Beperelni az EU Bíróságát az EU Bíróságán?

Kezd kialakulni a kormánynak az a nagyon kellemetlen szokása, hogy a legnagyobb marhaságokat olyankor jelenti be, amikor épp kiszabadulnék egy-két napra az olasz nyugiba. Hogy véletlenül se legyen nyugtom, hogy véletlenül se lazulhasson át a bennem élő germán állat a nyugis talján bohémba. De azért nem adom fel. 😂

Szóval, miután késő éjjel megtaláltam a szállásomat az éjszakára, reggel 7 körül rögtön a Klubrádión kezdtünk ezzel a “pereljük az EU bíróságot zöldséggel”. A visszafejtések (illetve néhány kiváló szakértő kollégával való gyors konzultáció) eredményeképpen a következőre sikerült jutnom, miközben maga a kormány hallgat a részletekről: a belengetett per jó eséllyel arra lő, hogy van lehetőség a szerződésen kívül okozott károkat ráverni az EU-ra, illetve annak intézményeire. Erre öt éves határidő van, szóval abba beleférnek. Ezt a keresetet az uniós bíróság első fokán (General Court, magyar hivatalos nevén Törvényszék, de rohadjak meg, ha én ezt a fordítási szörnyszülöttet valaha leírom) kell benyújtani, és maga a Bíróság dönt róla.

Az ötlet képtelensége ott van, hogy 1) még ha a kormány vitatja is a bíróság büntetést kiszabó ítéletet, nehezen állítható, hogy az szerződésen kívüli károkozás lenne, hiszen a kötelezettségszegési ítélet az alapító szerződés alkalmazásával született, 2) ha ennek a keresetnek a bíróság helyt ad, azzal lényegében plusz fellebbezési jogot teremt az alapító szerződések által kialakított kötelezettségszegési eljárás rendszerében, tehát ő maga sérti meg az alapító szerződéseket.

És ahogy az interjúban hozzátettem: engem tényleg érdekel, hogy van-e határa a pofátlanságnak, már ami az ilyen ügyeket elvállaló ügyvédeket illeti…

Árstop v. uniós jog

Ma a Klubrádión arról beszéltünk Bolgár Györggyel, hogy milyen hatása is lehet annak az ítéletnek, ami egy előzetes döntéshozatali eljárás eredményeképpen az Európai Unió Bíróságán született, amiben a luxembourgi bírói fórum úgy döntött, hogy a magyar kormány által kitalált árstop intézménye ellentétes az uniós joggal, azaz az emiatt a kereskedőre kirótt bírság is jogellenes kell legyen.

A beszélgetés itt hallgatható meg (62:08-tól).

Az ügy lehetővé tette, hogy vegyünk egy gyors látleletet a magyarországi jogállamiság állapotáról – valahol szomorú, hogy komolyan felmerül az a kérdés, hogy a kormány nem tartja be az uniós ítéleteket, de hát sajnos ez már a mai valóságunk.

Valamiben viszont biztosak lehetünk: az Európai Unió – pontosabban annak többi tagállama – nem lesz szívbajos, amikor az a kérdés fog felmerülni, hogy hogyan lehet “megoldani” a magyar kormány jelentette problémát. Hatékonyan. Jó eséllyel fájni fog.