Szerző: Lattmann Tamás

On the possible suspension of Péter Magyar’s EP immunity

It has just appeared in the news that Chief Prosecutor of Hungary, Péter Polt is asking the European Parliament to suspend the immunity of MEP Péter Magyar in connection with the criminal proceedings initiated against him, to which the former orbánist patron responded by saying that he himself will request the suspension of his immunity if Orbán “joins” the European Public Prosecutor’s Office (EPPO). Now I don’t want to dwell on this political bullshit (I’ll look it up right now, but I don’t think I’ll find his supporting signature on the signature sheets of the referendum we initiated in 2015 on the subject of the EPPO…), let’s just stick to the legal part of the actual question.

Based on the current news, let’s state it right at the beginning: it doesn’t matter what the given member of the European Parliament asks for, wants or does not want in the given case, it doesn’t matter in the process. The European Parliament decides on the suspension of immunity, because that legal institution protects the Parliament, not the individual representative himself.

Although it is customary for the European Parliament to lift the immunity, thus “extraditin” the given MEP to the member states’ authorities in the case of common or “non-political” crimes, in the current situation, in my firm opinion, it should not do so. It is quite obvious that the hand-picked, loyal chief prosecutor of the regime is requesting the extradition of Péter Magyar because of a political mishap, and also because of a seemingly frivolous “accusation”, namely “theft”, which is abosultely a wrong legal classification of the act subject to the accusation. As I have recently described/said in several places before, for a mistake like this any second year law student is being flown straight to Kálvin square of Budapest (regardless of flying from the prestiguous Eötvös Loránd University or from the Pázmány University).

So, concluding:

  1. a hand-picked party figure, loyal chief prosecutor of the regime,
  2. on the basis of a frivolous accusation,
  3. for the political benefit of the regime.

This is a textbook example of a political case. And of course, you can talk about the guarantees offered by the independent courts. Well, I’m going to laugh even louder and more at this. Apart from my own personal experience with ridiculous kangaroo court proceedings against me, which I graciously set aside now, let me remind You: these are “independent” courts where the boss of the executor mafia negotiates with the head of the court about how to fire the judge he does not like for some reason (probably for trying to do his job properly). This conversation is being wiretapped and intercepted by the intelligence services (!), gets leaked out (!!!), and then nothing happens. (!!!) Where a decent judge, after initiating a preliminary decision with the European Court of Justice against the will of the government in a politically sensitive case (and the Court delivering a judgment, meaning agreeing with this judge), is being fired from her position and made subject of smear campaign by pro-government propaganda outlets. Where a significant part of the judges simply do not care about applicable EU laws or Strasbourg jurisprudence. And I could list more. Really, does anyone think that the Hungarian judiciary is independent? Well, as the country is subject to a conditionality procedure, obviously even the EU does not do that…

If the European Parliament seriously thinks that the justice system in Hungary is OK (which, by the way, it itself has questioned/refuted in recent years in all kinds of reports and so on, so we can see how serious those are), then it is even more stupid than what I usually unfortunately think.

Magyar Péter EP-mentelmi jogának felfüggesztéséről

Megjelent a hírekben, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kéri az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az ellene megindított büntető eljárással kapcsolatban, amire a NER korábbi kegyence azzal reagált, hogy maga fogja kérni a mentelmi jog felfüggesztését, ha Orbán csatlakozik az uniós ügyészséghez. Most erre a politikai gagyizmusra (Forradalmi politikai innováció!!! Mindjárt megnézem, de szerintem nem fogom megtalálni az aláírását a még 2015-ben, az uniós ügyészség témájában általunk kezdeményezett népszavazás aláírási ívein…) külön nem akarok kitérni, maradjunk csak a jogi résznél.

Rögtön az eset után, tehát még az EP ülésszakja megkezdése előtt beszélgettünk az EP-mentesség témájáról az Ultrahang csatornáján, ezt itt lehet visszahallgatni, itt kicsit áttekintettük az eddigi gyakorlatot, a magyar EP-képviselőket érintő eseteket:

Az akkoriaktól függetlenül, a mostani helyzetben, a mostani hírek alapján rögzítsük rögtön az elején: teljesen mindegy, hogy az adott esetben az EP képviselő (vagy akár egy országgyűlési képviselő) mit kér vagy mit nem akar, az semmit nem számít a folyamatban. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Európai Parlament dönt, ugyanis az a jogintézmény őt védi, nem pedig magát az egyéni képviselőt.

Ennek rögzítése után viszont a lényeg: bár a szokás, hogy az Európai Parlament köztörvényes vagy “nem politikai” bűncselekmények esetén kiadja a képviselőt, a jelen helyzetben határozott álláspontom szerint nem szabad megtennie. Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyar Péterrel szemben politikai balhé miatt kéri a kiadatást a rezsim leghűbb ügyésze, ráadásul első ránézésre is komolytalan “vád” miatt. Lopás, röhög a vakbelem, mint azt már korábban több helyen leírtam/elmondtam, ezért másodév végén úgy reptetik meg a joghallgatót, hogy a Kálvin téren landol (akár az ELTE, akár a Pázmány irányából repül).

Tehát:

  1. a rezsim leghűbb ügyésze,
  2. komolytalan vád alapján,
  3. a rezsim politikai érdekében.

Tankönyvi példája a politikai ügynek. És persze, lehet erre mondani, hogy na de a független bíróság. Na, ezen még hangosabban és még többet fogok röhögni. Az a független bíróság, ahol a végrehajtó maffia vezére arról tárgyal a bírósági vezetővel, hogy hogy kéne kirúgni a neki nem szimpatikus bírót. Amit lehallgat a titkosszolgálat (!), az kiszivárog (!!!), majd nem történik semmi. (!!!) Ahol a bírák egy jelentős része magasról tojik az uniós jogra, vagy a strasbourgi joggyakorlatra. És még sorolhatnám.

Ha az Európai Parlament komolyan úgy gondolja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás oké (amit nem mellesleg ő maga is megkérdőjelezett/cáfolt az elmúlt években mindenféle jelentésekben meg egyebekben, hát mennyire komolyak azok, akkor most eldőlhet), akkor még annál is ostobább, mint amit amúgy általában gondolok róla.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok vége?

Ma este az ATV Egyenes beszéd c. műsorában beszélgettünk arról, hogy a hírek szerint a kormány olyan jogalkotásra készül, amivel az a célja, hogy az érintett egyetemek újra hozzáférhessenek az Erasmus-programhoz és a felfüggesztett uniós forrásokhoz.

A beszélgetés itt megnézhető:

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy mi is a probléma. Erről több mint egy éve írtam egy kicsit bővebben itt.

EU-navigátor a Népszaván

Nem olyan régen azzal keresett meg Iványi Gábor, hogy a Népszava csatornáján jó lenne csinálni néhány olyan videót, amin keresztül az EU működését mutatjuk be, hogy kicsit oszoljon a köd azzal kapcsolatban.

Ez már csak azért is fontos, mert a kormány propagandájának köszönhetően sokak szemében az EU egyfajta bürokrata gyarmattartó. Hallani politikai vezetőkről, Bizottságról, sőt bizottságokról, mindenféle és -fajta tanácsról, Európai Parlamentről, de sokak számára nem áll igazán össze sem a szerkezet, sem a működés. Az EU-navigátor videósorozat egyfajta kísérlet a létező információs anyagok mellett, hogy jobban követhetővé és érthetővé váljon a szervezet munkája.

Az első előadásban az Európai Unió sajátos státuszát próbálom tisztázni. Bármennyire emlékeztessenek is az Európai Unió testületei egy állam törvényalkotó és végrehajtó intézményeire, bármekkora legyen is befolyása, mindig szem előtt kell tartani, hogy nem valamiféle szövetségi államról van szó. Az EU egy nemzetközi szervezet, amelynek sajátossága, hogy tagországai bizonyos területeken jogalkotói hatáskörrel ruházhatják fel. Ez a kettősség érdekes, jogilag nehezen kezelhető helyzeteket teremthet, amit két, minket is érintő példával igyekszem illusztrálni. 

Az első részt meg lehet nézni itt:

Árstop v. uniós jog

Ma a Klubrádión arról beszéltünk Bolgár Györggyel, hogy milyen hatása is lehet annak az ítéletnek, ami egy előzetes döntéshozatali eljárás eredményeképpen az Európai Unió Bíróságán született, amiben a luxembourgi bírói fórum úgy döntött, hogy a magyar kormány által kitalált árstop intézménye ellentétes az uniós joggal, azaz az emiatt a kereskedőre kirótt bírság is jogellenes kell legyen.

A beszélgetés itt hallgatható meg (62:08-tól).

Az ügy lehetővé tette, hogy vegyünk egy gyors látleletet a magyarországi jogállamiság állapotáról – valahol szomorú, hogy komolyan felmerül az a kérdés, hogy a kormány nem tartja be az uniós ítéleteket, de hát sajnos ez már a mai valóságunk.

Valamiben viszont biztosak lehetünk: az Európai Unió – pontosabban annak többi tagállama – nem lesz szívbajos, amikor az a kérdés fog felmerülni, hogy hogyan lehet “megoldani” a magyar kormány jelentette problémát. Hatékonyan. Jó eséllyel fájni fog.

Mit tehet meg egy EP-képviselő a jogszabályok alapján?

Az elmúlt napokban aktuális téma lett, hogy mit tehet meg egy EP-képviselő, és mit nem, aminek során állandóan azt hallom, hogy lényegében ugyanazt, mint egy országgyűlési képviselő. Ami nagyon jól hangzik, csak jelezném, semmilyen jogi alapja nincs, és akárhányszor rákérdezek olyasvalakinél, aki tesz egy ilyen állítást, hogy ezt honnan veszi, mély hallgatás a válasz. Különösen zavaró ez pl. kormányzati források felől érkezve, hiszen az ember mégiscsak azt várná el a végrehajtó hatalom képviselőitől, hogy minimálisan ismerik a működésüket szabályozó jogi előírásokat. Persze, illúzióim nincsenek, ismerjük az orbáni jogállam működését, ami jó a nagyvezírnek, arra van jog, akkor is, ha nincs, és ez akkor is úgy van, sőt akkor van különösen úgy, ha az valamilyen kormányzati, politikai célt szolgál. Ilyenkor akár gond nélkül félre is néznek, ha az érdeküket az szolgálja.

Emlékszik még talán valaki az Alaptörvény-ellenes módon bevezetett veszélyhelyzetre, amit utólag a gránitszilárdságú Alaptörvény módosításával próbáltak szabályosnak hamisítani, ugye? Nem? Nem lep meg. Senkit nem érdekelt, különösen nem a parlamenti ellenzéket, akik simán el tudták volna a Tákolmányíróság elé (meglett volna a szükséges arány a kupoldában), na nem mintha komoly értelme lett volna, de mondjuk a pofa kedvéért. Mindegy. Ennyit a magyarországi jogállamisági kultúráról.

Az első kérdés, hogy bemehet-e egy országgyűlési képviselő egy kórházba pl. egy hőmérővel bohóckodni, amikor épp úgy látja jónak? Erre a választ a 2012-ben elfogadott Országgyűlésről szóló törvény adja meg, a következőképpen:

“98. § (1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. E jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható.”

Ebben szerintem nincs benne, hogy egy országgyűlési képviselő ezt megtehetné, de épp nincs ellenemre, hogy az itteni szabályokat kiterjesztően értelmezzük. Ahogy amúgy a kialakult gyakorlat eddig is úgy tette…

Ellenben, mi a helyzet egy európai parlamenti képviselővel? A rájuk vonatkozó szabályokat egy másik jogszabály, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény határozza meg. Ez pedig a következőképpen fogalmaz:

“17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”

Kész. Semmi több. Ez, akárhogy is nézzük, jóval szűkebb jogosítványt biztosít egy EP-képviselő számára, és az külön érdekes kérdés, hogy pl. egy kórház minősülhet-e “állami szerv”-nek. Miközben az országgyűlési képviselők esetében a törvényben szerepel a “közintézmény”, ami amibe szerintem bőven bele lehet értelmezni a kórházakat. Ellenben az “állami szerv” fogalmába nem tartozik bele, és semmilyen olyan szakirodalmi értelmezést, nemhogy jogszabályt nem ismerek, ami belesorolná azokat. Ebből az következik, hogy a kórházakhoz nem sok köze van egy EP-képviselőnek.

Világosan látszik, hogy egy országgyűlési és egy EP-kéviselő jogosítványai között nincs egyenlőségjel a jogszabályok szövegében, ami nem véletlen. Már csak azért sem, és elnézést, hogy kicsit a kontextust is figyelmbe vesszük: az EP-képviselő logikusan az uniós hatáskörökbe tartozó kérdésekbe szólhat bele, az egészségügy pedig nem az. Ergo egy EP-képviselőnek ott nem sok jogosítványa kell hogy legyen.

Na most tisztában vagyok vele, hogy erre majd a NERben fogant messiás szektás rajongói most jól nekem ugranak megint, a kormányzati mocsokmédia zászlóhajója, a Mandiner meg hirtelen rájön, hogy én vagyok az évszázad remekjogásza, de legyünk őszinték: igazából úgyis elmúlik, kit érdekel. A tények tények maradnak, még akkor is, ha senki nem figyel oda, és akkor is, ha éppen megint aktuális politikai érdekek miatt jól senkit nem érdekelnek a hatályos jogszabályi előírások. Mondom, jogállamisági kultúra, Magyarország, 2024.

Ukrajna megszállta Kurszkot – nemzetközi jogi kérdések

Nemrég az Ultrahangműsorában beszélgettünk a címben jelzett kérdésről. A beszélgetés kiterjedt arra, hogy mivel jár a kurszki régió megszállása, mit jelent a katonai parancsnokságok létrehozása, és hogy milyen hatással lesz ez az itt élő emberek életére. Alkalom nyílt arra, hogy bizonyos hadijogi alapvetéseket áttekintsünk, mint pl. hogy mi a különbség a tűzszünet és a béke között, és milyen jogi hatásaik vannak. Emellett még az is felmerült, hogy vajon mik lehetnek az Északi Áramlat vezeték felrobbantásának következményei – hozzátéve, hogy egyelőre igencsak hiányosak az ismereteink.

A beszélgetés itt meghallgatható (a beszédem minősége miatt külön elnézést kérek, sajnos hetek óta küszködöm a torkommal):

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos korábbi bejegyzések:

Ukrán-orosz csúcstalálkozó Budapesten?

A sajtóban pattant fel a címben foglalt lehetőség, érdemes körüljárni egy kicsit. Ami tény, hogy Orbán Viktor számára politikai szempontból nagyon komoly diplomáciai elismerést jelentene,…

Hit Rádió, témák: Ukrajna, EU-USA megállodás…

Tegnap folytattunk egy hosszabb beszélgetést a Hit Rádión az Ukrajnában történtekről, azaz arról, a korrupcióellenes intézményrendszert átalakító törvényről, ami sokak szerint akár Ukrajna európai integrációját…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

Nemzeti kártya – oroszok, belaruszok könnyített beengedése és az uniós reakciók

Az elmúlt napokban többször kellett foglalkoznom ezzel a kérdéssel, különös tekintettel annak várható hatásaival, uniós reakciókkal. Itt összegyűjtök néhány ezzel kapcsolatos interjút, nyilatkozatot.

Augsztus 6-án reggel az ATV-n beszélgettünk a témáról:

Annak egyes aspektusai a Hírklikken is megjelentek, itt és itt.

Újraválasztott von der Leyen, Patrióta-frakció, Trump stb.

Megjelent egy hosszabb interjú a szeretlekmagyarorszag.hu oldalon, ahol a címben jelzett témákról beszélgettünk hosszabban.

Itt érhető el.

Talán sikerült egy-két kérdéssel kapcsolatban világosságot gyújtani a fejekben, talán nem. Nem biztos, hogy számít. Aki boldog annyival, hogy “Orbánt kizavarták kávézni”, meg “azért a Bizottság csak visszaadott pénzeket, hogy Orbán ne vétózzon”, azoknak úgyis tök mindegy. A tragédia az, hogy ez sokaknak elég és sokszor az ún. szakértőknek sem nyúlik túl a tudása ezeken.