A folyamatosan változó szíriai helyzet felveti a kérdést, hogy mi a helyzet azokkal a személyekkel, akik az elmúlt években a szíriai állapotok elől menekülve kaptak menedéket az Európai Unió területén. Erről beszéltünk a Klubrádió tegnapi Esti gyors c. műsorában.
Kitértünk a menekült státusz különböző értelmezéseire, és az egyes uniós tagállamok jelenlegi politikai “mozgása” alapján milyen irányban várhatók mozgások a kérdésben.
A beszélgetés meghallgatható itt (26:17-től).
Pénteken este került adásba a Klubrádión az aznap délelőtt rögzített “A világ urai” című műsor, amiben – végre komolyabb időbeli korlátok nélkül – beszélgettünk a migrációs politika európai uniós fejlődéséről, ezzel kapcsolatban a magyar kormány “megoldásairól”, és annak politikai aspektusairól.
Csak érdekességképpen, friss hír (amilyen ügyekre utaltam a beszélgetés során), hogy megint elkaszálták a kormányt Strasbourgban.
Az adás meghallgatható itt, illetve a műsor saját különböző podcast-felületein.
Korábbi bejegyzéseim a honlapon a migráció témájában:
Többfelé nyilatkoztam az elmúlt napokban nagy port kavart Gruevszki-ügyről. Néhány példa:
ATV Start:
ATV Fórum:
Egyenes beszéd:
Miután egyre inkább kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a macedón ex-miniszterelnök Magyarországra érkezésében mennyi magyar kormányzati közreműködés volt, lassan ideje elkezdeni számba venni az okozott károkat, és gondolkodni a következményeken.
Az uniós kötelezettségszegési eljárást a Schengen határőrizeti kódex megsértése miatt borítékolhatjuk, de a fenti tények okán egy újabb probléma is következik: a diplomáciai járműveket és személyzetet a nemzetközi jog, egészen pontosan a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján nem lehet olyasmire használni, ami a fogadó állam közrendje ellen irányul – már pedig ez egyértelműen az. A bécsi egyezmény sérelme esetében pedig különleges helyzet áll fenn, ugyanis az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve lehetővé teszi, hogy ilyen egyezmény-sértés esetén a sérelmet szenvedett állam azonnal, minden további nélkül a Nemzetközi Bírósághoz forduljon, ami az így megindított peres eljárásban kötelező ítéletben mondja ki a jogsértés tényét. Ilyen módon indított – és nyert – pert az Egyesült Államok Irán ellen a teheráni nagykövetség elleni támadás miatt, Németország az Egyesült Államok ellen a LaGrand-ügyben, és ennek alapján indított nemrég pert Palesztina az Egyesült Államok ellen az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével kapcsolatban. Tehát ez nem csupán elméleti lehetőség, hanem komoly gyakorlata is van.
És a nagy probléma az, hogy ezt a jegyzőkönyvet mind Magyarország, mind pedig Macedónia megerősítette annak idején, tehát az alkalmazható a jelen helyzetre. Azaz Macedónia akár már ma be is perelhet minket minden további nélkül, és jó eséllyel nyer. Nagyon gáz.
Mindezekről az ENSZ honlapja segítségével kb. 5 perc alatt bárki meggyőződhet. Nekem meg egyre komolyabb kételyeim vannak abban a tekintetben, hogy miért is van a “Külgazdasági és Külügyminisztérium” nevű siralomháznak egy nemzetközi jogi főosztálya. Ne értsen félre senki, azzal semmi gondom, ha valaki őrült tempóval, üvöltve veti bele magát a vasvillába, de ha maga előtt tartja közben az egész országot, akkor ott már muszáj lesz a személyes felelősségről is beszélni.
Lattmann Tamás honlapja 