Online is elérrhető lett az a hosszabb interjú, amit a Hit Rádión csináltunk néhány napja. Ennek a témája az ellehetetlenítési törvény elfogadásának őszre történő eltolása volt, és ebből kiindulva beszéltünk több másról is: a kormány és a Fidesz EU-n belüli pozíciójáról, szuverenitásról és annak védelméről, lobbiról, a jog és a politika viszonyáról stb.
Ritka élmény, hogy szűk időkeret nélkül sikerüljön ezekről a dolgokról beszélgetni…
Az arról készült felvétel megnézhető itt:
Hát igen. Ez a téma sajnos dominálja a híreket, mondani pedig sok mindent nem nagyon lehet róla, amit eddig már marha sokszor ne mondtam volna el nagyon sok helyen. Ezek egyike a Klubrádió, ahol tegnap reggel újra felmerült az a kérdés, hogy egyáltalán tehet-e bármit még a kormány.
Akit érdekel a beszélgetés, meghallgathatja ezen a linken, a beszélgetés a hanganyagban 117:56-tól kezdődik.
(Egybekben mindenkinek boldog új évet kívánok!)
Akit pedig bővebben érdekel a téma, esetleg szeretné azt folyamatában és összefüggéseiben látni, itt találja az oldalon általam közzétett eddigi bejegyzéseket az uniós pénzek témájában:
Ma az ATV Híradónak beszéltem a címben jelzett témában. A teljesség kedvéért: a kérdés az volt, hogy jelenleg milyen eszközei lehetnek a kormánynak, hogy orvosolja a helyzetet, lehet-e valahol fellebbezni, vagy ilyesmi. Bár már számos alkalommal elmondtam, még egyszer: jogi út nem áll rendelkezésre, azaz bírósághoz fordulni nem lehet, hiszen ezek a pénzek a létező szabályok alapján fognak elveszni. Az interjúban megjelenő “politikai út” arra utal, hogy a hatályban lévő uniós jogszabályok megváltoztatása talán segíthetne, de ahhoz már nincs idő, másrészt pedig a tagállamok többsége egészen biztosan nem támogatná az ötletet – márpedig uniós jogalkotáshoz legalább minősített többségre van szükség.
Amúgy pedig… Miért tennék? Miért segítenének Orbán Viktornak?
Ami pedig az uniós ügyészséget illeti… Nagyon örülök neki, hogy Magyar Péter sok más megélhetési politikus után hirtelen rátalált az uniós ügyészség gondolatára (mindjárt visszanézem, de szerintem amikor 2015-ben a kezdeményezésemre aláírásokat gyűjtöttünk egy népszavazáshoz, akkor ő nem írt alá nekünk), de az a nagy helyzet, hogy ma az már semmire nem megoldás, tekintettel arra, hogy az elmúlt tíz évben Orbán már a bíróságokat is bedarálta. Nem baj, mondani mindig lehet és kell is valamit, különösen, ha saját gondolatod nincs.
Erről, a közvélményt élénken érdeklő kérdésről beszéltünk pár napja a Klubrádión, illetve ma reggel az ATV Start műsorában. Mellette még szóba került a magyar tanácsi soros elnökség értékelése (a 2011-eshez hasonlóan megint kezdi átvenni a hatalmat a sikerpropaganda, talán ez alkalommal kevésbé sikeresen), illetve az, hogy jövőre javul-e majd az Orbán-kormány és az EU viszonya.
Ahogy a beszélgetés során elmondtam, a magyar kormány nagy vitát kiváltó lépésének nem világos az oka, ahogy az sem, hogy pontosan ez miért is tűnik jó ötletnek a kormány számára.
Ha valakit bővebben érdekli a téma, itt megtalálja a december elején a magyar elnökség értékeléséről készült tanulmányomat, illetve itt egy, még tavasszal, a román és bolgár schengen-tagsággal kapcsolatos elemzésemet (ahogy az interjúban említettem, ehhez nem sok köze volt a nyáron megindult magyar elnökségnek) – mind a kettőt angol nyelven.
A reggeli interjú itt megnézhető:
Ma reggel a Heti Tv-ben, a Pirkadat c. műsorban beszélgettünk Breauer Péterrel a címben jelzett témákról. Végre lehetőség nyílott arra, hogy a téma tágabb politikai kontextusára is rá tudjak mutatni, ami általában mindig, mindenhol kimarad: ami történik, azt a kormány politikai bosszúnak vagy kényszerítésnek láttatja, az ellenzék pedig… nos, az ellenzék jellemzően nem láttatja semminek régóta. Szomorú. Pedig a lényeg az, hogy a helyzet súlyosságának megértéséhez elég fontos lenne a teljes kontextus megértése.
A beszélgetés megnézhető itt:
Amióta az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az uniós forrásokat (illetve az Erasmus, illetve a Horizon programokat) az egypárti maffiaállam által maga alá gyűrt állami egyetemek elől az uniós jogállamisági rendelet alapján, valamint Navracsics Tibor második éve tíz percenként megállapodik, várjuk, hogy a kormány végre rendezze a kérdést.
Na, ez megint nem sikerült. A Bizottság ma közétett határozata egyértelműsíti, hogy mintha nem is akarná. Nem baj, jó lesz a kekvásított magyar egyetemek hallgatóinak a semmi, meg a HU-rizont program (nem viccelek, tényleg).
Kb. másfél éve sok mindent leírtam itt a témában, azokat fenntartom.
Korábbi bejegyzések a kekva témájában:
Ma reggel a Heti Tv-ben, a Pirkadat c. műsorban beszélgettünk Breauer Péterrel a címben jelzett témákról. Végre lehetőség nyílott arra, hogy a téma tágabb politikai…
Ma jelent meg egy cikk a Hírklikken a címben jelzett témában. Sajnos újra kénytelen voltam illúziókat rombolni…
A cikk elolvasható ezen a hivatkozáson.
Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie. Remélem, az emiatti felháborodás hangadói között nem lesznek vezető szereplők azok, akik nem is olyan régen még az állatorvos Hadházy Ákost követelték erre a posztra…
Az én állításom a témában egyszerű (és semmi új, mert mindig is ezt mondtam): amíg az OGY választja a legfőbb ügyészt, lehessen bárki. Ha ragaszkodunk hozzá, hogy ügyész legyen, akkor válassza ki az ügyészi testület, és nevezze ki ennek alapján az igazságügyi miniszter. De ne ragaszkodjunk. Felejtsük már el ezt a “független” legfőbb ügyészség marhaságot…
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást. Ne már… Ez a Fidesztől teljesen függetlenül is értelmetlen, azzal együtt meg pláne.
Lásd ezt az elemzésemet három és fél évvel ezelőttről.
Elérhető lett a YouTube-on a KlikkTV Rostrum című műsorának legújabb, nyolcadik adása, amiben Szentpéteri Nagy Richard társaságában arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Külön örömömre kitértünk a történeti alkotmány kérdésére, és körbejártuk,…
Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie. Remélem, az emiatti felháborodás hangadói között nem lesznek vezető szereplők azok, akik nem is olyan régen még az állatorvos Hadházy Ákost követelték…
Istenem, egy újabb veretes baromság az ötletbörzében. A bírókat nem akarjuk esetleg közvetlenül választani? De most komolyan. Csupán amiatt a tragikus tény miatt, hogy a Fidesz maffiásította az ügyészséget és Polt leghűbb ügyész úr…
Ma este az ATV Egyenes beszéd c. műsorában beszélgettünk arról, hogy a hírek szerint a kormány olyan jogalkotásra készül, amivel az a célja, hogy az érintett egyetemek újra hozzáférhessenek az Erasmus-programhoz és a felfüggesztett uniós forrásokhoz.
A beszélgetés itt megnézhető:
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy mi is a probléma. Erről több mint egy éve írtam egy kicsit bővebben itt.
Ma a Klubrádión arról beszéltünk Bolgár Györggyel, hogy milyen hatása is lehet annak az ítéletnek, ami egy előzetes döntéshozatali eljárás eredményeképpen az Európai Unió Bíróságán született, amiben a luxembourgi bírói fórum úgy döntött, hogy a magyar kormány által kitalált árstop intézménye ellentétes az uniós joggal, azaz az emiatt a kereskedőre kirótt bírság is jogellenes kell legyen.
A beszélgetés itt hallgatható meg (62:08-tól).
Az ügy lehetővé tette, hogy vegyünk egy gyors látleletet a magyarországi jogállamiság állapotáról – valahol szomorú, hogy komolyan felmerül az a kérdés, hogy a kormány nem tartja be az uniós ítéleteket, de hát sajnos ez már a mai valóságunk.
Valamiben viszont biztosak lehetünk: az Európai Unió – pontosabban annak többi tagállama – nem lesz szívbajos, amikor az a kérdés fog felmerülni, hogy hogyan lehet “megoldani” a magyar kormány jelentette problémát. Hatékonyan. Jó eséllyel fájni fog.
Lattmann Tamás honlapja 