Elérhető lett a vita, amit a Euronews brüsszeli stúdiójában vettünk fel a napokban, Tóth-Bíró Zsófia és Körömi Csongor társaságában. A címmel ellentétben azért nem volt annyira “heves”, de azért alkalmas volt arra, hogy álláspontokat ütköztessünk, valamint hogy egy-két kormányzati kedvenc hazugságot cáfoljak. Újra. Mondjuk, már kicsit unalmas, de ez van…
Kategória: Európai Unió
Beperelni az EU Bíróságát az EU Bíróságán?
Kezd kialakulni a kormánynak az a nagyon kellemetlen szokása, hogy a legnagyobb marhaságokat olyankor jelenti be, amikor épp kiszabadulnék egy-két napra az olasz nyugiba. Hogy véletlenül se legyen nyugtom, hogy véletlenül se lazulhasson át a bennem élő germán állat a nyugis talján bohémba. De azért nem adom fel. 
Szóval, miután késő éjjel megtaláltam a szállásomat az éjszakára, reggel 7 körül rögtön a Klubrádión kezdtünk ezzel a “pereljük az EU bíróságot zöldséggel”. A visszafejtések (illetve néhány kiváló szakértő kollégával való gyors konzultáció) eredményeképpen a következőre sikerült jutnom, miközben maga a kormány hallgat a részletekről: a belengetett per jó eséllyel arra lő, hogy van lehetőség a szerződésen kívül okozott károkat ráverni az EU-ra, illetve annak intézményeire. Erre öt éves határidő van, szóval abba beleférnek. Ezt a keresetet az uniós bíróság első fokán (General Court, magyar hivatalos nevén Törvényszék, de rohadjak meg, ha én ezt a fordítási szörnyszülöttet valaha leírom) kell benyújtani, és maga a Bíróság dönt róla.
Az ötlet képtelensége ott van, hogy 1) még ha a kormány vitatja is a bíróság büntetést kiszabó ítéletet, nehezen állítható, hogy az szerződésen kívüli károkozás lenne, hiszen a kötelezettségszegési ítélet az alapító szerződés alkalmazásával született, 2) ha ennek a keresetnek a bíróság helyt ad, azzal lényegében plusz fellebbezési jogot teremt az alapító szerződések által kialakított kötelezettségszegési eljárás rendszerében, tehát ő maga sérti meg az alapító szerződéseket.
És ahogy az interjúban hozzátettem: engem tényleg érdekel, hogy van-e határa a pofátlanságnak, már ami az ilyen ügyeket elvállaló ügyvédeket illeti…
Ellehetetlenítési törvény és egyebek a Hit Rádión
Online is elérrhető lett az a hosszabb interjú, amit a Hit Rádión csináltunk néhány napja. Ennek a témája az ellehetetlenítési törvény elfogadásának őszre történő eltolása volt, és ebből kiindulva beszéltünk több másról is: a kormány és a Fidesz EU-n belüli pozíciójáról, szuverenitásról és annak védelméről, lobbiról, a jog és a politika viszonyáról stb.
Ritka élmény, hogy szűk időkeret nélkül sikerüljön ezekről a dolgokról beszélgetni…
Az arról készült felvétel megnézhető itt:
Presentation at a conference by UNYP
We have had a short workshop/conference at UNYP in Prague. I held a presentation titled “Rotating presidency of the Council of the EU – a soft tool for hard times?”, in which I outlined my analyses on the nature of this unique political solution of the EU political system.
You can read more about the conference here.
A “lex Magyar” jogellenességéről
Nyilatkoztam pár helyre a készülő, az EP-képviselők vagyonbevallásáról tervezett jogszabályról, mindenhol megpróbáltam elmagyarázni, hogy miért ellentétes az uniós joggal, és miért kell és érdemes ellenállni annak.
Néhány példa, ahol utána lehet olvasni/nézni: 24.hu / Klubrádió / szeretlekmagyarorszag.hu /
ATV híradó:
Az a legszebb, hogy a kormány ezzel megint úgy rúgja el a pöttyöst, hogy fogalma sincs, ki fogja visszahozni a labdát. Egyvalami biztos: ha az NVB le is megy kutyába, az Európai Parlament egészen biztosan bele fog állni a balhéba. soha ilyen jó lehetősége nem volt az ellenzéknek, hogy ellenálljon, és ne tudja izomból legyűrni Orbán Viktor…
Orbánék félrekalkulálták a várható trumpi külpolitikát
A címben jelzett problémáról beszéltem tegnap a szeretlekmagyarorszag.hu protálnak. Jellemző eset, hogy miközben a magyar miniszterelnök azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, addi Trump újabb szankciókat helyez kilátásba. Határozott álláspontom szerint a magyar pozíció ezzel (is) meggyengült, ráadásul Magyarország amúgy is megkerülhető, meg is fogják.
A beszélgetés itt olvasható.
A végleg elveszni látszó uniós pénzekről újra
Hát igen. Ez a téma sajnos dominálja a híreket, mondani pedig sok mindent nem nagyon lehet róla, amit eddig már marha sokszor ne mondtam volna el nagyon sok helyen. Ezek egyike a Klubrádió, ahol tegnap reggel újra felmerült az a kérdés, hogy egyáltalán tehet-e bármit még a kormány.
Akit érdekel a beszélgetés, meghallgathatja ezen a linken, a beszélgetés a hanganyagban 117:56-tól kezdődik.
(Egybekben mindenkinek boldog új évet kívánok!)
Akit pedig bővebben érdekel a téma, esetleg szeretné azt folyamatában és összefüggéseiben látni, itt találja az oldalon általam közzétett eddigi bejegyzéseket az uniós pénzek témájában:
A véglegesen elveszített uniós pénzekről a mai ATV Híradóban
Ma az ATV Híradónak beszéltem a címben jelzett témában. A teljesség kedvéért: a kérdés az volt, hogy jelenleg milyen eszközei lehetnek a kormánynak, hogy orvosolja a helyzetet, lehet-e valahol fellebbezni, vagy ilyesmi. Bár már számos alkalommal elmondtam, még egyszer: jogi út nem áll rendelkezésre, azaz bírósághoz fordulni nem lehet, hiszen ezek a pénzek a létező szabályok alapján fognak elveszni. Az interjúban megjelenő “politikai út” arra utal, hogy a hatályban lévő uniós jogszabályok megváltoztatása talán segíthetne, de ahhoz már nincs idő, másrészt pedig a tagállamok többsége egészen biztosan nem támogatná az ötletet – márpedig uniós jogalkotáshoz legalább minősített többségre van szükség.
Amúgy pedig… Miért tennék? Miért segítenének Orbán Viktornak?
Ami pedig az uniós ügyészséget illeti… Nagyon örülök neki, hogy Magyar Péter sok más megélhetési politikus után hirtelen rátalált az uniós ügyészség gondolatára (mindjárt visszanézem, de szerintem amikor 2015-ben a kezdeményezésemre aláírásokat gyűjtöttünk egy népszavazáshoz, akkor ő nem írt alá nekünk), de az a nagy helyzet, hogy ma az már semmire nem megoldás, tekintettel arra, hogy az elmúlt tíz évben Orbán már a bíróságokat is bedarálta. Nem baj, mondani mindig lehet és kell is valamit, különösen, ha saját gondolatod nincs.
“Politikai” menedékjog egy lengyel PiS-politikusnak
Erről, a közvélményt élénken érdeklő kérdésről beszéltünk pár napja a Klubrádión, illetve ma reggel az ATV Start műsorában. Mellette még szóba került a magyar tanácsi soros elnökség értékelése (a 2011-eshez hasonlóan megint kezdi átvenni a hatalmat a sikerpropaganda, talán ez alkalommal kevésbé sikeresen), illetve az, hogy jövőre javul-e majd az Orbán-kormány és az EU viszonya.
Ahogy a beszélgetés során elmondtam, a magyar kormány nagy vitát kiváltó lépésének nem világos az oka, ahogy az sem, hogy pontosan ez miért is tűnik jó ötletnek a kormány számára.
Ha valakit bővebben érdekli a téma, itt megtalálja a december elején a magyar elnökség értékeléséről készült tanulmányomat, illetve itt egy, még tavasszal, a román és bolgár schengen-tagsággal kapcsolatos elemzésemet (ahogy az interjúban említettem, ehhez nem sok köze volt a nyáron megindult magyar elnökségnek) – mind a kettőt angol nyelven.
A reggeli interjú itt megnézhető:
Erasmus, uniós pénzek témája ma pirkadatkor
Ma reggel a Heti Tv-ben, a Pirkadat c. műsorban beszélgettünk Breauer Péterrel a címben jelzett témákról. Végre lehetőség nyílott arra, hogy a téma tágabb politikai kontextusára is rá tudjak mutatni, ami általában mindig, mindenhol kimarad: ami történik, azt a kormány politikai bosszúnak vagy kényszerítésnek láttatja, az ellenzék pedig… nos, az ellenzék jellemzően nem láttatja semminek régóta. Szomorú. Pedig a lényeg az, hogy a helyzet súlyosságának megértéséhez elég fontos lenne a teljes kontextus megértése.
A beszélgetés megnézhető itt:
