Mit tehet meg egy EP-képviselő a jogszabályok alapján?

Az elmúlt napokban aktuális téma lett, hogy mit tehet meg egy EP-képviselő, és mit nem, aminek során állandóan azt hallom, hogy lényegében ugyanazt, mint egy országgyűlési képviselő. Ami nagyon jól hangzik, csak jelezném, semmilyen jogi alapja nincs, és akárhányszor rákérdezek olyasvalakinél, aki tesz egy ilyen állítást, hogy ezt honnan veszi, mély hallgatás a válasz. Különösen zavaró ez pl. kormányzati források felől érkezve, hiszen az ember mégiscsak azt várná el a végrehajtó hatalom képviselőitől, hogy minimálisan ismerik a működésüket szabályozó jogi előírásokat. Persze, illúzióim nincsenek, ismerjük az orbáni jogállam működését, ami jó a nagyvezírnek, arra van jog, akkor is, ha nincs, és ez akkor is úgy van, sőt akkor van különösen úgy, ha az valamilyen kormányzati, politikai célt szolgál. Ilyenkor akár gond nélkül félre is néznek, ha az érdeküket az szolgálja.

Emlékszik még talán valaki az Alaptörvény-ellenes módon bevezetett veszélyhelyzetre, amit utólag a gránitszilárdságú Alaptörvény módosításával próbáltak szabályosnak hamisítani, ugye? Nem? Nem lep meg. Senkit nem érdekelt, különösen nem a parlamenti ellenzéket, akik simán el tudták volna a Tákolmányíróság elé (meglett volna a szükséges arány a kupoldában), na nem mintha komoly értelme lett volna, de mondjuk a pofa kedvéért. Mindegy. Ennyit a magyarországi jogállamisági kultúráról.

Az első kérdés, hogy bemehet-e egy országgyűlési képviselő egy kórházba pl. egy hőmérővel bohóckodni, amikor épp úgy látja jónak? Erre a választ a 2012-ben elfogadott Országgyűlésről szóló törvény adja meg, a következőképpen:

“98. § (1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.”

Ebben szerintem nincs benne, hogy egy országgyűlési képviselő ezt megtehetné, de épp nincs ellenemre, hogy az itteni szabályokat kiterjesztően értelmezzük. Ahogy amúgy a kialakult gyakorlat eddig is úgy tette…

Ellenben, mi a helyzet egy európai parlamenti képviselővel? A rájuk vonatkozó szabályokat egy másik jogszabály, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény határozza meg. Ez pedig a következőképpen fogalmaz:

“17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”

Kész. Semmi több. Ez, akárhogy is nézzük, jóval szűkebb jogosítványt biztosít egy EP-képviselő számára, és az külön érdekes kérdés, hogy pl. egy kórház minősülhet-e “állami szerv”-nek. Miközben az országgyűlési képviselők esetében a törvényben szerepel a “közintézmény”, ami amibe szerintem bőven bele lehet értelmezni a kórházakat. Ellenben az “állami szerv” fogalmába nem tartozik bele, és semmilyen olyan szakirodalmi értelmezést, nemhogy jogszabályt nem ismerek, ami belesorolná azokat. Ebből az következik, hogy a kórházakhoz nem sok köze van egy EP-képviselőnek.

Világosan látszik, hogy egy országgyűlési és egy EP-kéviselő jogosítványai között nincs egyenlőségjel a jogszabályok szövegében, ami nem véletlen. Már csak azért sem, és elnézést, hogy kicsit a kontextust is figyelmbe vesszük: az EP-képviselő logikusan az uniós hatáskörökbe tartozó kérdésekbe szólhat bele, az egészségügy pedig nem az. Ergo egy EP-képviselőnek ott nem sok jogosítványa kell hogy legyen.

Na most tisztában vagyok vele, hogy erre majd a NERben fogant messiás szektás rajongói most jól nekem ugranak megint, a kormányzati mocsokmédia zászlóhajója, a Mandiner meg hirtelen rájön, hogy én vagyok az évszázad remekjogásza, de legyünk őszinték: igazából úgyis elmúlik, kit érdekel. A tények tények maradnak, még akkor is, ha senki nem figyel oda, és akkor is, ha éppen megint aktuális politikai érdekek miatt jól senkit nem érdekelnek a hatályos jogszabályi előírások. Mondom, jogállamisági kultúra, Magyarország, 2024.

Ukrajna megszállta Kurszkot – nemzetközi jogi kérdések

Nemrég az Ultrahangműsorában beszélgettünk a címben jelzett kérdésről. A beszélgetés kiterjedt arra, hogy mivel jár a kurszki régió megszállása, mit jelent a katonai parancsnokságok létrehozása, és hogy milyen hatással lesz ez az itt élő emberek életére. Alkalom nyílt arra, hogy bizonyos hadijogi alapvetéseket áttekintsünk, mint pl. hogy mi a különbség a tűzszünet és a béke között, és milyen jogi hatásaik vannak. Emellett még az is felmerült, hogy vajon mik lehetnek az Északi Áramlat vezeték felrobbantásának következményei – hozzátéve, hogy egyelőre igencsak hiányosak az ismereteink.

A beszélgetés itt meghallgatható (a beszédem minősége miatt külön elnézést kérek, sajnos hetek óta küszködöm a torkommal):

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos korábbi bejegyzések:

Ukrán-orosz csúcstalálkozó Budapesten?

A sajtóban pattant fel a címben foglalt lehetőség, érdemes körüljárni egy kicsit. Ami tény, hogy Orbán Viktor számára politikai szempontból nagyon komoly diplomáciai elismerést jelentene,…

Hit Rádió, témák: Ukrajna, EU-USA megállodás…

Tegnap folytattunk egy hosszabb beszélgetést a Hit Rádión az Ukrajnában történtekről, azaz arról, a korrupcióellenes intézményrendszert átalakító törvényről, ami sokak szerint akár Ukrajna európai integrációját…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

Nemzeti kártya – oroszok, belaruszok könnyített beengedése és az uniós reakciók

Az elmúlt napokban többször kellett foglalkoznom ezzel a kérdéssel, különös tekintettel annak várható hatásaival, uniós reakciókkal. Itt összegyűjtök néhány ezzel kapcsolatos interjút, nyilatkozatot.

Augsztus 6-án reggel az ATV-n beszélgettünk a témáról:

Annak egyes aspektusai a Hírklikken is megjelentek, itt és itt.