“Még egy ugrás” – gázai parkourosok, remény és reménytelenség

Vasárnap mutatták be a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon a “Még egy ugrás” (“One more jump“) című filmet, ami egy elsőre igen nehezen értelmezhető jelenségen, gázai palesztin parkourosokon keresztül mutatja be az ember a körülményeknek való kiszolgáltatottságát és a remény utáni hajszát.

Már tavaly is írtam itt arról, hogy mennyire szeretem ezt a rendezvényt, ahogy a filmeket is. Idén is kaptam egy megtisztelő felkérést a szervezőktől, a film bemutatóját követő beszélgetésünket itt újra lehet nézni:

Program- és filmajánlók

Nem annyira közismert tény, de szeretem a filmeket, és sokakkal ellentétben, akik sznobériából vagy egyéb okokból tesznek így, nem vetem meg, sőt, kifejezetten kedvelem a látványfilmeket is – életben tartják a mozit. Persze a szívemhez igazán azok a filmek állnak közel, amiknek valami misszióik is vannak, a szórakoztatáson túlmenően. Emiatt most két programot ajánlanék.

Ma este a hvg360-on megnézhetik a Kilenc hónap háború című, díjnyertes magyar dokumentumfilmet (bővebben lásd: https://www.facebook.com/ninemonthwar/ illetve https://hvg.hu/kultura/20200124_Kilenc_honap_haboru_a_doku360ban), ami egy, az orosz-ukrán konfliktusba magyarként besorozott srác életét, helyzetét mutatja be, mindenféle hatásvadászat és felesleges sallang nélkül. Személyes – marginális – hozzájárulásom a filmhez, hogy a készítők felkérésére annak idején a végleges vágás előtt végignézhettem azt annak céljából, hogy jogászként adhassak tanácsokat, hogy nehogy olyasmi jelenjen meg, ami utána a készítők vagy a szereplők tekintetében veszélyt, gondot okozott volna.

A másik pedig a most hétfőn kezdődő, az Aréna Plaza Cinema City mozijában egészen héten zajló Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (a Facebookon: https://www.facebook.com/bidf.hu ) programja, amely az eddigiekhez hasonlóan tele van izgalmas filmekkel, szakértői beszélgetésekkel, találkozókkal a filmek készítőivel, szóval egyedülálló élményt biztosít. Ideális lehet például a vizsgaidőszak értelmesebb levezetésére is. 🙂

A jelen posztban kiemelt film, az “Egy haldokló kollaboráns ágyánál” pedig nem csak témája miatt rettenetesen izgalmas (és nehéz) darab, hanem számomra azért is különösen az, mert a jövő hét szombat délutáni vetítésen a film utáni beszélgetésen meghívott szakértőként vehetek majd részt, ami – ismerve a filmet – sem unalmas, sem pedig könnyű nem lesz.

Az esemény itt elérhető: https://www.facebook.com/events/2589887807897486/