Benes – Lattmann Tamás honlapja

Venezuela és az újraélesztett Beneš-dekrétumok kérdéséről

Több mint öt évvel azután, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a Beneš-dekrétumok szlovákiai újraélesztése megsérti az Emberi jogok európai egyezményét, újra napirendre került a téma, és Fico szlovák miniszterelnök rezsimjének köszönhetően a helyzet egyre feszültebb most, hogy kifejezetten büntetőjogi védelmet is teremtettek a dekrétumok számára. hogy ez pontosan mit jelent, arról mondjuk nem sok elképzelésem van, de majd meglátjuk…

Előkerült a téma a Magyar Közöny podcasten, ahol alapvetően a Venezuela környéki amerikai műveletre fókuszáltunk, de mellette erről is beszéltünk:

Az itt elhangzottakkal kapcsolatban szeretném annyiban pontosítani az elhangzottakat, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás formálisan, tehát a nyilvánosság számára is látható felszólítás, hivatalos értesítő levél stb. formájában még nem indult el (ezért nincs rá utalás a nyilvánosan elérhető kötelezettségszegési adatbázisban sem), de régóta az asztalon van a Bizottságon belül, az érintett állammal való konzultációkat megnyitották, tehát ténylegesen folyamatban van. Hogy mikor jelenik meg a nyilvánosság számára látható módon, az alapvetően attól függ, hogy a Bizottság látja-e rendezhetőnek a kérdést tárgyalásos alapon, az Európai Bírósággal való fenyegetés nélkül – szerintem ennek most már minden esélye megszűnik, ha hatályba lép a konkrétan büntetéssel fenyegető szlovák törvény… Innentől már nincs reális remény a helyzet “tárgyalásos” rendezésére.

Emellett ma az Európai Föderalisták Uniója számára csináltunk egy beszélgetést a dekrétumok témájában YouTube-ra és Tiktok-ra, itt csak erre a témára fókuszáltunk:

Miután várhatóan ez a téma igen aktív lesz, csinálok neki is egy aktát itt a honlapon, hogy könnyen elérhetőek legyenek a témában tett megszólalásaim, különösen, hogy több mint öt évvel ezelőtt kimerítően foglalkoztam az eljárással, és nagyjából nem érdekelt senkit…

My presentation at the conference of MRU on 70 years of the ECHR

Yesterday I had the opportunity to participate in an international conference organised by the Mykolas Romeris University (MRU) of Lithuania. As a result of the coronavirus pandemic, the conference was organised online, and it has covered various aspects related to the 70 years anniversary of the existence of the European Convention on Human Rights, and the jurisprudence of the Strasbourg-based European Court of Human Rights.

My presentation, titled “Is the ECHR a proper tool for historic sins?”, has examined the problem of the court entertaining cases like the Kononov case and current ongoing cases, based on the application of the Benes decrees against individuals of Hungarian and German origin by Slovakia (also referring to the recent new inter-state case against the Czech Republic by Liechtenstein, and tries to give an answer to this question.

The whole video recording of the conference is available on YouTube, my presentation starts at 1:35, but it is well worth to check the other presentations as well:

Előadásom egy nemzetközi konferencián

Tegnap érdekes konferencián vettem részt, illetve adtam elő az egyik vezető litván egyetem, a Mykolas Romeris University (MRU) szervezésében. A koronavírus-helyzet miatt sajnos online formában megtartott konferencia tárgyát a 70 éve elfogadott Emberi jogok európai egyezménye, valamint az arra épülő strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata adta, az egyetem nemzetközi és európai jogi intézete szervezésében.

Az előadásom, amire a program némi átszervezése okán végül a strasbourgi bíróság litván bírája, illetve a litván alkotmánybíróság jelenlegi elnöke után került sor, azt a kérdést próbálta körbejárni, hogy vajon a strasbourgi bíróság az egyezmény alapján alkalmas lehet-e a múltban (az egyezmény létrejötte előtt) az államok által elkövetett, a mai értelmezésünk szerint egyértelműen emberi jogsértőnek tekinthető cselekményekkel szembeni fellépésre, vagy azok hatásainak enyhítésére.

Az egész konferencia elérhető a YouTube-on, az én előadásomra 1:35 magasságában kerül sor (majd utána a kommentekre), de érdemes a többi előadásra is ránézni:

Beneš-dekrétumok Strasbourgban, ezúttal Lichtenstein-Csehország viszonyban

Az HBC News rádió MultiLATerál c. műsorának 2020. augusztus 27-i adásában újra a Beneš-dekrétumok kerültek terítékre, ezúttal egy ritka eljárás apropóján, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt állam által kezdeményezhető eljárás kapcsán, tekintettel arra, hogy pár napja Liechtenstein nyújtott be ilyen panaszt a Cseh Köztársasággal szemben.

Miért?

Mert a Beneš-dekrétumok alapján a második világháború után elkobzott egyes vagyonelemek az állam vezetője, II. János Ádám herceg családja tulajdonát képezték, és azok visszaszerzése tekintetében már több mint húsz éve folyik a küzdelem… Alkalmas lehet-e a strasbourgi bíróság a múlt bűneinek feloldására?

Az adás meghallgatható itt.

Trianon a trianoniaké vol. 2. – Beneš valóban él?

Némi meghökkenéssel olvastam az Új szó tudósítását tegnap, amely szerint Szlovákiában további tulajdonfosztásra próbálják felhasználni az állami hatóságok a Beneš-dekrétumokat. Egy nemrégi posztban már igen kimerítően leírtam a véleményem az ilyen ötletekről, így ezt most nem ismétlem meg, de azt szeretném leszögezni, hogy az ilyen állami magatartások nem csak hogy végső soron el fognak bukni Strasbourg előtt, de emellett lehetetlenné teszik, hogy a régióban valaha tényleges megbékélés történjen. Ahogy ott utaltam rá, nem jó “fullban nyomni a kretént”, és reméltem, hogy ez nem is fog megtörténni. Hát, úgy tűnik, mégis…

Az a poszt akkor azért is született, hogy felhívjam a figyelmet az HBC News Station műsorán június 10-én elhangzó MultiLATerál adására, amiben épp egy ilyen strasbourgi ügyről beszéltem – akkor még reményemet is kifejeztem, hogy az első és egyetlen ilyenről. Az adás most már elérhető online is:

Meghallgató Spotify-on is itt.

Mindazonáltal fenntartom a reményt, hogy van visszaút innen, és a szlovák hatóságok rájönnek, hogy ez nem működik. Teljesen felesleges, a végén, Strasbourgban borítékolhatóan úgyis veszítenek, addig meg értelmetlen módon keltenek folyamatosan feszültségeket.

És ne feledjék: Trianon a trianoniaké.

Beneš élt, Beneš él, Beneš élni fog? Strasbourgi ítélet a Beneš-dekrétumok alkalmazásával járó szlovákiai eljárásról a MultiLATerál mai adásában az HBC News Hungary-n

A mai adás témájául azt az eljárást választottam, amit nemrég zárt le a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, aminek eredményeképpen azt állapította meg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti az az eljárás, amit az elmúlt években Szlovákia folytatott le és amelynek célja, hogy egy magyartól elvegyék azt a tulajdonát, amit annak idején a címben jelzett dekrétumok szerint el kellett volna venni már a felmenőitől.

A szlovák állam “szerencséjére” a bíróság még nem kellett, hogy a dekrétumok tartalma tekintetében foglaljon állást érdemben, mert már az eljárás maga “kiverte a biztosítékot”. Amennyiben viszont foganatosítják a tulajdonfosztást, a strasbourgi fórum egy újabb panaszos eljárásban egészen biztosan kimondja a dekrétumok jogellenességét. Szóval így a második világháború után háromnegyed évszázaddal, és a rendszerváltások után harminc évvel a szlovák államnak már csak a saját érdekében is érdemes megfogadnia a lenti bölcs tanácsot…