Erről, a közvélményt élénken érdeklő kérdésről beszéltünk pár napja a Klubrádión, illetve ma reggel az ATV Start műsorában. Mellette még szóba került a magyar tanácsi soros elnökség értékelése (a 2011-eshez hasonlóan megint kezdi átvenni a hatalmat a sikerpropaganda, talán ez alkalommal kevésbé sikeresen), illetve az, hogy jövőre javul-e majd az Orbán-kormány és az EU viszonya.
Ahogy a beszélgetés során elmondtam, a magyar kormány nagy vitát kiváltó lépésének nem világos az oka, ahogy az sem, hogy pontosan ez miért is tűnik jó ötletnek a kormány számára.
Ha valakit bővebben érdekli a téma, itt megtalálja a december elején a magyar elnökség értékeléséről készült tanulmányomat, illetve itt egy, még tavasszal, a román és bolgár schengen-tagsággal kapcsolatos elemzésemet (ahogy az interjúban említettem, ehhez nem sok köze volt a nyáron megindult magyar elnökségnek) – mind a kettőt angol nyelven.
Ma reggel a Heti Tv-ben, a Pirkadat c. műsorban beszélgettünk Breauer Péterrel a címben jelzett témákról. Végre lehetőség nyílott arra, hogy a téma tágabb politikai kontextusára is rá tudjak mutatni, ami általában mindig, mindenhol kimarad: ami történik, azt a kormány politikai bosszúnak vagy kényszerítésnek láttatja, az ellenzék pedig… nos, az ellenzék jellemzően nem láttatja semminek régóta. Szomorú. Pedig a lényeg az, hogy a helyzet súlyosságának megértéséhez elég fontos lenne a teljes kontextus megértése.
Amióta az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az uniós forrásokat (illetve az Erasmus, illetve a Horizon programokat) az egypárti maffiaállam által maga alá gyűrt állami egyetemek elől az uniós jogállamisági rendelet alapján, valamint Navracsics Tibor második éve tíz percenként megállapodik, várjuk, hogy a kormány végre rendezze a kérdést.
Na, ez megint nem sikerült. A Bizottság ma közétett határozata egyértelműsíti, hogy mintha nem is akarná. Nem baj, jó lesz a kekvásított magyar egyetemek hallgatóinak a semmi, meg a HU-rizont program (nem viccelek, tényleg).
Kb. másfél éve sok mindent leírtam itt a témában, azokat fenntartom.
Ma reggel a Heti Tv-ben, a Pirkadat c. műsorban beszélgettünk Breauer Péterrel a címben jelzett témákról. Végre lehetőség nyílott arra, hogy a téma tágabb politikai…
Amióta az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az uniós forrásokat (illetve az Erasmus, illetve a Horizon programokat) az egypárti maffiaállam által maga alá gyűrt állami egyetemek…
Tegnap reggel az ATV Start műsorában beszéltünk a címben jelzett kijelentés lehetséges valóságtartalmáról. Ennek során több mindent is érintettünk, így azt, hogy vajon a folyamatban…
Amióta az év elején kirobbant a hír, hogy a Tanács az Európai Bizottság javaslatára befagyasztja az Erasmus+ és a Horizont Európa programok finanszírozását azokon az…
Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.
Látom, hogy Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli kossuthrádiós vizenjárása alkalmából megint felvette az izomtibi-kötényt, és előadta, hogy márpedig ha nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor meg fogja vétózni a következő hét éves uniós költségvetést. Merthogy na, keménység van.
Nyilván ez néhány ostobának ilyenkor nagyon tetszik, de érdemes rögzíteni egy-két dolgot:
Elsőként azt, hogy olyan nincs, hogy “az EU-nak nem lesz hét éves költségvetése”. A jelenlegi is megfelel egy jó ideig, ami hatályban fog maradni, ha nem sikerül újat elfogadni. Szoval Orbán fenyegetőzése meg csak komolyan sem vehető. Persze, senki nem lesz boldog a mostanival (és egyelőre ne is nyissunk meg számos problémás kérdést azzal kapcsolatban, amit előbb-utóbb majd meg kell, lásd pl. az annak alapján felvett hitelek kérdését), de az EU köszönettel el fog vele ketyegni, és mindenki tudni fogja, hogy ki miatt nem sikerült korrigálni annak hibáit. És senki nem akarja, hogy ez megtörténjen.
Másodszor, ha Orbán most tényleg elkezd a következő hét éves költségvetés vétójával fenyegetőzni, akkor egyrészt kiröhögteti magát (fenyegetőzött ezzel 2020-ban is, oszt’ mi lett, a jelen poszt aljára betettem a témában korábbi posztjaimat, hogy vissza tudjon olvasni, akit érdekel, költségvetés is lett meg jogállamisági eljárás is, amivel szemben próbált Orbán erősködni), másrészt viszont – és ez neki sokkal rosszabb lesz – várhatóan annyit sikerül majd elérnie, hogy az eddig aggodalmaskodó és emiatt habozgató tagállami kormányok rászánják magukat a 7. cikk szerinti eljárás továbbvitelére (hogy tényleg ne legyen szavazati joga, és ki tudja még, mit fognak szankcióként ránk pakolni), ami jelenleg miattuk van beakadva.
Erről egyébként szinte napra pontosan két éve írtam itt, ezt érdemes elolvasni most, már csak azért is, mert pl. leírtam alaposan a 7. cikkes eljárás menetét, amit most újra nem akarok. Lényegében minden, ami ott van, megfelelően alkalmazandó itt és most is.
Inkább az tűnik valószínűnek, hogy ez a fenyegetőzés megint csak a belföldi hívek előtti izmozgatás, valós komoly szándék nélkül. Ez ugyanis nem reális, és ezt a miniszterelnöknek is tudnia kell. Az egész uniós költségvetés egyedüli blokkolása esetében egyedül fog maradni, és nagyon nem látszik, hogy egy ilyen esetben a 7. cikk szerinti eljárás második szakaszában (ahol konszenzusos a döntés) ki fogja bevédeni. Az a szlovákiai Fico, aki talán még nála is jobban csüng az uniós pénzeken és gazdasági kapcsolatokon, nem mellesleg utálja őt, és az egész politikáját a magyarellenességre építette az elmúlt évtizedekben? Ugyan már. Ezt senki nem gondolhatja komolyan.
Korábbi bejegyzések az oldalon a hétéves költségvetéssel és a vétójoggal kapcsolatban:
Legalábbis a most megjelent Magyar Közöny podcast-beszélgetés címe alapján… Aztán majd meglátjuk, de az tény, hogy az orbáni külpolitika azzal, hogy széttartó folyamatokat próbál a saját érdekében egymáshoz drótozni, na…
Elérhető lett a YouTube-on a múlt hét pénteken a KlikkTV-re felvett beszélgetés, aminek során beszélgettünk Orbán Viktor trükkjeiről, a kormány külpolitikai lehetőségeiről, Trumpról, EU-ról és a jövő évi választások felé…
Látom, hogy Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli kossuthrádiós vizenjárása alkalmából megint felvette az izomtibi-kötényt, és előadta, hogy márpedig ha nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor meg fogja vétózni…
A szeretlekmagyarorszag.hu oldalnak adott interjúban elmondtam, miért nem fogja Orbán Viktor megvétózni az Európai Tanács ülésén az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését. És nem, nem csak azért, mert az arról való…
The issue of the veto power has recently come to the forefront of attention and debate both on global and European level. This usually happens when current political events draw…
Tegnap a Tilos Rádión beszélgettünk az Erasmus-ügyről, ami csupán az egyik – de látványos – olyan problémaként jelenik meg, aminek rendezését az Európai Bizottság a források megnyitása a Tanács felé…
Folyamatosan jönnek-mennek a hírek azzal kapcsolatban, hogy hogy áll a kormány és az Európai Bizottság vitája az uniós pénzek tekintetében. Ezzel kapcsolatban nagyon sok olyan szereplő is megszólal, és nagyon…
Ha már épp itthon vagyok, be tudtam menni tegnap este az ATV “Egyenes beszéd” c. műsorába, hogy beszéljünk az uniós jogállamisági eljárásokról, azokban a Bizottság és a magyar kormány magatartásáról,…
Az Élet és Irodalom tegnapi számában megjelent az írásom, amiben a vétójoggal kapcsolatos kérdéseket járom körül. Egyre inkább előtérbe kerülnek ugyanis az olyan javaslatok, amelyek uniós szinten a tagállamokat bizonyos…
In recent days, events around the EU’s new rule of law instrument seem to have accelerated, following the publication of the Advocate General’s Opinion of the European Court in the…
Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.
A címben jelzett kérdést jártuk körül tegnap reggel az ATV-n. Mindenképpen szükséges egy pontosítás: még nem tudjuk, hogy jóhagyta-e, hiszen az Európa Parlament plenáris ülése a Bizottság egészéről majd a következő héten fog szavazni, de az illetékes bizottság elfogadó döntése arra utal, hogy az átfogó támogatással sem lesz gond.
A döntés nem meglepő, korábban számos helyen és alkalommal elmondtam, hogy miért ez a döntés várható a problémás előjelek ellenére:
Ma reggel a Heti Tv-n beszéltünk Várhelyi Olivér uniós biztosjelölti meghallgatásáról, amire a múlt héten került sor. A beszélgetés itt megnézhető: Ahogy elhangzott, a meghallgatás viszonylag…
Ma jelent meg a 24.hu oldalon egy érdekes írás, amiben a címben jelzett kérdést járjuk körül Szegő Ivánnal, mellettem még Róna Dániel szólalt meg szakértőként. A…
Délutánra eldőlt, Várhelyi Olivér jelöltsége átment az EP szakbizottságán, jövő héten kerülhet sor a plenáris szavazásra az egész Bizottságról, majd utána még a Tanácsnak is jóvá…
Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.
Ma reggel a Heti Tv-n beszéltünk Várhelyi Olivér uniós biztosjelölti meghallgatásáról, amire a múlt héten került sor. A beszélgetés itt megnézhető:
Ahogy elhangzott, a meghallgatás viszonylag simán ment, és bár a jelölt kapott pótkérdéseket, nem jelenthetjük ki, hogy a jelölt megbukott volna. Továbbra sem tekinthető biztosnak a befutása, de a sokak által várt-remélt tűzijáték elmaradt.
Nemsokára elérhető lesz egy (angol nyelvű) átfogóbb elemzésem, amiben az egész parlamenti, megerősítési eljárásról, és a jelenlegi helyzetről készítettem a napokban.
Korábbi bejegyzéseim Várhelyi Olivér korábbi, 2019-es meghallgatásairól:
“Összességében megállapíthatjuk, hogy amilyen unalmas volt maga a meghallgatás, most láthattuk az eddig messze legjobban felkészült biztos-jelöltet, és ez teljesen független attól, hogy amúgy mit gondolunk a magyar kormányról, vagy annak EU-politikájáról. A kérdés…
Megjelent a hírekben, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kéri az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az ellene megindított büntető eljárással kapcsolatban, amire a NER korábbi kegyence azzal reagált, hogy maga fogja kérni a mentelmi jog felfüggesztését, ha Orbán csatlakozik az uniós ügyészséghez. Most erre a politikai gagyizmusra (Forradalmi politikai innováció!!! Mindjárt megnézem, de szerintem nem fogom megtalálni az aláírását a még 2015-ben, az uniós ügyészség témájában általunk kezdeményezett népszavazás aláírási ívein…) külön nem akarok kitérni, maradjunk csak a jogi résznél.
Rögtön az eset után, tehát még az EP ülésszakja megkezdése előtt beszélgettünk az EP-mentesség témájáról az Ultrahang csatornáján, ezt itt lehet visszahallgatni, itt kicsit áttekintettük az eddigi gyakorlatot, a magyar EP-képviselőket érintő eseteket:
Az akkoriaktól függetlenül, a mostani helyzetben, a mostani hírek alapján rögzítsük rögtön az elején: teljesen mindegy, hogy az adott esetben az EP képviselő (vagy akár egy országgyűlési képviselő) mit kér vagy mit nem akar, az semmit nem számít a folyamatban. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Európai Parlament dönt, ugyanis az a jogintézmény őt védi, nem pedig magát az egyéni képviselőt.
Ennek rögzítése után viszont a lényeg: bár a szokás, hogy az Európai Parlament köztörvényes vagy “nem politikai” bűncselekmények esetén kiadja a képviselőt, a jelen helyzetben határozott álláspontom szerint nem szabad megtennie. Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyar Péterrel szemben politikai balhé miatt kéri a kiadatást a rezsim leghűbb ügyésze, ráadásul első ránézésre is komolytalan “vád” miatt. Lopás, röhög a vakbelem, mint azt már korábban több helyen leírtam/elmondtam, ezért másodév végén úgy reptetik meg a joghallgatót, hogy a Kálvin téren landol (akár az ELTE, akár a Pázmány irányából repül).
Tehát:
a rezsim leghűbb ügyésze,
komolytalan vád alapján,
a rezsim politikai érdekében.
Tankönyvi példája a politikai ügynek. És persze, lehet erre mondani, hogy na de a független bíróság. Na, ezen még hangosabban és még többet fogok röhögni. Az a független bíróság, ahol a végrehajtó maffia vezére arról tárgyal a bírósági vezetővel, hogy hogy kéne kirúgni a neki nem szimpatikus bírót. Amit lehallgat a titkosszolgálat (!), az kiszivárog (!!!), majd nem történik semmi. (!!!) Ahol a bírák egy jelentős része magasról tojik az uniós jogra, vagy a strasbourgi joggyakorlatra. És még sorolhatnám.
Ha az Európai Parlament komolyan úgy gondolja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás oké (amit nem mellesleg ő maga is megkérdőjelezett/cáfolt az elmúlt években mindenféle jelentésekben meg egyebekben, hát mennyire komolyak azok, akkor most eldőlhet), akkor még annál is ostobább, mint amit amúgy általában gondolok róla.
Ma este az ATV Egyenes beszéd c. műsorában beszélgettünk arról, hogy a hírek szerint a kormány olyan jogalkotásra készül, amivel az a célja, hogy az érintett egyetemek újra hozzáférhessenek az Erasmus-programhoz és a felfüggesztett uniós forrásokhoz.
A beszélgetés itt megnézhető:
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy mi is a probléma. Erről több mint egy éve írtam egy kicsit bővebben itt.
Nem olyan régen azzal keresett meg Iványi Gábor, hogy a Népszava csatornáján jó lenne csinálni néhány olyan videót, amin keresztül az EU működését mutatjuk be, hogy kicsit oszoljon a köd azzal kapcsolatban.
Ez már csak azért is fontos, mert a kormány propagandájának köszönhetően sokak szemében az EU egyfajta bürokrata gyarmattartó. Hallani politikai vezetőkről, Bizottságról, sőt bizottságokról, mindenféle és -fajta tanácsról, Európai Parlamentről, de sokak számára nem áll igazán össze sem a szerkezet, sem a működés. Az EU-navigátor videósorozat egyfajta kísérlet a létező információs anyagok mellett, hogy jobban követhetővé és érthetővé váljon a szervezet munkája.
Az első előadásban az Európai Unió sajátos státuszát próbálom tisztázni. Bármennyire emlékeztessenek is az Európai Unió testületei egy állam törvényalkotó és végrehajtó intézményeire, bármekkora legyen is befolyása, mindig szem előtt kell tartani, hogy nem valamiféle szövetségi államról van szó. Az EU egy nemzetközi szervezet, amelynek sajátossága, hogy tagországai bizonyos területeken jogalkotói hatáskörrel ruházhatják fel. Ez a kettősség érdekes, jogilag nehezen kezelhető helyzeteket teremthet, amit két, minket is érintő példával igyekszem illusztrálni.
Lattmann Tamás honlapja 