Vita a Euronews adásában

Elérhető lett a vita, amit a Euronews brüsszeli stúdiójában vettünk fel a napokban, Tóth-Bíró Zsófia és Körömi Csongor társaságában. A címmel ellentétben azért nem volt annyira “heves”, de azért alkalmas volt arra, hogy álláspontokat ütköztessünk, valamint hogy egy-két kormányzati kedvenc hazugságot cáfoljak. Újra. Mondjuk, már kicsit unalmas, de ez van…

Az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrányról

Ma a brüsszeli Euronews kérdezte meg a véleményemet az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós botrány egyes jogi kérdéseivel kapcsolatban. Az általuk készített végleges tudósítás itt elérhető, de nyilván a történetnek még messze nincs vége.

A jogi helyzet nem egyszerű, ugyanis magának az Európai Parlamentnek, de általánosságban az Európai Uniónak sincs bármilyen, ilyen helyzetekben alkalmazandó jogi szabálya. Emiatt most is a belga hatóságok a belga jogszabályok mentén tevékenykedtek egy olyan bűncselekmény miatt, ami elvben az Európai Unió, illetve annak egyik intézménye ellen irányult, ám mivel arra Belgium területén került sor, a klasszikus, területi joghatóság alapján eljárva. Mivel az Európai Parlament sietett leszögezni, hogy teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, és gondoskodik az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, ebből úgy tűnik, hogy nem lesz jogi-politikai probléma.

Ugyanakkor a helyzet nem mindig ilyen tiszta. A magyarok számára ismert “KGBéla” ügy feldobta azt a – számomra legalábbis – mai napig nyitott kérdést, hogy vajon egy tagállam alkothat-e olyan bűncselekményt az EU, vagy annak intézményének állítólagos védelmében (lásd az akkor a Btk. 261/A. szakaszába foglalt “Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” bűncselekményét), amivel kapcsolatban nincs ilyen uniós szintű szabály, és ahol az adott intézmények részéről nem is merült fel ilyesfajta védelem igénye. Védheti-e egy tagállam az uniós intézményeket tagállami büntetőjogi eszközökkel? Erre a későbbiekben még külön vissza fogok térni, mert rendkívül érdekes kérdésnek tartom.

Megfontolandó ugyanakkor, hogy az ilyen helyzetekre tekintettel a jövőben az Európai Unió keretében komolyabb figyelmet fordítsanak ennek a jogilag bizonytalan helyzetnek a rendezésére.

Autonóm fegyverrendszerek és a nemzetközi jog

Szeretem, amikor az aktuális politikai, közéleti témákhoz képest inkább szakmai kérdésekkel keres meg a sajtó, ennek egyre ritkább példájaként merült fel az autonóm fegyverrendszerek problémája, amivel a Euronews jelentkezett nemrég.

Az elkészült anyagukat itt lehet elolvasni és megnézni: https://hu.euronews.com/2020/02/07/etikai-kerdeseket-vetnek-fel-a-gyilkos-robotok

Persze a gyilkos robotokon és a terminátorokon túl a kérdés jóval bonyolultabb, ha valakit mélyebben is érdekel a téma, nemsokára lesz egy szakmai konferencia az NKE (és más, általam egyébként sűrűn kritizált intézmények, de ez igazából irreleváns) szervezésében, ahol a témát jóval mélyebben fogom kifejteni a 9. szekcióban “Autonóm fegyverrendszerek alkalmazása és az alapjogok, különös tekintettel az élethez való jogra” cím alatt, majd utána terveim szerint valamilyen írásos formában közzétenni. (Érdekesség, hogy a konferencia programjának összeállítása még a jogsértő kirúgásom előtt történt, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő nyilvános felhívás és előadás-szelekció után, emiatt döntöttem úgy, hogy a szervező kollégák iránti tiszteletből nem vonom vissza a jelentkezésemet, ellenben a saját szekciómon kívül más programon nem veszek részt.)

A program itt elérhető: https://itki.uni-nke.hu/hirek/2020/01/24/a-februar-27-i-konferencia-programja