Elérhető lett annak a beszélgetésnek a felvétele, amit még november 7-én az EuroFocus podcast számára csináltunk Ónody-Molnár Dórával.
A beszélgetés során téma volt az uniós szankciópolitika, az amerikai-európai viszonyok, az Orbán-kormány mozgástere és manőverezései, valamint azok belopolitikai mesékké transzformálása… Jó beszélgetés volt:
Amióta nem olyan régen rá kellett jönnöm (döbbennem), hogy a mainstream médiacsatornák mellett Magyarországon is milyen sok kisebb, független, önálló podcast műhely létezik, nagy örömmel fogadom el a meghívásokat azokhoz is. Tágabb időkeret, lazább stílus, és hangulat. Jó, a közönségtől öt-hat percnél több figyelmet is igényelnek, de hát az érintett témák sem öt-hat percesek…
Online is elérrhető lett az a hosszabb interjú, amit a Hit Rádión csináltunk néhány napja. Ennek a témája az ellehetetlenítési törvény elfogadásának őszre történő eltolása volt, és ebből kiindulva beszéltünk több másról is: a kormány és a Fidesz EU-n belüli pozíciójáról, szuverenitásról és annak védelméről, lobbiról, a jog és a politika viszonyáról stb.
Ritka élmény, hogy szűk időkeret nélkül sikerüljön ezekről a dolgokról beszélgetni…
Az arról készült felvétel megnézhető itt:
Ma az ATV Híradónak beszéltem a címben jelzett témában. A teljesség kedvéért: a kérdés az volt, hogy jelenleg milyen eszközei lehetnek a kormánynak, hogy orvosolja a helyzetet, lehet-e valahol fellebbezni, vagy ilyesmi. Bár már számos alkalommal elmondtam, még egyszer: jogi út nem áll rendelkezésre, azaz bírósághoz fordulni nem lehet, hiszen ezek a pénzek a létező szabályok alapján fognak elveszni. Az interjúban megjelenő “politikai út” arra utal, hogy a hatályban lévő uniós jogszabályok megváltoztatása talán segíthetne, de ahhoz már nincs idő, másrészt pedig a tagállamok többsége egészen biztosan nem támogatná az ötletet – márpedig uniós jogalkotáshoz legalább minősített többségre van szükség.
Amúgy pedig… Miért tennék? Miért segítenének Orbán Viktornak?
Ami pedig az uniós ügyészséget illeti… Nagyon örülök neki, hogy Magyar Péter sok más megélhetési politikus után hirtelen rátalált az uniós ügyészség gondolatára (mindjárt visszanézem, de szerintem amikor 2015-ben a kezdeményezésemre aláírásokat gyűjtöttünk egy népszavazáshoz, akkor ő nem írt alá nekünk), de az a nagy helyzet, hogy ma az már semmire nem megoldás, tekintettel arra, hogy az elmúlt tíz évben Orbán már a bíróságokat is bedarálta. Nem baj, mondani mindig lehet és kell is valamit, különösen, ha saját gondolatod nincs.
Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie. Remélem, az emiatti felháborodás hangadói között nem lesznek vezető szereplők azok, akik nem is olyan régen még az állatorvos Hadházy Ákost követelték erre a posztra…
Az én állításom a témában egyszerű (és semmi új, mert mindig is ezt mondtam): amíg az OGY választja a legfőbb ügyészt, lehessen bárki. Ha ragaszkodunk hozzá, hogy ügyész legyen, akkor válassza ki az ügyészi testület, és nevezze ki ennek alapján az igazságügyi miniszter. De ne ragaszkodjunk. Felejtsük már el ezt a “független” legfőbb ügyészség marhaságot…
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást. Ne már… Ez a Fidesztől teljesen függetlenül is értelmetlen, azzal együtt meg pláne.
Lásd ezt az elemzésemet három és fél évvel ezelőttről.
Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie. Remélem, az emiatti felháborodás hangadói között nem lesznek vezető szereplők azok, akik nem is olyan régen még az állatorvos Hadházy Ákost követelték…
Istenem, egy újabb veretes baromság az ötletbörzében. A bírókat nem akarjuk esetleg közvetlenül választani? De most komolyan. Csupán amiatt a tragikus tény miatt, hogy a Fidesz maffiásította az ügyészséget és Polt leghűbb ügyész úr…
Ma a Klubrádión arról beszéltünk Bolgár Györggyel, hogy milyen hatása is lehet annak az ítéletnek, ami egy előzetes döntéshozatali eljárás eredményeképpen az Európai Unió Bíróságán született, amiben a luxembourgi bírói fórum úgy döntött, hogy a magyar kormány által kitalált árstop intézménye ellentétes az uniós joggal, azaz az emiatt a kereskedőre kirótt bírság is jogellenes kell legyen.
A beszélgetés itt hallgatható meg (62:08-tól).
Az ügy lehetővé tette, hogy vegyünk egy gyors látleletet a magyarországi jogállamiság állapotáról – valahol szomorú, hogy komolyan felmerül az a kérdés, hogy a kormány nem tartja be az uniós ítéleteket, de hát sajnos ez már a mai valóságunk.
Valamiben viszont biztosak lehetünk: az Európai Unió – pontosabban annak többi tagállama – nem lesz szívbajos, amikor az a kérdés fog felmerülni, hogy hogyan lehet “megoldani” a magyar kormány jelentette problémát. Hatékonyan. Jó eséllyel fájni fog.
Most néztem végig mindent, ami elérhető volt arról, hogy mi történt a Magyar Ügyvédi Kamaránál a Dr. Marczingós László ügyvéd úr ellen megindított igencsak szégyenteli fegyelmi eljárás kapcsán.
Ha valakinek még lennének kétségei a magyarországi jogállamisági állapotok kapcsán, az gondolkodjon el a következőn: hogy a hatalom mindenféle kopasz verőemberekkel védi magát mindenhol, az nagyjából üzemszerű. De hogy már az ügyvédi állítólagos autonóm “érdekképviselet” is, az mindennek az alja.
De tényleg, az összes korábbi saját botrányos tapasztalataimat is félretéve a témában, milyen az igazságszolgáltatás, meg úgy en bloc a “jog” színvonala egy olyan országban, ahol már az ügyvédek is ennyire be vannak szarva??? Mert a bíróságokról (meg azok állítólagos függetlenségéről) legkésőbb a Schadl-Völner lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülése után már nyugodtan lemondhattunk, de hogy az ügyvédségnél is ekkora a rohadás, na az még számomra is meglepő.
Bővebben itt lehet informálódni.
Most beszéltem Erdogan ügyeletes Rambóinak budapesti akciójáról, pontosabban annak jogi kereteiről a HírKlikk-nek és az RTL-nek.
Ennek illusztrációjaként hagyom itt ezt a videót, mielőtt valaki azt gondolja, hogy esetleg a budapesti levegő vadította meg szegény testőr-akárkit. Nem, ezeknek mindegy, akár az egyenruhás ENSZ-biztonságiaknak is nekimennek az ENSZ-székházban, ha olyanjuk van.
Konklúzió: az érintett személyek akciója semmilyen szempontból nem volt jogszerű. Nemzetközi eljárási lehetőségekre akkor van lehetőség (pl. strasbourgi bíróság emberi jogi jogsérelem miatt), ha a honi jogorvoslati lehetőségek kimerítésre kerülnek. Az áldozat döntése, hogy milyen jogorvoslati utat kíván igénybe venni.
Pénteken a nagy vihart kavart elnöki kegyelemről beszéltem a Klubrádión. Nem ez az első alkalom, tavaly decemberben még a Blikk is megkeresett a témában, amikor még csak Budaházy György bűntársai kaptak kegyelmet Novák Katalintól. Fontos rögzíteni, hogy ezekben az esetekben csak a kegyelemről, annak jogi természetéről és az azzal kapcsolatos kérdésekről beszéltünk, Budaházyék cselekményeiről nem volt szó, így természetesen magáról az érintett büntető eljárásról is csak az alkalmazott kegyelem kontextusában.
Az elnöki kegyelem intézményéről elég régóta ismert az álláspontom, ami itt lényeges, hogy az nem a jog- vagy az eljárásrend rendszerszintű hibáinak orvoslásának eszköze (ha valakit érdekel az itt is, és a klubrádiós interjúban általam is felhozott Agrobank-ügy, arról itt lehet bővebben olvasni). Ennek megfelelően azt indokolni sem kell, hogy időnként mégis megteszik, az csak egyfajta politikai megfelelési kényszer hatására szokott megtörténni, jellemzően a kegyelmi döntéseket nem is szokták érdemben megindokolni azokban az esetekben, amikor azoknak nincs politikai hatása, mert mondjuk teljesen ismeretlen az elítélt – magyarul az esetek döntő többségében.
Még annyit fűznék hozzá a témához – a kegyelem jogintézményének értelmezésén túlmutatóan – hogy szerintem masszívan téves az a sokak által képviselt elképzelés, hogy Budaházy azért “kell” a Fidesznek, hogy a “csőcseléket utcára vigye”, ha kell. Egyrészt azt a börtönből talán még hatékonyabban is lehet, másrészt pedig ha kell, a csőcselék csődül magától is, 2002-ben és 2006-ban is ment, nem kellett hozzá Budaházy. Sokkal inkább arról van szó, hogy a Fidesz és csahosai valóságot akarnak konstruálni a 2006-os balhékkal kapcsolatos folyamatos hazugságaikból, ahhoz meg kellenek az ilyen konstruált “hősök”, és Novák Katalin jó pártkatonaként ennek megfelelően is alkalmazza az egyébként másra való köztársasági elnöki jogosítványokat.
Nagyot ment a magyar médiában és a közbeszédben az a kérdés, hogy vajon megengedheti-e magának egy bíró, vagy egy nagykövet, hogy beszélgessen egymással. Sokan elmondták ezzel kapcsolatban az álláspontjukat, Breuer Péter kíváncsi volt az enyémre, némileg meg is lepődött rajta.
A beszélgetés során szóba került a jogi felkészítés, valamint az igazságszolgáltatás helyzete is (a Budaházy-ügy kapcsán), amivel kapcsolatban – nem meglepő módon, szokásaimnak megfelelően – szintén elég kritikus álláspontot fogalmaztam meg.
Sajnos a kép minősége távol áll a tökéletestől, a brüsszeli Skype-kapcsolat és a telefonom videominősége minden jel szerint hagy némi kívánnivalókat maga után.
Lattmann Tamás honlapja 