A Klubrádió tegnapi, Reggeli Gyors című adásában beszélgettünk arról, hogy mit jelent, hogy Orbán Viktor mindenféle fenyegetéseket fogalmaz meg a Pride-ra látogatni szándékozó európai politikusok felé. Röviden, nem sokat.
Akit bővebben is érdekel, a beszélgetést meg tudja hallgatni ezen a hivatkozáson.
Elérhető a YouTube felületén az a hosszabb beszélgetés, amit a KlikkTV-n csináltunk aktuális uniós és csatlakozó témákban. Ukrán csatlakozás, orbáni vétópolitika és háttéralkuk, sok minden, ami máshol nem fér be a műsorkeretekbe.
Valóban a kormányváltás a célja az Európai Bizottságnak? Van olyan, hogy “gyorsított csatlakozás”, aminek keretei között meg lehet kerülni a tagállamokat? Hogyan szerelik le folyamatosan Orbán vétófenyegetéseit? És más kérdések…
Elérhető lett a vita, amit a Euronews brüsszeli stúdiójában vettünk fel a napokban, Tóth-Bíró Zsófia és Körömi Csongor társaságában. A címmel ellentétben azért nem volt annyira “heves”, de azért alkalmas volt arra, hogy álláspontokat ütköztessünk, valamint hogy egy-két kormányzati kedvenc hazugságot cáfoljak. Újra. Mondjuk, már kicsit unalmas, de ez van…
Kezd kialakulni a kormánynak az a nagyon kellemetlen szokása, hogy a legnagyobb marhaságokat olyankor jelenti be, amikor épp kiszabadulnék egy-két napra az olasz nyugiba. Hogy véletlenül se legyen nyugtom, hogy véletlenül se lazulhasson át a bennem élő germán állat a nyugis talján bohémba. De azért nem adom fel. 
Szóval, miután késő éjjel megtaláltam a szállásomat az éjszakára, reggel 7 körül rögtön a Klubrádión kezdtünk ezzel a “pereljük az EU bíróságot zöldséggel”. A visszafejtések (illetve néhány kiváló szakértő kollégával való gyors konzultáció) eredményeképpen a következőre sikerült jutnom, miközben maga a kormány hallgat a részletekről: a belengetett per jó eséllyel arra lő, hogy van lehetőség a szerződésen kívül okozott károkat ráverni az EU-ra, illetve annak intézményeire. Erre öt éves határidő van, szóval abba beleférnek. Ezt a keresetet az uniós bíróság első fokán (General Court, magyar hivatalos nevén Törvényszék, de rohadjak meg, ha én ezt a fordítási szörnyszülöttet valaha leírom) kell benyújtani, és maga a Bíróság dönt róla.
Az ötlet képtelensége ott van, hogy 1) még ha a kormány vitatja is a bíróság büntetést kiszabó ítéletet, nehezen állítható, hogy az szerződésen kívüli károkozás lenne, hiszen a kötelezettségszegési ítélet az alapító szerződés alkalmazásával született, 2) ha ennek a keresetnek a bíróság helyt ad, azzal lényegében plusz fellebbezési jogot teremt az alapító szerződések által kialakított kötelezettségszegési eljárás rendszerében, tehát ő maga sérti meg az alapító szerződéseket.
És ahogy az interjúban hozzátettem: engem tényleg érdekel, hogy van-e határa a pofátlanságnak, már ami az ilyen ügyeket elvállaló ügyvédeket illeti…
Online is elérrhető lett az a hosszabb interjú, amit a Hit Rádión csináltunk néhány napja. Ennek a témája az ellehetetlenítési törvény elfogadásának őszre történő eltolása volt, és ebből kiindulva beszéltünk több másról is: a kormány és a Fidesz EU-n belüli pozíciójáról, szuverenitásról és annak védelméről, lobbiról, a jog és a politika viszonyáról stb.
Ritka élmény, hogy szűk időkeret nélkül sikerüljön ezekről a dolgokról beszélgetni…
Az arról készült felvétel megnézhető itt:
Lattmann Tamás honlapja 