Ismét a Tilos Rádióban, ahol Gerényi Gábor és Bodolai László társaságában beszélgettünk aktuális európai jogi kérdésekről, beleértve a Brexitet, Trócsányi László bizottsági tagságát, jogállamisági kérdéseket.
Szeretem ezt a műsort, mert jó a társaság és van idő a témák alaposabb kifejtésére. Így tudtam hosszabban beszélni arról a három frontos háborúról, amibe a kormány belekavarta az országot a jogállamiság témájában. Ez a három front: 1) az idén esedékes uniós hétéves költségvetési tárgyalások, 2) a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás és 3) az előkészítés alatt álló új, az uniós közpénzek ellenőrzésére irányuló jogállamisági eljárást előirányzó rendelet megalkotása. Figyelem, nem rövid, és nem is feltétlenül könnyű tartalom.
Ma reggel az atv.hu reggeli műsorában beszélgettünk kicsit a #Brexit témájában. Akkor még nem tudtuk az uniós biztosi portfolió-javaslatokat, ma délben jöttek ki.
Ennek fényében most korrigálom a Trócsányi Lászlóval kapcsolatos reggeli kijelentésemet, miszerint nem az alkalmassága, hanem az érdemessége a kérdés. Nos, a bővítés/szomszédságpolitika pont az a terület, ahol az alkalmassága is kérdés. Nem személyes kvalitások, vagy azok hiánya miatt, hanem egyszerűen azért, mert az Orbán-kormány elmúlt ciklusban látványossá vált orosz-orientációja olyan súlyosan kezdi ki a volt igazságügyminiszter hitelességét pont e területen, amit az #EU nem engedhet meg magának. Akkor miért ez a kiosztás? Egyszerű, két esélyes válasz van. Ahogy az ATV híradónak az imént elmondtam, az egyes portfoliók jelentőségét az határozza meg, hogy azokkal kapcsolatban magának az EU-nak mennyi ambíciója van (amit elsődlegesen a Bizottság elnöke lát reálisan). A további bővítés a magyar érdek szempontjából jelentős, az EU szempontjából nem az. Van elég problémája “befelé” is. Azaz ezt a portfoliót relatív jelentéktelensége okán akár át is lehet engedni, különösen, hogy az orbáni kommunikációnak ez nagy győzelem. Azaz win-win helyzet, Orbán is, von der #Leyen és a #Néppárt is jól jár. Hadd szóljon. A másik szempont viszont, hogy a várhatóan parázs #EP-beli viták kimenetele fényében ebből akár még vissza is lehet venni, azaz még bőven kaphat Trócsányi másik portfoliót is. Így ez lehet egyelőre taktikai húzás is. (Személyes megjegyzés: én sokkal jobban sajnáltam volna, ha Trócsányi a humanitárius segélyezést kapja, a saját szakmai munkám/bekötéseim okán. Viszont csak a vak nem vette észre, ahogy az elmúlt napokban a kormánypropaganda már elkezdte magyarázni, hogy az is mennyire fontos ügycsoport. Valóban az, sőt, valszeg fontosabb is lesz a következő években, mint a bővítés.)
Kedves Mindenki, különösen a kormánypropaganda művelői, előre szólok.
Amikor Merkel Magyarország gazdagsági “sikerességét” említi, olyankor igazából nem elismer, hanem előkészít. Olyan vágásokat a most tárgyalás előtt/alatt lévő új hétéves uniós költségvetési számokban, ami nekünk fog marhára fájni. És a német adófizetőknek fájt eddig.
Persze azoknak az ellenzéki megmondóembereknek is leeshetne ez, akik már jó ideje a németekben vélik megtalálni Orbán hatalmának okát.
Tessék észrevenni végre, hogy a világ, de még az EU sem akörül forog, hogy valami Orbánnak vagy Magyarországnak jó lesz-e vagy sem. Az általában csak következmény…
My opinion was quoted by CBN News about the policy of the Orbán-government related to “protection of christians”. The story was originally published nearly two years ago, it has gone online recently. Still worth to take a look at it.
Végre megjelent a prágai intézet honlapján az elemzés, amit még egy hónapja írtam a folyamatban lévő uniós jogállamiság- illetve inkább közpénz-védelmi mechanizmusról.
Ugyan angolul van, viszont kicsit részletesebb, mint a videó, amit két hónapja csináltam a témáról.
Ennek a folyamatban lévő jogalkotási eljárásnak a kontextusában kell olvasni és értelmezni az olyan híreket, hogy az Európai Néppárt, Weber stb. mit szeretne, amik időnként felbukkannak a hazai sajtóban is, gyakran látszólag összefüggéstelenül.
Érdekesség: még januárban az ATV-n, a Nap híre c. műsorban is beszéltünk a témáról, kicsit meglepődtem azzal kapcsolatban, hogy a beszélgetőpartnerek számára mekkora újdonságot jelentett, amiről beszéltem. Na de legalább volt ott egy nemrég frissen megválasztott EP-képviselő is, meglátjuk, mennyire jut majd a frissen megszerzett ismeretekkel…
My analysis about the proposed new EU rule of law procedure is available under the title “Better protection of the rule of law – or of European taxpayers’ money” in the Reflection series of the IIR Prague.
The writing addresses some of the questions that may be raised related to EU law, member state sovereignty and its possible effects. The regulation still has a long way to go to become a law and in or order for that to happen it needs to be accepted by the Council. According to my opinion, this legislation is necessary, as currently only the possible withdrawal or hold of EU funds can be a proper tool to keep some member state governments from further violations of basic EU legal principles, like of the rule of law.
A hvg.hu híradása szerint mindenki kedvenc feljelentője, Tényi István embercsempészés és hivatali visszaélés bűntett miatt tett bejelentést a rendőrségen.
Tippjeim: 1) a zsandárság “alapos” nyomozás után megállapítja, hogy semmilyen bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, nincs itt kérem semmi látnivaló, 2) amikor bármilyen külföldi állam előáll akármilyen nemzetközi bűnügyi megkereséssel (kiadatás stb.), mert mondjuk kicsit többre sikerül rájönniük tényállásilag, akkor majd megy a mutogatás az 1)-re, hogy na de hát nahát, hát nincs itt semmi látnivaló, és különben is, res judicata meg jogállam, nincs mit tenni. Mint Hernádi Zsolt ügyében láttuk, ez még az európai letartóztatási parancs ellen is véd, nemhogy ilyen balkáni kérelmekkel szemben. Különben is, bármikor megmondja a Tákolmányíróság is.
Addicionális gondolatom: sikerült megtudni, hogy esély van a 2)-re, ergo most gyorsan 1) van…
Többfelé nyilatkoztam az elmúlt napokban nagy port kavart Gruevszki-ügyről. Néhány példa:
ATV Start:
ATV Fórum:
Egyenes beszéd:
Miután egyre inkább kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a macedón ex-miniszterelnök Magyarországra érkezésében mennyi magyar kormányzati közreműködés volt, lassan ideje elkezdeni számba venni az okozott károkat, és gondolkodni a következményeken.
Az uniós kötelezettségszegési eljárást a Schengen határőrizeti kódex megsértése miatt borítékolhatjuk, de a fenti tények okán egy újabb probléma is következik: a diplomáciai járműveket és személyzetet a nemzetközi jog, egészen pontosan a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján nem lehet olyasmire használni, ami a fogadó állam közrendje ellen irányul – már pedig ez egyértelműen az. A bécsi egyezmény sérelme esetében pedig különleges helyzet áll fenn, ugyanis az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve lehetővé teszi, hogy ilyen egyezmény-sértés esetén a sérelmet szenvedett állam azonnal, minden további nélkül a Nemzetközi Bírósághoz forduljon, ami az így megindított peres eljárásban kötelező ítéletben mondja ki a jogsértés tényét. Ilyen módon indított – és nyert – pert az Egyesült Államok Irán ellen a teheráni nagykövetség elleni támadás miatt, Németország az Egyesült Államok ellen a LaGrand-ügyben, és ennek alapján indított nemrég pert Palesztina az Egyesült Államok ellen az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével kapcsolatban. Tehát ez nem csupán elméleti lehetőség, hanem komoly gyakorlata is van.
És a nagy probléma az, hogy ezt a jegyzőkönyvet mind Magyarország, mind pedig Macedónia megerősítette annak idején, tehát az alkalmazható a jelen helyzetre. Azaz Macedónia akár már ma be is perelhet minket minden további nélkül, és jó eséllyel nyer. Nagyon gáz.
Mindezekről az ENSZ honlapja segítségével kb. 5 perc alatt bárki meggyőződhet. Nekem meg egyre komolyabb kételyeim vannak abban a tekintetben, hogy miért is van a “Külgazdasági és Külügyminisztérium” nevű siralomháznak egy nemzetközi jogi főosztálya. Ne értsen félre senki, azzal semmi gondom, ha valaki őrült tempóval, üvöltve veti bele magát a vasvillába, de ha maga előtt tartja közben az egész országot, akkor ott már muszáj lesz a személyes felelősségről is beszélni.
I have given an interview to Al Jazeera Balkans about the situation of the Macedonian ex prime minister Nikola Gruevski and his “strange travel” to Hungary.
According to my opinion, his request for asylum and the whole process of him arriving to Hungary is legally dubious and probably will cause not only diplomatic trouble to Hungary, but also could give an option to Macedonia to turn to the International Court of Justice (ICJ) for violation of laws of diplomatic relations. Its jurisdiction is provided by the fact that both states are parties to the relevant Vienna Convention and its protocols without any reservations that could exclude the applicability of the ICJ dispute settlement clause within.
During recent weeks, two major referenda have taken place with serious ambition: to create new states by secession, one in Catalonia in Spain, and ano other one in the Kurdish territory in Iraq.
My current analysis, published in the International Law Reflections series (of the Institute of International Relations, Prague) sheds light to the international legal background of similar situations and their possible consequence under the current legal-political circumstances.
Lattmann Tamás honlapja 