Vagyonnyilatkozatok értelmezése Strasbourgban

Nemrég született egy igen érdekes ítélet az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Păcurar v. Románia ügyben. A bíróság azt mondta ki, hogy a vagyonuk eredetét megmagyarázni nem tudó köztisztviselők érintett vagyona jogszerűen elkobozható, még úgy is, hogy nem állapítanak meg azzal kapcsolatban valamilyen bűncselekményt.

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy az ítélet milyen hatással lesz az európai korrupcióellenes politikai erőfeszítésekre, hiszen a strasbourgi döntések egyediek és “csupán” minősítik a létező állami jogszabályi megoldásokat, de azzal, hogy zöld lámpát adott ennek az igen szigorú román megoldásnak, az várhatóan más államok és szabályozók számára is példát tud majd adni. A lényeg, hogy ennek alapján nem lesz elég semmitmondó magyarázatokkal indokolni a fura vagyonnövekedéseket, és lehetségessé válik a megmagyarázhatatlan vagyon elkobzása. Ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az ügy, és az eset olyan tisztviselőkre alkalmazandó, ahol az adott tisztviselő vagyonnyilatkozati kötelezettsége a kinevezéshez/beosztáshoz kötődik alkalmazási feltételként, tehát pl. választott, politikai pozíciók esetében automatikusan nem – ugyanakkor ha egy állami jogalkotó ahhoz köti, akkor az lehetséges, és nem fogja a tulajdonhoz, vagy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét jelenteni, amennyiben a végrehajtása a bíróság által korábban körvonalazott kritériumok mentén történik. Ez iránymutatást jelenthet más államok számára is, hogy hasonló jogintézményeket és megoldásokat alkalmazzanak a jövőben.

Beszéltünk kicsit hosszabban erről a 24.hu oldalnak, amit aztán szemlézett a hvg.hu is.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben megállapítható nemzetközi bűncselekményekért való felelősségre vonásról a HVG-n

Tegnap jelent meg a hvg.hu fizetős felületén egy, a közreműködésemmel született cikk a mindig kiváló Eurológustól, ami azt járja körbe, hogy hogy állnak a háborúval kapcsolatos büntetőjogi felelősségre vonatkozó vizsgálatok, milyen lehetőségek vannak tényleges eljárásokra, milyen intézmények állnak ehhez rendelkezésre, stb.

A cikk elérhető itt:

https://hvg.hu/360/20230302_Felelossegre_vonhatjake_a_haborus_bunosoket

Korábbi írások a honlapomon a kérdéssel kapcsolatban:

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

Nyomozás a Gruevszki-ügyben…

A hvg.hu híradása szerint mindenki kedvenc feljelentője, Tényi István embercsempészés és hivatali visszaélés bűntett miatt tett bejelentést a rendőrségen.

Tippjeim:
1) a zsandárság “alapos” nyomozás után megállapítja, hogy semmilyen bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, nincs itt kérem semmi látnivaló,
2) amikor bármilyen külföldi állam előáll akármilyen nemzetközi bűnügyi megkereséssel (kiadatás stb.), mert mondjuk kicsit többre sikerül rájönniük tényállásilag, akkor majd megy a mutogatás az 1)-re, hogy na de hát nahát, hát nincs itt semmi látnivaló, és különben is, res judicata meg jogállam, nincs mit tenni. Mint Hernádi Zsolt ügyében láttuk, ez még az európai letartóztatási parancs ellen is véd, nemhogy ilyen balkáni kérelmekkel szemben. Különben is, bármikor megmondja a Tákolmányíróság is.

Addicionális gondolatom: sikerült megtudni, hogy esély van a 2)-re, ergo most gyorsan 1) van…