Szuverenitásról és annak védelméről…

Most szombaton – kihasználva a jellemzően ritka és rövid időtartamban megvalósuló jelenségét otthon tarzózkodásomnak – láthattak az ATV “Civil a pályán” című beszélgetős műsorában. Ennek egyes rész-elemeit külön-külön szokták feltölteni a YouTube-ra (mellette a műsor egyben elérhető az ATV honlapján is), a mostani alkalommal pedig két olyan eleme is van, amit érdemesnek látok kiemelni.

Az első a szuverenitással, és az azt védő törvénnyel kapcsolatos:

A második pedig még nem elérhető, de az eutanáziával kapcsolatos, záró rész lesz…

Az egyes részek, szegmensek külön elérhetők a műsornak dedikált oldalon is a honlapomon.

Az izraeli-palesztin konfliktusról az Élet és Irodalom oldalain

Tegnap megjelent az Élet és Irodalom aktuális száma, amiben megjelent egy hosszabb írásom az izraeli-palesztin kofliktus aktuálisan leginkább jelentős kérdéseiről. Nem volt könnyű eldönteni, hogy miről írjak, mi maradjon ki – elsődlegesen terjedelmi okokból – ami a “vágások” tekintetében végül igazán fájdalmas volt számomra, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos gondolkodást egy az egyben ki kellett gyomlálnom, mert az teljes formájában egy külön cikket érdemelt volna. Valamilyen formában viszont lesz róla szó, biztos lehet benne mindenki.

A cikk itt érhető el előfizetéssel, vagy egy rövid reklám megtekintése után, illetve az aktuális lapszám az újságárusoknál.

Az izraeli-palesztin konfliktusról a Klubrádión

Tegnap alkalmam volt a Klubrádióban hosszabban beszélgetni Herskovits Eszterrel és Selmeci Jánossal, a témát itt is a közel-keleti konfliktus újabb tragikus körének jogi kérdései adták.

Most így visszanézve, a tartalom nagyon rendben van, de kétszer meg kellett volna gondolnom, hogy az elmúlt napokban produkált borzalmas egészségi állapotomban bemenjek-e valahova… De hát most már mindegy. 🙂

A palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos korábbi bejegyzések az oldalamon megtalálhatók az annak nyitott Akta-oldalon.

Külpolitikai kitekintő Lamm Vandával és Gyarmati Istvánnal

Tegnap lehetőségem volt egy beszélgetésben részt venni a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jog tudományának két igazi hazai nagyágyújának társaságában a Heti Tv csatornáján. A téma természetesen a tragikus izraeli-palesztin konfliktus volt. És bár nehezen hihetőnek tűnik, de természetesen nem sikerült kibeszélnünk mindent… Amit sikerült, itt meg lehet nézni:

A beszélgetés során általam említett Valki László-cikket itt lehet elérni, a reklám megtekintése után ingyenesen is elolvasható. Érdemes. Ezen a héten, pénteken tőlem is megjelenik egy összefoglaló cikk az Élet és Irodalom hasábjain, valamint volt ma egy hosszabb beszélgetésünk a témában a Klubrádión, ezekről majd külön írok még, ha elérhetők lesznek.

A palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos korábbi bejegyzések az oldalamon megtalálhatók az annak nyitott Akta-oldalon.

Youth employment with the institutions of the EU – a highway for the youth towards the future or a Brussels cul-de-sac?

Read my latest analysis on the C4EP website:

https://c4ep.eu/youth-employment-with-the-institutions-of-the-eu-a-highway-for-the-youth-towards-the-future-or-a-brussels-cul-de-sac

From Partner to Pariah: The Changing Position of Russia in Terms of International Law

A chapter of mine with the title above has just recently been published in a book titled “Russia’s Imperial Endeavor and its Geopolitical Consequences: The Russia-Ukraine War”, edited by Bálint Madlovics and Bálint Magyar, with CEU Press.

The book is available in an ebook format on the website of the publisher, You can download my chapter from my Academia page.

Hogyan lesz Donald Tusk az új lengyel miniszterelnök, függetlenül attól, hogy Andrzej Duda épp most kit kért fel

A hazai sajtóban is beütött a hír, hogy Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság-hoz kötődő lengyel köztársasági elnök ma este felkérte miniszterelnöknek az eddig hivatalban lévő – és a választásokon a támogatást elveszítő – Mateusz Morawiecki-t. Mielőtt beindul az ilyenkor szokásos spekulálgatás, hadd írjam le, hogy mi lesz. Ahogy mindenkinek, aki ebben a témában állást fog foglalni a következő időszakban, ajánlanám a lengyel alkotmány alapos tanulmányozását, mielőtt elkezdődik a zavarkeltés a témában.

Emlékeztetnék előzetesen arra, hogy egy nagyon hasonló helyzet nálunk is lezajlott, még 2002-ben, amikor testületileg rettegett a választásokon nyertes ellenzék, hogy mi lesz, ha a Fideszhez számos szálon köthető Mádl Ferenc Orbán Viktort fogja jelölni miniszterelnöknek… Ugye ezekből anno nem lett semmi. Most Duda megtette ezt, szánalmas módon a saját pártjának kedvezett (ezt, emlékezzünk, Mádl egy pillanatig sem tette), ennek ellenére nem lesz Morawiecki miniszterelnök, Duda viszont, hát, maradjunk annyiban, hogy elveszítette minden esélyét, hogy tisztességgel vonuljon be a lengyel alkotmánytörténetbe, ráadásul teljesen feleslegesen.

Miért feleslegesen? Nézzük meg a folyamatot. Azt a Lengyel Köztársaság alkotmányának 154-155. cikkei szabályozzák, és az a parlamentáris berendezkedésű köztársasági rendszerek általános mintáját követi (még ha egyesek azzal érvelnek is néha, hogy Lengyelország inkább félelnöki köztársaság, de nem az, annak ellenére, hogy közvetlenül választják az elnököt).

A 154. cikkely szerint a köztársasági elnök (azaz most éppen Andrzej Duda) feladata a miniszterelnök jelölése (akinek feladata lesz utána a hivatalosan „Minisztertanács” néven működő kormány összeállítása). Erre a köztársasági elnöknek a lengyel parlament most újraválasztott alsóháza, a Szejm első ülésétől számítva 14 napja van a rendes választások esetén (a kormány esetleges idő előtti lemondása esetén más szabályok érvényesek, de ezek itt most nem relevánsak). Az elnök kinevezi a miniszterelnököt és a Minisztertanács általa jelölt tagjait, akik ekkor leteszik a hivatali esküt. Eddig a pontig az elnök szabadon dönthet a miniszterelnökről, de a Szejmnek még meg kell erősítenie őt, és itt kezdődhetnek a bajok. Legalábbis Duda és a Jog és Igazságosság szempontjából.

A lengyel alkotmány előírja, hogy a kinevezett miniszterelnöknek (az elnök általi kinevezését követő 14 napon belül) be kell nyújtania a Szejmnek kormánya programját, egy bizalmi szavazási indítvánnyal együtt. A Szejmnek erről abszolút többséggel, azaz összes tagja több mint felének szavazatával kell döntenie. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnököt gyakorlatilag a Szejmnek kell megválasztania – ez a parlamentáris köztársaságok tipikus alkotmányos eleme, ahogy pl. a magyar alkotmányos rendszer is előírja. A miniszterelnökről a végső szót nem az elnök, hanem a Szejm mondja ki – ahol jelenleg Donald Tusk mögött áll a többség.

Ha a fent leírt folyamat valamiért nem jár sikerrel – akár azért, mert az elnök nem nevez ki időben kormányt, vagy azért, mert az általa kinevezett kormány megbukik a Szejm szavazásán (ami jelenleg várható) – a köztársasági elnök kikerül a képből. Ebben az esetben a Szejmnek 14 nap áll rendelkezésére, hogy megválassza a saját miniszterelnök-jelöltjét (és az általa javasolt Minisztertanács tagjait), abszolút többségi szavazással. Ha ez sikeres, a köztársasági elnök köteles kinevezni a Minisztertanács többi tagját is, akik le kell tegyék a hivatali esküt és voilá, megvan a Tusk-kormány.

Ha a Szejm valamiért erre nem képes, a lengyel alkotmány 155. cikke értelmében az elnök megpróbálhat egy újabb miniszterelnök-jelöltet kinevezni (ez akár újra Morawiecki is lehet), beindul újra az előzőekben leírt eljárás, és ha ez újra nem jár sikerrel, köteles feloszlatni a Szejmet (formálisan annak hivatali idejének lerövidítésével), és ki kell írnia az új választásokat.

Mindezt összegezve: a lengyel köztársasági elnök nem olyan erős szereplő, mint ahogyan azt sokan láttatják, vagy esetleg megpróbálják láttatni a következő napokban. Andrzej Duda elnök nem akadályozhatja meg Donald Tusk hivatalba lépését. Hiába kérte fel most Morawiecki-t, a Szejm egyértelmű ellenzéki többsége megakadályozza a hivatalba lépését, a következő körben pedig a Szejm dolga lesz, hogy jelöljön valakit, azaz az ellenzéki koalíció akarata fog érvényesülni, akármit is szeretne Duda elnök.

Pár napja, egy angol nyelvű elemzésemben azt írtam (amiből ezt a részt fordítottam ki magyarra), hogy ezt ő jó eséllyel meg fogja érteni, és nem kockáztat meg egy kínos fiaskót azzal, hogy kinevez valakit, aki a folyamat végén egyértelműen veszít – ezzel magát is vesztessé téve. Ez eddig nem jött be. Miért tette most meg mégis? Lehet, hogy van jelenleg valami olyan, kívülről még nem látható kavarás a Szejm környékén, ami enged számára valami reményt, vagy egyszerűen csak időt próbál nyerni – pár napon belül meglátjuk.

Összefoglalva: a folyamat végén minden bizonnyal új kormányt látunk majd Donald Tusk vezetésével Lengyelországban.

Háborús bűncselekmények az Izrael-Hamász harcok során

Tegnap beszéltem az RTL Fókusz c. műsorának egy kicsit azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint az ENSZ háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Izraelt. Tisztáztuk, hogy milyen jogsértő cselekmények minősülnek háborús bűncselekménynek, és hogy a jelen körülmények között mik a tipikus ilyen cselekmények, valamint hogy milyen lehetőségek vannak az ilyenekkel szembeni fellépésre. Az elkészült anyag itt tekinthető meg.

Itt jelzem most, hogy felkérést kaptam az Élet és Irodalomtól, hogy írjak egy összefoglaló cikket a folyamatban lévő harcokkal kapcsolatban releváns nemzetközi jogi kérdésekről. Ez, ha minden a tervek szerint alakul, november 10-én, pénteken fog megjelenni. Addig is mindenkinek figyelmébe ajánlom a szintén itt, 2006-ban megjelent (te jó ég, több mint másfél évtizede), Nagy Boldizsárral közösen jegyzett “Támadható-e Bejrút vagy Tel-Aviv? – Arányosság a libanoni konfliktusban” című írásunkat, amiben számos olyan kérdést fejtettünk ki, amire most csak utalni fogok.

Not that PiSsed up anymore? – Implications of the 2023 Polish elections on the EU

Read my latest analysis of possible implications of the change of Polish government on the C4EP website:

https://c4ep.eu/not-that-pissed-up-anymore-implications-of-the-2023-polish-elections-on-the-eu/