Ma is volt némi médiatermés az USA-Venezuela konfiktus témájában. Kora reggel a Klubrádión (itt meghallgatható) és a HetiTV-n kezdtük a témát:
Majd délután a KlikkTV-n folytattuk:
Valamint megjelent a 24.hu oldalán is egy hosszabb cikk a témában.
Ma is volt némi médiatermés az USA-Venezuela konfiktus témájában. Kora reggel a Klubrádión (itt meghallgatható) és a HetiTV-n kezdtük a témát:
Majd délután a KlikkTV-n folytattuk:
Valamint megjelent a 24.hu oldalán is egy hosszabb cikk a témában.
Elérhető lett az Ultrahang Youtube-csatornáján a szombat este rögzített beszélgetés, amiben a konfliktusról beszélgettünk. Egyelőre nyilván kevés az információ, de idővel több lesz és a téma is velünk marad egy ideig, szóval kapott is a téma egy önálló aktát itt a honlapon, a beszélgetés pedig itt elérhető (ajánlom előtte Vogel Dávid meghallgatását is):
Egyelőre itt a konfliktus tágabb nemzetközi jogi kontextusa jelent meg, a régió történelmi-politikai sajátosságaival, idővel természetesen alaposabban előkerülnek majd egyéb részletek is…
Elérhető lett annak a beszélgetésnek a felvétele, amit még november 7-én az EuroFocus podcast számára csináltunk Ónody-Molnár Dórával.
A beszélgetés során téma volt az uniós szankciópolitika, az amerikai-európai viszonyok, az Orbán-kormány mozgástere és manőverezései, valamint azok belopolitikai mesékké transzformálása… Jó beszélgetés volt:
Elérhető lett a YouTube-on a Fotelkommentelő csatorna számára készült beszélgetés, amelynek során arról beszélgettünk, hogy milyen eredményei is voltak a magyar kormány méretes delegációja washingtoni látogatásának.
Energia, szankciók, mentességek, deviza swap, Orbán, Trump, Amerika, magyar külpolitika stb. a beszélgetés lényegében mindent érintett, ami a hírek kapcsán előtérbe került. Persze fontos itt is rögzíteni, hogy amíg a megállapodások leírt szövegei nincsenek, addig lényegében megállapodások sincsenek, és nyilván azok részletes ismerete teszi majd csak lehetővé azok részletes elemzését, addig alapvetően ki vagyunk szolgáltatva a híradásoknak…
Megjelent a Népszaván egy gyorselemzésem a NER washingtoni osztálykirándulá… akarom mondani Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr újabb történelmi diadaláról. A rendelkezésre álló információk elég szűkösek, idővel nyilván egyre több minden lesz nyilvános, úgy lesz egyre szélesebb és szélesebb rálátásunk az “eredményekre”, egyelőre maradjunk annyiban, hogy nem érdemes túlértékelni azokat. A cikkben el is mondom, hogy miért.
A cikket itt lehet elolvasni.
Várhatóan a téma elég felkapott lesz a következő időben, úgyhogy lesz még mit olvasni…
Újabb hosszabb beszélgetést folytattunk a KlikkTV-n a címben jelzett témákról, érintve sok mindent, hosszabb időkeretben, szóval lehetőségünk volt kicsit kontextusba helyezni a dolgokat.
A beszélgetés felvétele itt elérhető:
Mai sajtóhír, hogy megszületett a megállapodás Donald Trump és Ursula von der Leyen között egy új USA-EU kereskedelmi egyezményről. Ez persze még nem jelenti annak létrejöttét, hiszen mind a két oldalon ennek megerősítésére van szükség, hiszen az elnök és a Bizottság elnöke csupán tárgyal róla, ugyanakkor a megállapodás ténye nagyon erős üzenetet küld nem csak a világ többi része felé, hanem mindkét oldalon befelé is: Trumpnak és az EU-nak is elemi érdeke, hogy a globális kereskedelmi háborúban nemcsakhogy valamiféle deeszkaláció történjen, hanem hogy egységes front álljon fel a közös ellenféllel, Kínával szemben. Erről persze nem fognak beszélni a magyarországi NER káoszlovagjai, élükön Orbán Viktorral.
A propos, ilyenkor mindig felmerül, hogy hogy lehet, hogy ebből a folyamatból megint kihagyták a kárpátok géniuszát, Donald Trump mentorát, Ursula von der Leyen és minden lopakodóhatáskörbővítő háborúpárti föderalista brüsszeli birodalomépítő rémét, a szuverenitás védelmezőjét, Európa új vezetőjét és gazdasági motorját, Dr. Orbán Viktor főminiszterelnök urat? Nagyon egyszerű, a valóság megint egészen más, mint amit itthon mondanak elég sokan: nem, nem igaz, hogy az EU szar és mindjárt meghal, von der Leyen hülye, a Bizottság szar, Trump csak röhög rajta, és a többi marhaság. Egyszerűen az van, hogy konkrétan senkit nem érdekel, hogy Orbán Viktor mit puffog a Kárpát-medence mélyén (néha a Kárpátok ormain, mindenféle táborokban), végtelen állítólagos bölcsességében. Az élet megy tovább, Magyarország pedig legfeljebb kénytelen lesz alkalmazkodni – tudjátok, ahol elefántok verekszenek, vagy dugnak, ott jobb, ha a kisegér óvatos.
Viszont még jobb kérdés, hogy a magyar kormány erre mit fog erre lépni a Tanácsban. Ez azért fontos, mert annak a jóváhagyása szükséges lesz a megállapodás tényleges létrehozásához, ahogy az USA-ban a Szenátusé, de ez most minket kevéssé érdekel, bár érdekes lehet az ottani politikai viszonyok ismeretében. Nos, nincs könnyű helyzetben vétóvitézünk, mert a Tanácsban minősített többségi döntéshozatal van ebben a kérdésben. A külkereskedelem uniós hatáskör, ennek megfelelően főszabály szerint nincs vétójog. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) releváns előírásai (207. és 218. cikkek) csak szűk esetkörben irányoznak elő konszenzusos döntéshozatalt az ilyen szerződések tekintetében, ezek fennállását véglegesen majd akkor lehet megmondani, ha ismerjük az elfogadott szöveget, gondolom, a magyar kormány majd kétségbeesetten próbálja megmagyarázni, hogy ez miért olyan… Ugyanakkor valószínűtlennek tartom, hogy cél lenne megtorpedózás, ugyanis Orbán Viktor számára jelenleg nagyon nem jó ötlet összerúgni a port Donald Trumppal, akinek véleményem szerint elemi érdeke a megállapodás létrejötte. Hát igen, megint sikerült olyan röppályára helyeznie magát a főszuverénnek és teljesen inkompetens külügyi csapatának, ami igazából ütközőpálya…
Viszont ennek van egy magyar szempontból pozitív hatása. Ha megszületik egy ilyen egyezmény az USA és az EU között, az jó eséllyel rövidre zárja egy ugyanilyen jellegű USA-Magyarország kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségét, ami drasztikusan csökkenti egy esetleges Huxit esélyét. Ellenkező esetben ugyanis egy ilyen egyezményt Donald Trump tudott volna mézesmadzagként huzigálni Orbán előtt, aki szokásának megfelelően telehazudta volna a magyar rögvalóságot arról, hogy gazdaságilag az sokkal jobb, mint az EU-hoz tartozni és blabla. Szerintem az USA-nak (még Trump alatt is) nem érdeke egy Huxit, az EU-val való kapcsolatok rendezése jelentette előnyök bőven felülírják az Orbán Viktorral kapcsolatos esetleges partikuláris érdekeket, feltételezve valamiféle elemi racionalitást – amit én még mindig bőven látok az amerikai külpolitikában, Trump ide vagy oda. Ez azért szerintem bitang jó hír a jelenlegi zavaros időkben.
Zajlik az élet az amerikai-román kapcsolatokban is. Aktuális hír, hogy szinte rekordidő alatt sikerült fordítania az Egyesült Államoknak Románia helyzetén, ami a vízummentességi programban való részvételt illeti.
Alig néhány hónap után a Trump-adminisztráció úgy döntött, hogy kiteszi az államot a vízummentességi programból. Erről beszéltünk tegnap a Marosvásárhelyi Rádión. Érdemes lehet meghallgatni azt a januári beszélgetést is ugyanitt, ahol magáról a programról is beszéltünk kicsit többet.
Tegnap a Klubrádión megbeszéltük azt a hírt, mely szerint Izrael is kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsból. Különösebben komoly következményekkel ez nem fog járni, már csak azért sem, mert Izrael soha nem volt tagja Tanácsnak, és amióta az létezik, 2006 óta kifejezetten feszült az állam és a szervezet viszonya. 2006 előtt, amikor e testület még “Emberi Jogok Bizottsága” néven működött, ez már jellemző volt, a testület akkori reformjának egyik fő oka épp az volt, hogy már-már nevetséges elfogultságot mutatott Izrael ellen, és sokan abban reménykedtek, hogy ez a politikai tényező pl. a szervezet tagságának átalakításával legalább részben orvosolható les. Hát, nem jött be.
Emellett szó volt a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben bejelentett amerikai szanciókról is, ami lehetőséget biztosított arra, hogy pár szót beszéljünk erről a mindig is nagyon problémás viszonyról.
Ahogy megütötte a sajtót a címben jelzett hír, rögtön felbolydult a média és a közvélemény.
Rögtön szeretném rövidre zárni a zöldséget: a kormány és a médiája folyamatosan a nemsokára távozó Pressman nagykövet körül pörög, de ez teljesen értelmetlen. A döntést nem a nagykövet hozta, az Washington DC-ben született meg a szövetségi kormányban. Ehhez képest ahogy Szijjártó Péter a Facebookon reagált: „Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra.”, érdemes lehet megjegyezni, hogy Rogán Antalra egy olyan rendelet alapján vetettek ki szankciókat most, amit még 2017-ben az állítólag jóbarát Trump elnök írt alá, az annak alapjául szolgáló Magnyickij-törvényt pedig kétpárti támogatással fogadta el a Kongresszus, még az Obama-adminisztráció idején. Tehát meg lehet probálni ezt belekalapálni az ORbánék számára tetszetős narratívába, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerülni fog.
Az ATV Aktuál kedd esti adásában külön felhívtak, hogy a vendégek beszélgetése előtt adjak egy gyors áttekintést a témáról (33:13-tól):
Majd ma a Hit Rádión egy hosszabb beszélgetést is lefolytattunk, amelynek során sikerült kitérni több részetre is: