Lattmann Tamás honlapja

A belarusz helyzetről, azzal kapcsolatban a jogállamiságról a Hit Rádióban

Pár nappal ezelőtt volt egy hosszabb beszélgetésünk a címben jelzett témákban, ami elérhetővé vált a YouTube-on is:

Kb. 20 perc, elég kötetlenül. Van benne kis személyes elem is – amióta zajlanak a tüntetések, kifejezetten aggódom a kint élő ismerőseim, kollégáim miatt. Sok szempontból az itthoni helyzet sem rózsás, de ami ott zajlik, az minden szempontból nagyon súlyos. A híradások tömeges súlyos jogsértésekről szólnak, ami már felvetette a nemzetközi fellépés szükségességét is, és a hozzám eljutott személyes beszámolók is megerősítik ezeket…

Trump autofellációja, Szijjártó Péter szerepe és a hazai média színvonala…

Donald Trump amerikai elnök meghívására, egyedüli európai uniós miniszterként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján kedden a Fehér Házban.
https://444.hu/2020/09/13/szijjarto-kedden-washingtonba-megy-es-trump-vejevel-targyal / https://nepszava.hu/3091847_kedden-washingtonba-utazik-szijjarto-trump-vejevel-is-targyal / https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200913/szijjarto-peter-donald-trump-meghivasara-washingtonba-megy-targyalni-448520 / https://www.origo.hu/itthon/20200913-washingtonban-targyal-szijjarto-peter-kedden.html

Szól a “diadalmas” hír, természetesen az MTI által közreadva.

Na most mielőtt hatalmas diadalt vizionálunk, érdemes feltenni a kérdést: bárminemű magyar részvétel volt abban, hogy létrejött ez a “békemegállapodás”? Mert ha nem, akkor a magyar külügyminiszter szerepe: biodíszlet. Erre nem kéne annyira büszkének lenni, már csak azért sem, amiért indokolt az idézőjel is: nagyszerű, hogy születik egy békeszerződés olyan államok között, akik között soha semmilyen ellenségeskedésre nem került sor, de hogy a közel-keleti béke nem az ilyen média-mutatványok hatására fog kitörni, az egészen biztos. Akkor viszont van egy következő kérdésem: mekkora dicsőség vajon “egyedüli európai uniós miniszterként” részt venni egy ilyenen? Mennyire segíti Magyarország európai érdekérvényesítési képességét a Donald Trump kampányelős autofellációja mellett betöltött biodíszlet-szerep? És ugye nem gondolja senki, hogy mást nem hívtak, csak hát más, szerencsésebb országok szerencsésebb vezetői nem erre a szerepre vágynak…

És a szokásos, mert igen, a mániám, és nem annyira apróság: a hivatkozott cikk(ek) megint az mti.hu szó szerinti átvételei, több ún. “ellenzéki” és “független” médiumnál is, valamint az origo.hu-n is, ahol legalább jó kormánypropagandához méltó módon ki is emelték a “lényeges” elemeket. Szomorú, hogy MEGINT mindenhonnan nyakló nélkül a kormánypropaganda köszön vissza. A 444.hu-n pedig még egyenesen szegény Uj Péter főszerkesztőt is odakenték szerzőként, ami valami egészen abszurd…

Nem először, de ismétlem egy 2015-ös írásomat, ami most, hogy mindenki – helyesen – valamiféle fizetős szolgáltatást akar bevezetni, különösen aktuális:

Talán nem is az az igazi probléma, hogy Orbán Viktor állítását az állami propagandagépezet megtévesztő módon közvetíti. Mondhatnánk, hogy ehhez hozzá vagyunk szokva, és ez meg is látszik a közpénz-milliárdokból fenntartott közmédia nézettségi adatain. De az, hogy ezt lényegében a teljes sajtó kritika, érdemi szerkesztés nélkül veszi át és közvetíti azon boldogtalan polgárok felé, akik még talán kétségbeesetten keresnék az események viszonylag normális közvetítésének lehetséges csatornáit, az súlyosan patologikus jel. Az állami szintű csúsztatás így válik kontrollálatlanná, hiszen már a piaci szereplők is – igénytelenségből, lustaságból vagy fásultságból – az állami propaganda eszközeivé válnak.
Márpedig akkor mi értelme annak, hogy a kormány által a saját propagandistáira költött adóforintjaink után megmaradt pénzünkből őket is fenntartsuk?
https://www.es.hu/cikk/2015-12-11/lattmann-tamas/fontos-ha-pontos.html

9/11

A 2001. szeptember 11-i terrorista támadásokra emlékezve ma reggel a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélgettünk Breuer Péterrel a támadásokról, azok nemzetközi jogi hatásairól és következményeiről.

Ahogy az adásban is említettem, a 2012-ben megvédett PhD-disszertációm témáját is ez a kérdés határozta meg, egészen pontosan az, hogy milyen nemzetközi jogi hatásai és problémái állnak elő annak, ha egy állam fegyveres erő alkalmazásával reagál a terrorista támadásokra. Ezt utána 2017 elejére jelentősen átdolgoztam és kiegészítettem pl. az Iszlám Állam megjelenése és tevékenysége okozta új elemekkel (ehhez kapcsolódó egyes részek megjelentek angolul pl. itt és itt).

Az elkészült kéziratot leadtam az NKE felé vezetői kérésre, mert a formálódó egyetemi kiadó számára kéziratokat szerettek volna biztosítani, én pedig – mondhatjuk, naívan – szívesen járultam hozzá, hogy az NKE oktatójaként minőségi munkával gazdagítsam az új, a téma szempontjából releváns, a biztonságpolitikát és a hadviselés jogát szinte kizárólagosan oktató felsőoktatási intézmény portfolióját. Na, ebből a kéziratból három év alatt nemhogy könyv nem jelent meg, de az intézményre és az ott uralkodó állapotokra jellemző, hogy még 2019 őszén tőlem kérdezte meg az illetékes kari vezető (ekkor már sorrendben talán a negyedik a kézirat leadása óta), hogy mit tudok róla. Akkor sem tudtam róla semmit, ahogy nyilván most sem, a különbség az, hogy most már nyilvánvaló okokból nem is érdekel. A terveim szerint a támadások jövőre esedékes 20. évfordulójára meg fog jelenni, újabb kiegészítésekkel és átdolgozásokkal, és az egészen biztos, hogy az NKE-nek semmi köze nem lesz hozzá, különös tekintettel arra, hogy szerzőként semmilyen szerződést nem írtam alá senkivel, ami ezt megakadályozhatná…

Beneš-dekrétumok Strasbourgban, ezúttal Lichtenstein-Csehország viszonyban

Az HBC News rádió MultiLATerál c. műsorának 2020. augusztus 27-i adásában újra a Beneš-dekrétumok kerültek terítékre, ezúttal egy ritka eljárás apropóján, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt állam által kezdeményezhető eljárás kapcsán, tekintettel arra, hogy pár napja Liechtenstein nyújtott be ilyen panaszt a Cseh Köztársasággal szemben.

Miért?

Mert a Beneš-dekrétumok alapján a második világháború után elkobzott egyes vagyonelemek az állam vezetője, II. János Ádám herceg családja tulajdonát képezték, és azok visszaszerzése tekintetében már több mint húsz éve folyik a küzdelem… Alkalmas lehet-e a strasbourgi bíróság a múlt bűneinek feloldására?

Az adás meghallgatható itt.

A belarusz helyzet a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt?

A belarusz tiltakozók között van, aki már képletesen megvette a jegyet Lukasenka elnök számára Hágába. De eljárhat-e a Nemzetközi Büntetőbíróság a kialakult helyzettel kapcsolatban?

Ezt a kérdést járom körbe az HBC News augusztus 20-i MultiLATerál adásában, délelőtt 10 órakor. Hallgassák meg!

A csatorna Facebook oldala itt érhető el, honlapja pedig, ahol hallgatni is lehet, itt. A stream közvetlenül itt is elérhető, valamint hallgatható itt is, ehhez mobilalkalmazás is elérhető.

Az HBC-n elhangzott műsoraim az ismétlés után visszahallgathatók az Anchor csatornámon, valamint a jelentősebb platformokon, így a Spotify-on, a Google Podcasts-on illetve az Apple Podcasts-on.

Az adatvédelem kérdéseiről az HBC-n

Az HBC News Station Hungary rádión futó MultiLATerál című műsorom 2020. augusztus 13-i adásában beszélgetőpartnerem Dr. Pataki Gábor adatvédelmi szakjogász, egyetemi oktató, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász- és szakember-képzésének oktatásvezető-helyettese volt.

Nem csak oktatja és beszél róla, hanem belülről is ismeri a piacot és a piaci igényeket is: számos magyar és nemzetközi cég adatvédelmi tanácsadója. A beszélgetés tárgya az életünkben növekvő szerepet játszó technikai eszközök okán egyre érzékenyebbé való adatvédelem jogi kérdései, különös tekintettel arra, hogy mennyi szerepe van az Európai Uniónak abban. Jó-e, ha uniós szinten szabályozunk? Mennyire volt indokolt a GDPR körüli felhajtás, és mikor várhatjuk a következő ilyet?

Ritka az, amikor egy baráti és egyben szakmai beszélgetés úgy tud érdekes maradni és nem megy át a külső hallgatók számára unalmasba, hogy közben nem csúszik át bennfenntességbe. Szerintem ezt sikerült elérnünk, bár a kiváló barátainkból képződött “közönségünk” a felvétel végére kicsit fáradtan nézett ki, de ez nem tekinthető reprezentatívnak. 😀

Az HBC-n futó műsorom adásai visszahallgathatók közvetlenül az Anchor.fm podcast csatornámon, valamint a jelentősebb platformokon, így a Spotify-on, a Google Podcasts-on illetve az Apple Podcasts-on.

Beszélgetés a jogállamiságról az HBC-n

Tóth Mónikával az HBC-n egy két részes beszélgetést folytattunk a jogállamiság kérdéseiről, miután az uniós hétéves pénzügyi keret tárgyalása megint ráirányította a figyelmet.

Az első részben a jogállamiság általános kérdéseiről esett szó, elméletéről, történetéről, valamint annak uniós jogi kapcsolódásairól.

A következő rész augusztus 6-án, délelőtt 10-kor kerül adásba.

Az amerikai elnökválasztás felé közelítve

A Heti TV Pirkadat című műsorában beszélgettünk Breuer Péterrel az Egyesült Államokban lassan elérkező elnökválasztás előtti helyzetről. Ezzel együtt számot vetettünk a Trump adminisztráció külpolitikai sajátosságairól, a nemzetközi aktorokhoz való hozzáállásáról.

Az uniós csúcs után – az HBC-n

Elérhetővé vált az HBC News múlt hét csütörtökön leadott MultiLATerál műsora, amiben rögtön annak lezárása után azt vettük górcső alá, hogy az Európai Tanácsban elfogadott egyezség szerint hogy alakult az EU következő hét éves költségvetési terve.

A labda ezután az Európai Parlament térfelén pattog, az eddigi hírek szerint van némi ellenállás az uniós tagállami vezetők által összerakott megegyezéssel szemben. A témához külön kapcsolódnak a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, amiről egyrészt már korábban is írtam itt, másrészt pedig a műsor e heti, csütörtökön 10 órakor adásba kerülő része kifejezetten erre a témára fog koncentrálni.

A műsor, valamint a korábbi adások elérhetők az Anchor és Spotify csatornámon is.

A fenntartható fejlődési célok és a nemzetközi jog kapcsolatáról

Pár napja rögzítettünk egy érdekes beszélgetést az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) számára, ami a nemzetközi jog és a fenntartható fejlődési célok közötti kapcsolatot járta körbe.

A beszélgetés a rádió “Fenntarthatósági 1×1” sorozatába illeszkedik, érdemes annak többi elemét is meghallgatni!

Jó volt egy kicsit “oldalra” nézni, az aktuális problémák mellett kicsit a szakmám szívemnek kedvesebb dolgaival is foglalkozni.