Nem olyan régen azzal keresett meg Iványi Gábor, hogy a Népszava csatornáján jó lenne csinálni néhány olyan videót, amin keresztül az EU működését mutatjuk be, hogy kicsit oszoljon a köd azzal kapcsolatban.
Ez már csak azért is fontos, mert a kormány propagandájának köszönhetően sokak szemében az EU egyfajta bürokrata gyarmattartó. Hallani politikai vezetőkről, Bizottságról, sőt bizottságokról, mindenféle és -fajta tanácsról, Európai Parlamentről, de sokak számára nem áll igazán össze sem a szerkezet, sem a működés. Az EU-navigátor videósorozat egyfajta kísérlet a létező információs anyagok mellett, hogy jobban követhetővé és érthetővé váljon a szervezet munkája.
Az első előadásban az Európai Unió sajátos státuszát próbálom tisztázni. Bármennyire emlékeztessenek is az Európai Unió testületei egy állam törvényalkotó és végrehajtó intézményeire, bármekkora legyen is befolyása, mindig szem előtt kell tartani, hogy nem valamiféle szövetségi államról van szó. Az EU egy nemzetközi szervezet, amelynek sajátossága, hogy tagországai bizonyos területeken jogalkotói hatáskörrel ruházhatják fel. Ez a kettősség érdekes, jogilag nehezen kezelhető helyzeteket teremthet, amit két, minket is érintő példával igyekszem illusztrálni.
Ma a Klubrádión arról beszéltünk Bolgár Györggyel, hogy milyen hatása is lehet annak az ítéletnek, ami egy előzetes döntéshozatali eljárás eredményeképpen az Európai Unió Bíróságán született, amiben a luxembourgi bírói fórum úgy döntött, hogy a magyar kormány által kitalált árstop intézménye ellentétes az uniós joggal, azaz az emiatt a kereskedőre kirótt bírság is jogellenes kell legyen.
Az ügy lehetővé tette, hogy vegyünk egy gyors látleletet a magyarországi jogállamiság állapotáról – valahol szomorú, hogy komolyan felmerül az a kérdés, hogy a kormány nem tartja be az uniós ítéleteket, de hát sajnos ez már a mai valóságunk.
Valamiben viszont biztosak lehetünk: az Európai Unió – pontosabban annak többi tagállama – nem lesz szívbajos, amikor az a kérdés fog felmerülni, hogy hogyan lehet “megoldani” a magyar kormány jelentette problémát. Hatékonyan. Jó eséllyel fájni fog.
Nemrég az Ultrahangműsorában beszélgettünk a címben jelzett kérdésről. A beszélgetés kiterjedt arra, hogy mivel jár a kurszki régió megszállása, mit jelent a katonai parancsnokságok létrehozása, és hogy milyen hatással lesz ez az itt élő emberek életére. Alkalom nyílt arra, hogy bizonyos hadijogi alapvetéseket áttekintsünk, mint pl. hogy mi a különbség a tűzszünet és a béke között, és milyen jogi hatásaik vannak. Emellett még az is felmerült, hogy vajon mik lehetnek az Északi Áramlat vezeték felrobbantásának következményei – hozzátéve, hogy egyelőre igencsak hiányosak az ismereteink.
A beszélgetés itt meghallgatható (a beszédem minősége miatt külön elnézést kérek, sajnos hetek óta küszködöm a torkommal):
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos korábbi bejegyzések:
Beszéltem a Népszavának és a 24.hu-nak arról, hogy mit is jelent az, hogy Magyarország “kitiltja” az EU egész területéről a Barátság kőolajvezeték elleni támadásért felelősnek…
Miután állandó jelleggel megy mindenki ijesztgetése (lásd pl. a lenti, a nyár során Dunaújvárosban készült képemet) Ukrajna uniós csatlakozásával, itt az ideje, hogy kicsit rendbe…
A sajtóban pattant fel a címben foglalt lehetőség, érdemes körüljárni egy kicsit. Ami tény, hogy Orbán Viktor számára politikai szempontból nagyon komoly diplomáciai elismerést jelentene,…
Tegnap folytattunk egy hosszabb beszélgetést a Hit Rádión az Ukrajnában történtekről, azaz arról, a korrupcióellenes intézményrendszert átalakító törvényről, ami sokak szerint akár Ukrajna európai integrációját…
Újabb hosszabb beszélgetés a KlikkTV-n, amin uniós aktualitásokat lártunk körül, többek között a címben említett kijelentést. Emellett szó volt még a kormány hazugságairól Ukrajna csatlakozásával…
Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.
Az elmúlt napokban többször kellett foglalkoznom ezzel a kérdéssel, különös tekintettel annak várható hatásaival, uniós reakciókkal. Itt összegyűjtök néhány ezzel kapcsolatos interjút, nyilatkozatot.
Augsztus 6-án reggel az ATV-n beszélgettünk a témáról:
Annak egyes aspektusai a Hírklikken is megjelentek, itt és itt.
Talán sikerült egy-két kérdéssel kapcsolatban világosságot gyújtani a fejekben, talán nem. Nem biztos, hogy számít. Aki boldog annyival, hogy “Orbánt kizavarták kávézni”, meg “azért a Bizottság csak visszaadott pénzeket, hogy Orbán ne vétózzon”, azoknak úgyis tök mindegy. A tragédia az, hogy ez sokaknak elég és sokszor az ún. szakértőknek sem nyúlik túl a tudása ezeken.
Megint sikerült összehozni egy hosszabb beszélgetést, amiben kitértünk mindenféle európai aktualitásokra, többek között a von der Leyen elleni – sikertelen – bizalmatlansági indítványra. Megnézhető itt:
Megjelent egy hosszabb interjú a szeretlekmagyarorszag.hu oldalon, ahol a címben jelzett témákról beszélgettünk hosszabban. Itt érhető el. Talán sikerült egy-két kérdéssel kapcsolatban világosságot gyújtani a fejekben, talán nem. Nem biztos,…
Minden jel szerint az EU tagállamai komolyan rossz néven veszik, amit a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor művel az Európai Unió Tanácsa soros elnökségével való visszaéléssel – amiről egy…
Tegnap reggel a Klubrádióban majd’ egy órán át beszéltünk a témáról. Mint mindig, ehhez is szükséges volt egy kicsit körüljárni a körülményeket is… Ez megnézhető/meghallgatható itt: Emlékeztető jelleggel utalnék a…
Nemrég jelent meg egy interjúm a szeretlekmagyarorszag.hu oldalon, amiben azt jártuk körbe, hogy mi lenne, ha Charles Michel, az Európai Tanács elnöke idő előtti lemondásával valóban Orbán Viktorra “szállna” a…
Kezd nagyon tele lenni a hócipőm a magyar sajtó igénytelenségével és veszedelmes hozzá nem értésével uniós kérdésekben. Nem, Orbánt nem alázták meg az uniós csúcson, amikor a csatlakozási tárgyalások megindításáról…
Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.
Tegnap reggel a Klubrádióban majd’ egy órán át beszéltünk a témáról. Mint mindig, ehhez is szükséges volt egy kicsit körüljárni a körülményeket is… Ez megnézhető/meghallgatható itt:
Emlékeztető jelleggel utalnék a több mint egy éves itteni posztomra, ahol már eléggé körbejártuk azt a kérdést, hogy el lehet-e venni Magyarországtól a soros elnökséget, és már akkor megírtam/elmondtam több helyen is, hogy ez miért nem reális gondolat. Ettől még persze az a mai napig él, sőt, újra és újra előkerül…
Ezzel én továbbra is némi aszinkronban vagyok, röviden összefoglalom, miért. Lehet gondolkodni azon, hogy azt el kéne venni, meg hogyan lehetne (lásd az előző posztot), de úgy gondolom, hogy a tanácsi soros elnökség (amúgy jelentős részben zavaros, értelmetlen, és kicsit képmutató) intézményének pillanatnyi politikai érdekből való berhelgetése, a létező szabályok megkerülésével és a politikai körülmények/következmények figyelmen kívül hagyása mellett minőségében ugyanaz, mint amit Orbán itthon csinál az alkotmányos és jogrendszerrel.
Az elnökség átszervezése azt igényli, hogy a most folyamatban lévő elnökségi időszakot átvegye valaki. Erről már tavaly is, idén is többször elmondtam, hogy senki nem akarja. Lehet mondani, hogy de, az amúgy utánunk érkező lengyelek majd örömmel átveszik, de én eddig csak ezzel ellentétes információfoszlányokat hallottam. Persze, lehet hogy Tusk politikai szívességként bevállalna egy átvariálást, de ha szembenéz az ez által kiváltott PiS-erősödéssel, nem is beszélve a kormányzati belső, szervezeti ellenállásról, akkor az már nem olyan biztos (mivel ott nem orbánia van, ott ez igenis számít). Plusz ennél nagyobb gond, hogy Szlovákia Fico alatt biztosan nem vállalna be egy döglött, azaz EP-választások utáni félévet, márpedig a tervezett variálás azzal járna, hogy ő “csúszna rá” arra 2029 őszén (a jelenlegi terv szerint a 2030 tavaszi félév az övé).
Épp ezért nem variálták át az elnökségi sorrendet, pedig már több mint egy éve az asztalon van a gondolat: SENKINEK nem kell a jelen félév. A lengyeleknek sem. Ha mégis bevállalják, biztosan nem örömmel, akkor is ott van Szlovákia. És persze lehet mondani, hogy minősített többséggel kell dönteni, nem lehet blokkolni, le van tojva, de mi lesz, ha kényszerítjük? Megmondom előre: szabotázs lesz, az érintett tagállamok nem fogják komolyan venni a feladatot, vagy még rosszabb. És voliá, ott vagyunk, hogy a nagy problémából még nagyobbat, immáron rendszerszintűt csináltunk.
Szerintem (és a látható valóság alapján nem csak én gondolom így, hanem a tagállamok is) egyszerűbb hagyni, hogy Orbán jelenleg játssza a cintányéros majmot, aki számít (EU külpolitikai partnerként), úgysem veszi komolyan, aki meg mégis, hamar rájön, hogy az ígéretei mögött nincs fedezet – hiszen a soros elnökséget külpolitikára használni kb. olyan, mint játékpénzzel fizetni a boltban. Pesze, ha az a célod, hogy a szomszédsággal elhitesd, hogy te vagy a Krőzus és a boltos a cimborád, aki belemegy a játékba és talicskán tolja ki neked az árut, miközben te látványosan szórod rá a játékpénzért, akkor egy ideig azt lehet csinálni, csak mindenki ki fog röhögni a végén. Na, pont ez történik most, amikor Putyin az “EU elnökeként” dicséri fel Orbánt (erről egyébként sokat beszéltünk az ATV hétfő esti Aktuál című műsorában). Az ilyenre pedig nem az a megoldás, hogy újraírjuk a kiskereskedelem szabályait…
Mivel foglalkozhat az Európai Parlament és mivel nem? Mik a leginkább elterjedt félreértések? Mit érdemes tudni a most először az EP-választásokkal összevont önkormányzati választásokról és annak jelentőségéről?
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk nemrég a szeretlekmagyarorszag.hu oldalon, ami itt érhető el.
Hát, biztos jó lesz. Nem tudom hány tagú titkárság, szolgálati autó, benzinkártya, szokásos zöldségek. De hogy minek…
A Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete óta érdemben nem sok minden történik az ügyben, aminek mind a két állam oldalán fennálló politikai okai vannak. Ezekről és az egész történetről beszéltem a Klubrádión tegnap, amit itt lehet visszahallgatni, 32:32-től:
Amit még érdemes lehet hozzátenni, hogy épp a napokban jelent meg – az interjúban is említett – gyűjteményes mű Nagy Boldizsártól, akinek jobb rálátása az ügyre keveseknek van Magyarországon. Erről többet itt lehet megtudni. Emellett még felteszem ide egy 2010-es előadásom diáit, amit egy egyetemközi program szervezésében tartottam Pozsonyban, nemzetközi hallgatóság előtt, amiből többet is megtudhat, akinek számára az ügy jogi részletei is érdekesek.
Természetesen meg kell jegyeznem a címmel kapcsolatban, hogy nem az “uniós”, hanem az “európai” szabályokat kell alkalmazni, amik nem az EU, hanem az Európa Tanács, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából kristályosodtak ki, az Emberi jogok európai egyezménye alapján. Bár, tekintettel arra, hogy ma már az EU is kötelezőnek tekinti azokat magára nézve, mondhatunk akár “uniós”-t is, de attól ez még pontatlan.
Lattmann Tamás honlapja 