A migrációs politika fejlődéséről a Klubrádión

Pénteken este került adásba a Klubrádión az aznap délelőtt rögzített “A világ urai” című műsor, amiben – végre komolyabb időbeli korlátok nélkül – beszélgettünk a migrációs politika európai uniós fejlődéséről, ezzel kapcsolatban a magyar kormány “megoldásairól”, és annak politikai aspektusairól.

Csak érdekességképpen, friss hír (amilyen ügyekre utaltam a beszélgetés során), hogy megint elkaszálták a kormányt Strasbourgban.

Az adás meghallgatható itt, illetve a műsor saját különböző podcast-felületein.

Korábbi bejegyzéseim a honlapon a migráció témájában:

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.

Gyöngyösi Márton szerint a teljes ellenzéki összefogás stratégiája alapvetően elhibázott volt…

Gyöngyösi Márton szerint a teljes ellenzéki összefogás stratégiája alapvetően elhibázott volt, amiért a Jobbik nagy árat fizetett, elvesztette szavazói jelentős részét.

LOL, amikor én évek óta ugyanezt mondom, akkor orbánügynök voltam, meg az ellenzék kerékkötője, meg mi minden még.

Jó reggelt!

Semmi gond, listás testvér, mehettek vissza Orbán hátsójába cselédnek, rád meg várnak újabb putyini “népszavazások”, amiket legitimálhatsz. Ja, már nem. Ez a hajó jó eséllyel elment, a szavazóitok jövőre valami mitanyánkos retardáltat fognak a helyedre kiküldeni Brüsszelbe jó sok pénzért. Hüpp. Például akár Novákot, akinek elég jó rutinja van, hiszen anno “európai parlamenti asszisztensként” folyattátok ki hozzá a nem kevés eurót bármi érdemi munkavégzés nélkül, tehát ő aztán nagyon lát a pályán Brüsszelben. 😃

(Azért van abban valami egészen sajátos, hogy nem az ún. ellenzék vágja ki maga közül a nácikat, hanem a nácik adják elő, hogy lelépnek. Jellemzi az ún. ellenzéket is. No de ez van, megélhetésiektől nem érdemes elvszerűt várni.)

Az uniós migrációs jogalkotással kapcsolatos régi/új hazugság…

Amíg meg nem írom véglegesen és átfogóan, hogy mi van (mert így, egy hétköznap éjjel negyed kettőkor tényleg nem kéne mást csinálnom, ja, de, marhára kéne), csak egy konkrét idézetet teszek ide a “jajjjjisssstenemkötelezőkvóóóóóóóóóóóta” hisztivel kapcsolatos HIVATALOS tanácsi álláspontból:

“Egyetlen tagállam sem lesz kötelezhető arra, hogy áthelyezéseket hajtson végre.”

És akkor most lehet folytatni a sírást, sikoltozást és hazudozást.

Az elmúlt négy napban hány közpénzekkel kitömött testület, propagandista meg egyéb senki adta már elő a kötelező kvótát? Hány “szakértő” adta elő az ezzel kapcsolatos ilyen-olyan biszem-baszom gondolatait, gondosan odafigyelve arra, hogy véletlenül se csússzanak ki a kormány narratívájából?

És hányan mondták el nyilvánosan, hogy SEMMI NEM IGAZ BELŐLE? Akárki? Ténylegesen hozzáértő szakértők, akik amúgy tényleg tudják?

Érthető már, hogy miért van nagyon tele a bugyrom?

“Brüsszel megszavazta a migránskvótát”

Tele van vele a média, hogy “Brüsszel megszavazta a migránskvótát”. Tényleg, komolyan? Jól van akkor.

1. Nem “Brüsszel”.
2. Nem “szavazta meg”.
3. Nem “kvótát”, ami ráadásul nem is azt jelenti, amit tulajdonítanak neki.

Most beszéltem erről kicsit az ATV híradójának. De minek? Szaladt a szerkesztő, merthogy Skype-on kell beszélnie az Alapjogokért Központtal. Szegényt képen röhögtem. Minek? Azokból aztán tényleg csak a hazug propaganda fog dőlni…

Ennek az egésznek tényleg semmi értelme nincs. Nekem meg tényleg nagyon tele van a bugyrom azzal, hogy egyedül vagyok az un. szakmában, aki tisztességesen próbál információkat átadni, folyamatokat elmagyarázni a napi kb. tizennégy órás munkaidőm mellett.

De tényleg, minek?

Néhány szó az új Védelmi Tanácsról

Na most, csak hogy világos legyen: az Orbán Viktor által most nagy dérrel-durral bejelentett “Védelmi Tanács” című fitymacsattogtatás nem más, mint a a korábbi Honvédelmi Tanács NEResített verziója, amit még a nagyonnagyonnagyon átgondolt és előkészített gránitszilárdságú kilencedik módosításával szüntettek meg, miután az még előtte, korábban pedig az Alkotmány szerint is a honvédelmi kérdésekben elsődleges döntéshozó testületként létezett.

És ami nagyon fontos, hogy abban még tagsággal bírt MINDEN parlamenti frakcióvezető ÉS tanácskozási joggal a vezérkari főnök. Ebben az izében meg a tagok: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó, valamint meghívottként a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. Magyarul a védelmi döntéshozatalban már nyomokban nincs jelen a katonai hozzáértés és a nemzeti “egység”, amit képviselhetne a vezérkari főnök és az ellenzéki frakcióvezetők, csak Orbán személyes legszűkebb köre.

De nincs központosított teljhatalom, á ugyan már, egyáltalán nincs.

#legalabbkormanyoznitudnak

#prkormanyzas

Az Integritás Hatóság eddigi tevékenységéről

A Hírklikk kérdezte tőlem, hogy mit lehet tudni az Integritás Hatóság eddigi tevékenységéről, illetve hogy az vajon alkalmas lesz-e az uniós pénzek kifizetésével kapcsolatban egyelőre vonakodó Európai Bizottság meggyőzésére.

Azért nem egyszerű a válasz, mert a Hatóság eddigi kommunikációja finoman szólva nem volt sem bőbeszédű, sem egyértelmű, célratörő. Így részben találgatásra vagyunk kárhoztatva, másrészt pedig innen-onnan kell összerakni az elérhető információdarabkákat.

Az interjú elérhető itt.

Navracsics szerint nyáron megérkezhetnek az uniós pénzek…

Tegnap reggel az ATV Start műsorában beszéltünk a címben jelzett kijelentés lehetséges valóságtartalmáról. Ennek során több mindent is érintettünk, így azt, hogy vajon a folyamatban lévő, a magyar kormány és az EU tagállamai közti vitának van-e geopolitikai tartalma (nyilván nincs), a magyar egyetemi felsővezetők szolgalelkűsége, és más, ami mind-mind kirajzolja, hogy miért is egyre rosszabb a megítélésünk Európában. A beszélgetés itt nézhető vissza:

Sajnálom, hogy a beszélgetésre telefonon keresztül került sor végül, és elnézést kérek az ATV szerkesztőitől és munkatársaitól, hogy az utolsó pillanatban kellett gyorsan átszervezni a dolgot – az interjút a Dombóvári útról adtam, ahol nagy nehezen sikerült leparkolni az autómat, amiben az ATV felé haladva – sejtésem szerint – a generátor hibája miatt egyszer csak minden elektronika megadta magát, és végül trailerrel kellett elvitetni szerelőhöz. Ez azért is kellemetlen volt, mert terveim szerint az ATV után gyors tempóval Szegedre kellett volna mennem, az Egyetem TV felvételére, hát az is átcsúszott délutánra… Viszont legalább nagyon jól sikerült, nemsokára elérhető lesz az is.

Műkedvelők számára a riporter által említett korábbi Facebook-bejegyzésem:

Az egyetemi kuratóriumok problémájáról írt korábbi bejegyzésem, amiben azt is leírtam, hogy várhatóan miért nem fognak megfelelni az Európai Bizottságnak a kormány javaslatai, itt érhető el.

Erasmus / Horizon Europe-ügyről a Tiloson

Tegnap a Tilos Rádión beszélgettünk az Erasmus-ügyről, ami csupán az egyik – de látványos – olyan problémaként jelenik meg, aminek rendezését az Európai Bizottság a források megnyitása a Tanács felé való javaslatának feltételéül támasztja. Sok kérdés mellett az is felmerül, hogy vajon jelent-e fordulatot, ha a miniszterek lemondanak a kuratóriumi tagságaikról? Ónody-Molnár Dóra társaságában beszélgettünk erről a “Brüsszeli diktátum” című műsor szerkesztőivel.

Az adás itt hallgatható meg.

Korábbi írásom, amiben részletesen bemutatom, hogy mi a Bizottság gondja ezekkel a kuratóriumokkal, itt található.

Néhány szó a “közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” témájában

Amióta az év elején kirobbant a hír, hogy a Tanács az Európai Bizottság javaslatára befagyasztja az Erasmus+ és a Horizont Európa programok finanszírozását azokon az egyetemeken és egyéb intézményeken, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban ún. “közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” irányítása alá szervezett ki a kormány, folyamatosan megy a kommunikációs háború a kormány és a… majdnem azt mondtam, hogy az ellenzék, de igazából a kormány és a valóság között. A mai hír, miszerint „a politikusok hajlandóak visszalépni”, várhatóan nem fog nagy változást okozni. Lássunk kicsit tisztábban!

Orbán Viktor a brüsszeli döntés után pár nappal azzal reagált arra, hogy “hogy politikusok ülnek egy egyetem kuratóriumában, Nyugat-Európában egy általános gyakorlat, semmi rendkívüli nincs benne”, amit rögtön elkezdett ismételgetni a kormánypárti propagandamédia. Rögzítsük gyorsan az elején: a Bizottságnak, akármit is állít a kormány, és az általa kitartott propagandisták, nem azzal van gondja, hogy politikusok, kormányzati emberek is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében. Ez a hazug duma csak arra jó, hogy a kedvenc kommunikációs játékot játszhassák: kettős mércére hivatkozhassanak, erőltessék a szokásos sérelmi politizálást, amire oly vevők a tudatlan, tájékozatlan hír- és politikafogyasztók. Megkockáztatom, a Bizottságnak még azzal sincs komoly gondja, hogy ezekben a zavaros testületekben milliós juttatásokat vesznek fel a kormány aktorai és nyaloncai, bármi ellenszolgáltatás, az adott intézmény működéséhez való bármiféle érdemi hozzájárulás nélkül.

Akkor viszont mivel van gondja? Miért látja ebben az uniós pénzek ellopásának veszélyét, ha egyszer állítólag ez a nyugati állami egyetemeken is bevett gyakorlatnak számít?

A válasz nagyon egyszerű: a Bizottság az uniós források elköltésének jogszerűségét azért látja veszélyben Magyarországon azzal, hogy kormányzati politikusok ülnek a kuratóriumokban, mert ezek a kuratóriumok nagyon sok különbséget mutatnak a nyugati egyetemi “társaikhoz” képest. E különbségek miatt pedig ezek a kormányközeli döntéshozók a kormány által kialakított szabályok szerint döntő, zavartalan és megkerülhetetlen befolyással bírnak az adott egyetemre, kutatóintézetre érkező uniós források elköltésére, ami a korrupció melegágya.

Hogy ez világos legyen, vegyük számba, hogy a kormány által példaként hangoztatott nyugat-európai állami egyetemeken működő modell milyen pontokon különbözik a magyar kormány által bevezetett borzalomtól:

  • A magyar rendszerben ezek a kuratóriumok rendkívül széles jogköröket kaptak az egyetemek fölött, lényegében azok tulajdonosaivá váltak. Állami vagyonból keletkezett magánvagyon. Máshol ilyen formát nem látunk. Ez a kvázi-tulajdonosi pozíció egészen más, mint a nyugat-európai gyakorlat, ahol az ilyen testületek maximum jóváhagyhatják vagy elutasíthatják az egyetem döntéseit, megfelelő indok megléte esetén.
  • Míg nálunk ezek a kuratóriumok tényleges döntési jogot, irányítási lehetőséget kapnak az egyetemek felett, a nyugati egyetemeken az egyetemek szenátusai megtartják a tényleges döntéshozó szerepet, beleértve abba az ellenőrzési jogot maguknak a kuratóriumoknak a működése felett is. Azokon a nyugati egyetemeken pedig, ahol van egy-két politikus, ők egy nagyobb testület tagjai között foglalnak helyet, azaz a döntéshozatalban nincs befolyásoló jelentőségük.
  • A magyar rendszerben a kuratóriumok tagjai a kormány kinevezettjei, a legtöbb nyugati egyetemen az egyetemi szenátusoknak is van beleszólásuk a személyi összetétel kérdéseibe.
  • A nyugati egyetemek kuratóriumaiban a tagság általában időhöz kötött, nálunk viszont élethosszig tart, aminek semmi észszerű indoka nincs. Az lenne teljesen logikus, ha egy, a politikai szféra által kinevezett tagot ugyanaz el is távolíthatna bármikor (arról nem is beszélve, hogy a politikai kinevezéseknek illenék konszenzusosnak lenniük, ahogy jobb helyeken szokás ebben a kérdésben), de az teljesen abszurd, hogy a kormány pillanatnyi (kegyúri) döntése élethosszig tartó kinevezést jelent a közvagyon terhére.
  • Ráadásul a kuratóriumi tagság a legtöbb nyugati egyetem esetében a politikusoknál nem valamiféle kegyadomány a rendszert felrajzoló miniszterelnöktől, hanem az adott politikus által választások eredményeképpen betöltött pozícióhoz kötődik és értelemszerűen addig is tart.
  • Azt már mondani sem merem, hogy nem jellemző, hogy a kuratóriumi tagságot az adott állam átlagfizetésének tízszeresének megfelelő összeggel honorálná bárki is a tagságot betöltő személy számára. Egy ilyen tagság ott nem jutalom, kegyadomány, hanem általában felelősséggel járó, a közösség érdekében végzett feladat.

Ezek a pontok teljesen világossá teszik, hogy mi a probléma. És legyünk őszinték: ezen nem fog segíteni, hogy most a kegyúri döntéssel kinevezett arcok kegyúri érdekből lemondanak esetleg a kinevezésükről. A problémát nem fogja megoldani, és ha van egy kis esze, az Európai Bizottság sem fogja elfogadni, azzal ugyanis jó eséllyel csak életben tartaná a kormány “kettős mércét” emlegető hazugságát.

A rendszert magát kell megszüntetni, úgy ahogy van, vagy legalábbis tisztességessé alakítani.

Gyurcsányista lettem?

Meghívtak a DK TV-be és elfogadtam. Leomlottak a kőfalak. Kiderült az igazság.

Vagy egyszerűen csak megtisztelőnek tartottam és örültem neki. A tizenéves kis Lattmann gyerek egyik álma megvalósult, egy képernyőn szerepelt Vágó Istvánnal. Jó volt ezúttal Kálmán Olgával nem szemben, hanem mellette ülni.

Vagy Soros. Meg Brüsszel. A médiamegjelenések szankciósinflációja.

Döntse el mindenki magának… 🙂