A washingtoni látogatásról a Fotelkommentelő csatornán

Elérhető lett a YouTube-on a Fotelkommentelő csatorna számára készült beszélgetés, amelynek során arról beszélgettünk, hogy milyen eredményei is voltak a magyar kormány méretes delegációja washingtoni látogatásának.

Energia, szankciók, mentességek, deviza swap, Orbán, Trump, Amerika, magyar külpolitika stb. a beszélgetés lényegében mindent érintett, ami a hírek kapcsán előtérbe került. Persze fontos itt is rögzíteni, hogy amíg a megállapodások leírt szövegei nincsenek, addig lényegében megállapodások sincsenek, és nyilván azok részletes ismerete teszi majd csak lehetővé azok részletes elemzését, addig alapvetően ki vagyunk szolgáltatva a híradásoknak…

Gyorselemzésem a washingtoni tárgyalásokról és azok eredményéről

Megjelent a Népszaván egy gyorselemzésem a NER washingtoni osztálykirándulá… akarom mondani Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr újabb történelmi diadaláról. A rendelkezésre álló információk elég szűkösek, idővel nyilván egyre több minden lesz nyilvános, úgy lesz egyre szélesebb és szélesebb rálátásunk az “eredményekre”, egyelőre maradjunk annyiban, hogy nem érdemes túlértékelni azokat. A cikkben el is mondom, hogy miért.

A cikket itt lehet elolvasni.

Várhatóan a téma elég felkapott lesz a következő időben, úgyhogy lesz még mit olvasni…

Bukni fog Várhelyi Olivér a brüsszeli kémügy miatt?

Ma reggel a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorában Várhelyi Olivér sorsa is szóba került. Belebukhat-e a kirobbant kémbotrányba?

Ezzel kapcsolatban elmondtam, hogy igen, elvileg a Bizottság elnöke egyenesen nem rúghatja ki a biztost, akivel neki valami baja van, hiszen azt az alapító szerződések nem teszik lehetővé. Viszont tartalmaznak arra egy rendelkezést, és ennek gyakorlati alkalmazására már sor került korábban, amely szerint ha a Bizottság elnöke felszólítja lemondásra az adott biztost, akkor ő arra köteles (EUSZ 17. cikk).

Tehát erre van lehetőség, egyfajta “közvetett” kirúgásra, ám valószínűleg nem fog megtörténni, mégpedig politikai okokból. Minden tagállamnak joga van delegálni egy biztost, és ha most Ursula von der Leyen eltávolítja Várhelyi Olivert emiatt a balhé miatt, akkor a magyar kormánynak joga van delegálni valaki mást – és érzésem szerint Ursula von der Leyen ezt a játékot nem akarja megnyitni, ugyanis akkor Orbán Viktor térfelén fog pattogni a labda, ami a 2026-os választási kampányra ráfordulva Orbán Viktor számára talált pénz – amit senki nem akar neki megadni. (Arról nem is beszélve, hogy mekkora magas labdát jelentene ez az Európai Parlament számára, amitől von der Leyen sokkal jobban tart, mint Orbántól, és akinek megerősítési joga van a biztosok tekintetében.) Abszurd módon jelenleg ez biztosítja azt, hogy Várhelyi Olivért nem fogja lemondásra felkérni a bizottság elnöke, plusz a tippem az, hogy ez a helyzet inkább arra ad majd lehetőséget, hogy “kézhez szoktassa” Várhelyit. Megkegyelmez neki, amivel lényegében átfordítja az ürgét a saját szolgálatába.

Aztán, hogy Orbán egy esetleges 2026-os választási veresége milyen helyzetet állít elő, azt majd meglátjuk akkor… Az biztos, hogy nagyon nem szokás az egyes kormányok által delegált biztosokat az otthoni politikai helyzet változása okán hazadobálni, viszont az is tény, hogy olyan sem volt idáig, hogy egy biztosról kiderült, hogy korábban az EU elleni hírszerző központok rezidentúra-főnökeként működtek. És Várhelyi mondhat, amit akar, ez tény. Legfeljebb most majd von der Leyen taktikai okokból úgy csinál, mint aki elhiszi neki.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Első alkalommal a Fotelkommentelő csatornán

Amióta nem olyan régen rá kellett jönnöm (döbbennem), hogy a mainstream médiacsatornák mellett Magyarországon is milyen sok kisebb, független, önálló podcast műhely létezik, nagy örömmel fogadom el a meghívásokat azokhoz is. Tágabb időkeret, lazább stílus, és hangulat. Jó, a közönségtől öt-hat percnél több figyelmet is igényelnek, de hát az érintett témák sem öt-hat percesek…

Lecsófőzés és külkapcsolatok

Elérhető lett a YouTube-on a múlt hét pénteken a KlikkTV-re felvett beszélgetés, aminek során beszélgettünk Orbán Viktor trükkjeiről, a kormány külpolitikai lehetőségeiről, Trumpról, EU-ról és a jövő évi választások felé vezető útról. Szerintem jól sikerült, volt lehetőség alaposabban átbeszélni dolgokat, ajánlom megtekintésre.

Palesztin államiságról újra

A péntek reggel nem volt elég, ma hajnalban folytattuk a palesztin államiság kérdését a Heti TV-n. Várhatóan az ENSZ Közgyűlésén ez kiemelt téma lesz mostanában, ezért is a kiemelt érdeklődés… Míg pénteken inkább a jogi rész szerepelt, ma – a riporter kérdéseinek és felvetésének köszönhetően – inkább annak politikai aspektusai voltak hangúlyosak.

A palesztin államisággal kapcsolatos korábbi bejegyzések:

Palesztin államiságról újra

A péntek reggel nem volt elég, ma hajnalban folytattuk a palesztin államiság kérdését a Heti TV-n. Várhatóan az ENSZ Közgyűlésén ez kiemelt téma lesz mostanában, ezért is a kiemelt érdeklődés……

Palesztina mint állam – számít-e az elismerés?

Ma reggel beszélgettünk egy kört a Heti TV-n a palesztin államiság témájában, kicsit arra fókuszálva, hogy az egyes integrációs struktúrák hogy állnak a kérdéshez. Míg az államiság a nemzetközi jog…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

Palesztina államiságáról és a NATO keretében történő segítségről

Hajnalban, reggel hatkor leestem a prágai éjszakai buszról, és mentem erre az interjúra. Lélekben készültem rá, hogy olyan leszek, mint a mosott excrementum, de ahhoz képest meglepően jól sikerült egyben tartani a beszélgetést.

Nem kifejezetten a III. világháború volt a téma (a címmel ellentétben csak érintettük), ellenben sikerült kimerítően átbeszélni az aktuális izraeli-palesztin kérdéseket, különös tekintettel a palesztin államiságra, annak problémáira, illetve, hogy mi várható az ENSZ hétfőn kezdődő új ülésszakán, amire készülve már több állam is bejelentette, hogy márpedig el fogja ismerni Palesztinát államként. Köszönhetően annak, hogy ez az interjú hosszabb volt, mint általában…

A palesztin államisággal kapcsolatban felhívtam a figyelmet a kérdést övező példátlan bizonytalanságra – vajon rengeteg állam a Palesztin ÁLLAMot ismerte el (ahogy a palesztinok állítják, valamint a témát igencsak leegyszerűsítő Wikipedia-szócikk), vagy a Palesztin Nemzeti Hatóságot legitim szervezetként (leendő palesztin kormányzatként), miután annak elődjét, a Palesztin Felszabadítási Szervezetet még általában terrorszervezetként tartották számon.

A végére azért belefért egy kis NATO is, hiszen az elmúlt időszak orosz dróntámadásai ezt a kérdést is az érdeklődés középpontjába helyezték.

Korábbi bejegyzések a palesztin államiság témájában

Kincs, ami nincs? A palesztin államiság a Nemzetközi Büntetőbíróság értelmezésében

Eredeti megjelenés: Külpraktika blog (https://kprax.blog.hu/2012/04/04/kincs_ami_nincs_a_palesztin_allamisag_a_nemzetkozi_buntetobirosag_ertelmezeseben) 2012. április 3-án a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala pontot tett egy több mint három éve húzódó bizonytalanság végére. Az innen letölthető határozatában kijelentette, hogy nem áll…

A nemzetbiztonsági szűrésekre és minősítésekre vonatkozó kormányzati javaslatokról

Ma a Hit Rádióban lehetőségem volt kicsit bővebben beszélni a címben jelzett témáról. Két törvényjavaslatról van szó, az egyik a nemzetbiztonsági átvilágítás szabályait módosítja, a másik pedig a minősített adatok automatikus felülvizsgálatát törli el.

Amikor meghallottam a hírt, az első reakcióm nem volt különösebben támogató, sőt. Rögtön az jutott eszembe (és ennek pl. a faszbukkon rögtön hangot is adtam, mindenki legnagyobb örömére), hogy annak idején, amikor a friss kétharmados többségű kormány ennek a témának is nekiállt és eltörölte az “A” és a “B” típusú átvilágítást, ergo mindenkire a “C” típusút kellett tolni, sokan megmondták nekik, hogy nem lesz rá kapacitása az erre a feladatra rendelt Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, szóval ezt nem kéne csinálni, baromság. Persze ez nem számított, akkor is csinálták. Az ezzel kapcsolatos legkomolyabb aggodalom akkor az volt, hogy ha ebben az időszakban nem építettek be mindenhova mindenkit azok, akiknek a másik oldal(ak)on az a dolga (kihasználva az ekkor keletkezett hézagokat), akkor semmikor. Majd erre most a kormány vissza akarja állítani az egészet. Mi értelme volt az egésznek akkor? Jó kör volt…

Azért utána egy kicsit módom volt gondolkodni rajta (plusz alaposabban belenézni az előterjesztésekbe), és bár sokat nem javult a véleményem az egészről, azért egy jót tudtunk beszélgetni az egész témáról.

Megnézhető itt:

A nyár utolsó péntekje igen műsorosra sikerült…

A nyártól sikerült emlékezetesen búcsúzni, a múlt hét péntek elég sűrűre sikerült nekem.

Reggel 6-kor az ATV Start felé indítottam a napot, ahol Robert “Magyar” Brovdi kitiltásáról beszélgettünk:

Utána rögtön egy gyors kör következett Tihany irányában a Tranzit fesztiválra, a HírTV Komment c. műsorának felvételére (ott sem voltam még soha), ahol az aktuális politikai kommunikációs trendekről, módszerekről és ezek következményeiről beszéltünk.

Ezután sovány malac-vágtában vissza Budapestre a KlikkTV-be, ahol Magyar György és Veres Gábor társaságában, Balogh judit vendégeként három részben beszélgettünk a politikai aktualitásokról:

És ha még nem lett volna elég, kora este még volt egy előadásom a Mindenki Szabadegyeteme rendezvényén, ahol mellettem még Palotás János is tartott előadást. A sok logisztika be is ütött, sikerült tíz perc késéssel odaérkezni, de szerencsére megvártak.

És bár fárasztó, de marha jó nap volt, tök jó emberekkel sikerült megismerkedni, mondjuk azért a fáradtság az előadás során már itt-ott beütött, talán emiatt is bizonyos pontokon sikerült a szokásosnál informálisabbnak lenni. 🙂 Beszéltem az uniós jogról, csatlakozásokról, államok elleni eljárásokról, és bár egy bizonyos ponton a számítógépem elfáradt és csendben megadta magát, megszüntetve a vetítésemet, azt le lehet tölteni innen, ha valakit érdekel…

Valóban kitiltható az egész schengeni övezetből egy ukrán katonai parancsnok?

Beszéltem a Népszavának és a 24.hu-nak arról, hogy mit is jelent az, hogy Magyarország “kitiltja” az EU egész területéről a Barátság kőolajvezeték elleni támadásért felelősnek tartott ukrán – nem mellesleg magyar származású – katonai vezetőt.

Megpróbáltam tisztázni a kérdés minden aspektusát, és természetesen megint kiderült, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását, jelentős részben csak a szokásos izmozás megy már megint – ám ezúttal lehet, hogy más tagállamok akár meg is adják az Orbán-kormány blöffjét.

A Népszava cikkét itt lehet elolvasni, a 24.hu írását pedig itt.