A Brexit napjának reggelén az ATV-n

Egy hosszú, éjjeli prágai buszos utazás végén érkeztem meg az ATV stúdiójába, hogy a Start-ban a ma éjfélkor esedékes Brexitről beszéljünk. Emiatt kicsit talán fáradtabb voltam, mint általában, de sebaj.

Az interjú megnézhető itt: http://www.atv.hu/videok/video-20200131-ma-ejfelkor-kilepnek-a-britek-az-europai-uniobol

Sajnos nem maradt idő annak megemlítésére, különösen nem annak bővebb kifejtésére, hogy mi lesz a Brexit által érintett magyarokkal és egyéb uniós polgárokkal, akik jelenleg Nagy-Britanniában dolgoznak. Ezt annyival lezártuk, hogy a britek és az érintett tagállami kormányok mind arról beszélnek, hogy elvileg nem érinti őket a dolog, és jó eséllyel a most meginduló részletesebb tárgyalások során is ez lesz a cél.

Ugyanakkor van egy felettébb kellemetlen politikai szempont, ami megnyithat egy pesszimistább forgatókönyvet is: nevezetesen az, hogy az egész Brexit egyik kiváltó oka pont ezek az emberek, azok a magyar, lengyel, román és más vendégmunkások, akik a Brexit mellett kardoskodó és arra szavazó britek szemében az elmúlt jó pár évben a “migránsok” szerepét betöltötték – és Boris Johnson miniszterelnök e választók egyik “hőse”, aki az elmúlt években jó eséllyel a legtöbbet nyerte a Brexiten, miközben a legnagyobb kockázatot is vállalta azzal.

Innentől kezdve pedig én nem tenném az életemet arra, hogy Johnson a tárgyalási folyamat során, ha választania kell a saját törzsszavazói, illetve az általuk leginkább nem kedvelt, szavazati joggal ráadásul nem is rendelkező személyek csoportja között, az utóbbiak érdekeit fogja szem előtt tartani.

De ne legyen igazam.

Várhelyi Olivér jelöltségét elfogadta az Európai Parlament szakbizottsága

Délutánra eldőlt, Várhelyi Olivér jelöltsége átment az EP szakbizottságán, jövő héten kerülhet sor a plenáris szavazásra az egész Bizottságról, majd utána még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia azt. A Fidesz természetesen ünnepli a sikerét, az Európai Néppárt hasonlóképpen.

Korábbi gyorselemzésemben leírtam a szóbeli meghallgatással kapcsolatos véleményemet. Ahogy a ma reggeli interjúban elmondtam, az EP-képviselők szavazatát az fogja befolyásolni, hogy Várhelyi írásos válaszaiban sikerül-e látványosabban elhatárolódnia az orbáni EU-politikától, azt is, hogy Várhelyi Olivér ezt jó eséllyel “meg tudja ugrani”. Emellett utaltam arra is, hogy egészen egyszerűen nincs olyan, Várhelyi megbuktatásához fűződő érdek sem a PES (európai szocialisták), sem a Renew (volt liberálisok, ALDE) oldalán (talán a lánccsörgetésen kívül), ami erősebb lenne annál, mint hogy felálljon az új Bizottság (a Néppárt képviselőjével az élen), és végre “beinduljon” újra az EU.

Legfeljebb a megújulás várat magára egy kicsit.

Továbbra sem lehet tudni, hogyan zajlik majd a Brexit

Ma reggel az atv.hu reggeli műsorában beszélgettünk kicsit a #Brexit témájában. Akkor még nem tudtuk az uniós biztosi portfolió-javaslatokat, ma délben jöttek ki.


Ennek fényében most korrigálom a Trócsányi Lászlóval kapcsolatos reggeli kijelentésemet, miszerint nem az alkalmassága, hanem az érdemessége a kérdés. Nos, a bővítés/szomszédságpolitika pont az a terület, ahol az alkalmassága is kérdés. Nem személyes kvalitások, vagy azok hiánya miatt, hanem egyszerűen azért, mert az Orbán-kormány elmúlt ciklusban látványossá vált orosz-orientációja olyan súlyosan kezdi ki a volt igazságügyminiszter hitelességét pont e területen, amit az #EU nem engedhet meg magának.
Akkor miért ez a kiosztás? Egyszerű, két esélyes válasz van.
Ahogy az ATV híradónak az imént elmondtam, az egyes portfoliók jelentőségét az határozza meg, hogy azokkal kapcsolatban magának az EU-nak mennyi ambíciója van (amit elsődlegesen a Bizottság elnöke lát reálisan). A további bővítés a magyar érdek szempontjából jelentős, az EU szempontjából nem az. Van elég problémája “befelé” is. Azaz ezt a portfoliót relatív jelentéktelensége okán akár át is lehet engedni, különösen, hogy az orbáni kommunikációnak ez nagy győzelem. Azaz win-win helyzet, Orbán is, von der #Leyen és a #Néppárt is jól jár. Hadd szóljon.
A másik szempont viszont, hogy a várhatóan parázs #EP-beli viták kimenetele fényében ebből akár még vissza is lehet venni, azaz még bőven kaphat Trócsányi másik portfoliót is. Így ez lehet egyelőre taktikai húzás is.
(Személyes megjegyzés: én sokkal jobban sajnáltam volna, ha Trócsányi a humanitárius segélyezést kapja, a saját szakmai munkám/bekötéseim okán. Viszont csak a vak nem vette észre, ahogy az elmúlt napokban a kormánypropaganda már elkezdte magyarázni, hogy az is mennyire fontos ügycsoport. Valóban az, sőt, valszeg fontosabb is lesz a következő években, mint a bővítés.)

Elemzés az új jogállamisági, illetve inkább közpénz-védelmi mechanizmusról

Végre megjelent a prágai intézet honlapján az elemzés, amit még egy hónapja írtam a folyamatban lévő uniós jogállamiság- illetve inkább közpénz-védelmi mechanizmusról.

Ugyan angolul van, viszont kicsit részletesebb, mint a videó, amit két hónapja csináltam a témáról.

Ennek a folyamatban lévő jogalkotási eljárásnak a kontextusában kell olvasni és értelmezni az olyan híreket, hogy az Európai Néppárt, Weber stb. mit szeretne, amik időnként felbukkannak a hazai sajtóban is, gyakran látszólag összefüggéstelenül.

Érdekesség: még januárban az ATV-n, a Nap híre c. műsorban is beszéltünk a témáról, kicsit meglepődtem azzal kapcsolatban, hogy a beszélgetőpartnerek számára mekkora újdonságot jelentett, amiről beszéltem. Na de legalább volt ott egy nemrég frissen megválasztott EP-képviselő is, meglátjuk, mennyire jut majd a frissen megszerzett ismeretekkel…

A Gruevszki-ügyről

Többfelé nyilatkoztam az elmúlt napokban nagy port kavart Gruevszki-ügyről. Néhány példa:

ATV Start:

ATV Fórum:

Egyenes beszéd:

Miután egyre inkább kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a macedón ex-miniszterelnök Magyarországra érkezésében mennyi magyar kormányzati közreműködés volt, lassan ideje elkezdeni számba venni az okozott károkat, és gondolkodni a következményeken.

Az uniós kötelezettségszegési eljárást a Schengen határőrizeti kódex megsértése miatt borítékolhatjuk, de a fenti tények okán egy újabb probléma is következik: a diplomáciai járműveket és személyzetet a nemzetközi jog, egészen pontosan a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján nem lehet olyasmire használni, ami a fogadó állam közrendje ellen irányul – már pedig ez egyértelműen az. A bécsi egyezmény sérelme esetében pedig különleges helyzet áll fenn, ugyanis az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve lehetővé teszi, hogy ilyen egyezmény-sértés esetén a sérelmet szenvedett állam azonnal, minden további nélkül a Nemzetközi Bírósághoz forduljon, ami az így megindított peres eljárásban kötelező ítéletben mondja ki a jogsértés tényét. Ilyen módon indított – és nyert – pert az Egyesült Államok Irán ellen a teheráni nagykövetség elleni támadás miatt, Németország az Egyesült Államok ellen a LaGrand-ügyben, és ennek alapján indított nemrég pert Palesztina az Egyesült Államok ellen az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével kapcsolatban. Tehát ez nem csupán elméleti lehetőség, hanem komoly gyakorlata is van.

És a nagy probléma az, hogy ezt a jegyzőkönyvet mind Magyarország, mind pedig Macedónia megerősítette annak idején, tehát az alkalmazható a jelen helyzetre. Azaz Macedónia akár már ma be is perelhet minket minden további nélkül, és jó eséllyel nyer. Nagyon gáz.

Mindezekről az ENSZ honlapja segítségével kb. 5 perc alatt bárki meggyőződhet. Nekem meg egyre komolyabb kételyeim vannak abban a tekintetben, hogy miért is van a “Külgazdasági és Külügyminisztérium” nevű siralomháznak egy nemzetközi jogi főosztálya. Ne értsen félre senki, azzal semmi gondom, ha valaki őrült tempóval, üvöltve veti bele magát a vasvillába, de ha maga előtt tartja közben az egész országot, akkor ott már muszáj lesz a személyes felelősségről is beszélni.