós intézmény egy döntését kritizálja, illetve a polgári kezdeményezések esetében hívja fel a figyelmet a demokráciadeficitre, hiszen a részvételi demokrácia eszköze a gyakorlatban továbbra sem működik: 8 év és 5 sikeres kezdeményezés után még mindig nincs semmilyen konkrét eredmény.

      2. TFEU Art. 19 szerint “discrimination based on sex, racial or ethnic origin, religion or belief, disability, age or sexual orientation”, ebben nincs benne az “őshonos kisebbséghez tartozás”, és pláne nincs benne semmiféle kollektív jogok biztosításának kötelezettsége. Ebből a szempontból a Bizottságnak sajnos tökéletesen igaza van. Az a kérdés az őshonos kisebbségek kapcsán (ha elfogadjuk őket “ethnic”-nek), hogy PLUSZjogok (kollektív jogok) adása SZÜKSÉGES-E a velük szembeni diszkrimináció kiküszöböléséhez. Hogy ez a kérdés maga értelmezhető legyen, ahhoz először bizonyítani kéne, hogy most VAN diszkrimináció, és ennek megfelelő ellenintézkedése-e (ezt nem én találom ki, ez a CERD gyakorlata/előírása, az meg háttérszabály itt). Ezért találta a Bizottság not admissible-nek, attól tartok.

        Részvételi demokrácia… Hát igen, legyünk őszinték, az egész ECI intézménye az EU rendszerében egy fából vaskarika, konkrétan csak a baj van belőle. Nem tehetjük az egyik nap közvetlenül az “emberek” kezébe a döntést (vagy annak kezdeményezését), miközben a másikkal óvjuk az állami szuverenitást, és annak őrzésére rendeljük az ügyeletes vérebet, akinek az eddigi gyakorlata pont az volt, hogy az ugyanezzel a szuverenitással folyamatosan visszaélni próbáló tagállamokat harapdálja. 😀 Most a Bizottság jól láthatóan minden ECI esetében arra játszik, hogy hátha nem jönnek össze az aláírások, és el lehet sumákolni az egészet, ahelyett hogy már az elején rigorózusan végigvette volna az egész kérdést.

  2. Köszönöm!

    Lattmann Tamás honlapja ezt írta (időpont: 2021. jan. 15., P 16:20):

    > Lattmann Tamás posted: ” A korábban már általam is bemutatott “Minority > Safepack” európai polgári kezdeményezés vizsgálata után az Európai > Bizottság tegnap bejelentette, hogy annak alapján nem kezdeményez új > jogszabályt, elsősorban azért, mert nincs rá uniós hatáskör. Ahogy m” >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s