Az ATV Híradó mai adásában arról nyilatkoztam, hogy milyen mozgástere van a Fidesznek az Európai Néppárttal kapcsolatos vitájában. Eltávolítják-e a szervezetből, és ha igen, akkor mit tehetnek, alakíthatnak-e például más pártokkal új frakciót az Európai Parlamentben.
Most szombaton, Nagy Boldizsárral.
Folytatjuk a sikeres EU jog workshop sorozatunk tematikus előadásainak sorát. December 7-i foglalkozásunk témája a menekültek és a migráció európai jogi környezete, annak tartalma és terminológiája. Előadónk a téma hazai vezető szakértője, Nagy Boldizsár.
Az eseményről többet az alábbi hivatkozáson lehet megtudni, jelentkezés és egyéb információ pedig itt, a honlapon megadott információk szerint lehetséges.
A foglalkozás FB-linkje: https://www.facebook.com/events/710208146067113/
Találkozzunk ott!
Tavaly tavasszal kezdtek el olasz kollégák dolgozni egy európai polgári kezdeményezésen, amelynek a célja, hogy a jogállamiság és más uniós értékek védelmére egy, a mostaninál hatékonyabb ellenőrzési mechanizmus legyen kidolgozható.
A kezdeményezést nemrég az Európai Bizottság is jóváhagyta, így az már aktív, és aláírásával minden európai uniós, így magyar polgár is támogathatja. Amennyiben összegyűlik hét tagállamból egymillió aláírás, a Bizottság érdemben kell hogy foglalkozzon a kérdéssel.
A kezdeményezés már most elérhető a www.formyrights.eu oldalon (a magyar nyelvű verzió készülőben), már aláírni is lehet, akit pedig jobban érdekel, szombat este 18.30-kor a Mozsár Bisztróban kerül sor egy a kezdeményezők szervezésében egy bemutató, beszélgető rendezvényre, ahol mindenkit szívesen látunk!
A rendezvény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/413403242872769/
Délutánra eldőlt, Várhelyi Olivér jelöltsége átment az EP szakbizottságán, jövő héten kerülhet sor a plenáris szavazásra az egész Bizottságról, majd utána még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia azt. A Fidesz természetesen ünnepli a sikerét, az Európai Néppárt hasonlóképpen.
Korábbi gyorselemzésemben leírtam a szóbeli meghallgatással kapcsolatos véleményemet. Ahogy a ma reggeli interjúban elmondtam, az EP-képviselők szavazatát az fogja befolyásolni, hogy Várhelyi írásos válaszaiban sikerül-e látványosabban elhatárolódnia az orbáni EU-politikától, azt is, hogy Várhelyi Olivér ezt jó eséllyel “meg tudja ugrani”. Emellett utaltam arra is, hogy egészen egyszerűen nincs olyan, Várhelyi megbuktatásához fűződő érdek sem a PES (európai szocialisták), sem a Renew (volt liberálisok, ALDE) oldalán (talán a lánccsörgetésen kívül), ami erősebb lenne annál, mint hogy felálljon az új Bizottság (a Néppárt képviselőjével az élen), és végre “beinduljon” újra az EU.
Legfeljebb a megújulás várat magára egy kicsit.
“Összességében megállapíthatjuk, hogy amilyen unalmas volt maga a meghallgatás, most láthattuk az eddig messze legjobban felkészült biztos-jelöltet, és ez teljesen független attól, hogy amúgy mit gondolunk a magyar kormányról, vagy annak EU-politikájáról. A kérdés most csak az, hogy az Európai Parlament többsége mennyire hiszi el neki, amit mond.”
Trócsányi László megbuktatása után Várhelyi Olivér jelölése
okozott némi meglepetést, de minden jel szerint egy jó választás volt Orbán
Viktor számára. A politikai értelemben eddig folyamatosan a radarszint alatt
maradt szakemberrel szemben nyilván semmilyen, a volt igazságügyminiszterhez
hasonló kifogás nem támasztható, ennek megfelelően, az első parlamenti
meghallgatásán, a Trócsányit korábban elutasító jogi szakbizottságon úgy ment
át, mint kés a vajon. Nagy érdeklődéssel vártuk a mai, külügyi bizottsági
meghallgatást – mint ismert, azért a külügyi bizottság, mert a nki szánt feladat-csoport
(az ún. „portfólió”) a bővítés- és szomszédságpolitika volt.
Azért érdemes rögzíteni egy-két gondolatot a meghallgatás
elemzése előtt.
Az első, hogy a biztosi szerepkör egyik legfontosabb velejárója, hogy a biztosok tevékenységük során a tagállamoktól függetlenül kell tevékenykedjenek. Ahogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (3) bekezdése fogalmaz, “a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől”, ami persze nem csak a tagállamokra utal…
View original post 657 további szó
A brit Legfelsőbb Bíróság mai ítélete szerint jogellenes volt, hogy Boris Johnson miniszterelnök javaslatára a Parlamentet szünetre kényszerítették, hogy a Brexit-határidő előtt már ne ülésezhessen. A bíróság hangsúlyozta, hogy jogellenes, hogy a lépés annak akadályozására irányult, hogy egy válsághelyzetben a Parlament elláthassa legfőbb funkcióját, amivel egy alkotmányos alapértéket védelmezett, egy kalandor politikai lépéssel szemben.
Innen Magyarországról pedig már megint az látszik, hogy van egy fal, aminek a másik oldalán van valami, ami olyan, mint egy jogállam.
Szombaton újabb EU jog workshopot tartottunk, ami megint jó hangulatban és “telt házzal” ment.
A programról bővebben annak Facebook-oldalán, illetve a www.europaijog.hu/eujog-workshop oldalon érhető el több információ.
Most került sor a magyar kormány meghallgatására az Európai Unió Tanácsában (nem pedig az Európai Tanácsban, ahogy ezt sok helyen láthattuk leírva), a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárásban. Nem nagyon volt kedvem kommentálni. Minek? Varga Judit igazságügyminiszter és a kormány egyéb képviselői ugyanazokat a kamu dumákat adják elő (“mindez a migráció miatt van”, miközben az első komoly jogállamisági kritikák már az Alaptörvény időszakában jelentkeztek stb.), itt újat már nem nagyon lehet mondani. Az mindenképpen árulkodó, hogy Varga a rendelkezésére álló hatvan percből összesen huszonötöt beszélt, ha csak az eljárást megindító Sargentini-jelentésben foglaltakra reagált volna részletesen (amire amúgy az eljárás való), az sokszoros időt vett volna igénybe. Összehasonlításképpen: amikor én nagyon barátian és nem részletbe menően beszéltem/fogalmaztam meg finom kritikát róla, arról háromnegyed órás lett a YouTube-videó…
Ha valaki komolyan “meg akarja védeni azzal szemben a magyar demokráciát”, akkor az nem huszonöt perc. Ebből nyilvánvaló, hogy a jelen eljárással nincs célja a kormánynak, abban bíznak, hogy politikai eszközökkel, lobbival meg tudják akasztani azt – ismerve a 7. cikk politikai természetét, jó eséllyel ebben igazuk is van.
Ám nem ez az egyetlen, és talán nem is a leghatékonyabb eszköz. Már a múlt héten a Tilos Rádióban is azt magyaráztam, hogy a Fidesz jogállamisági kérdésekben háromfrontos háborúba sodorta az országot, aminek a 7. cikk szerinti eljárás az egyik frontja. A másik a hétéves költségvetési vita, amiben (emlékeztetnék Angela Merkel Orbán Viktort “dicsérő” kijelentéseivel kapcsolatos korábbi megállapításaimra), láthatóan ugyancsak nem állunk jól. A harmadik – és várhatóan leginkább hatékony – pedig az az új ellenőrző eljárás, ami jelenleg az uniós jogalkotási eljárás alatt áll, és amiről januárban beszéltem először, amikor az Európai Parlament, módosításokkal ugyan, de megszavazta azt, és ami most az Európai Unió Tanácsa előtt fekszik.
Ahogy azt többször elmondtam, az EU szintjén, a létező jogalkotási folyamatokban nem nagyon vannak titkok, minden lépés nyilvános, minden információ fent van az interneten. Az ezt megteremteni szándékozott uniós rendelet szövegére tett eredeti javaslat természetesen online is, magyarul is elérhető, és a jogalkotási folyamat erre az előterjesztésre dedikált weboldalán minden további lépés is látható, így például az, hogy kiknek milyen módosító javaslatai épültek be a szövegbe. A javaslat szövegének aktuális módosítási javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt verziója is elérhető innen.
Ehhez képest egy, Varga Judit mondatáról szóló cikk lényegében észrevétlen maradt az elmúlt két napban. Pedig fontos, különösen, ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az utolsó két forrást, jelesül az eredeti javaslatot és az EP által januárban betett módosítási javaslatokat. Segítek: 21. és 45. sz. módosítások. Na, az itt látható, néppárti (sic!) javaslatok épp olyan “nemzeti szakértők” kollégiumát rajzolják fel, amilyenről Varga Judit is beszélt. Azaz, ha ez a rendelet valamikor hatályba lép majd, a kormánypropaganda fennen zengheti majd az újabb győzelmet. Tessék, így jár megint a kormány három lépéssel az ellenzék előtt…
Miközben az ott ülő ellenzéki EP-képviselőktől, különösen azoktól, akik az előző ciklusban is ott ültek, erről az egész eljárásról SEMMI információ nem jött ki, az összes mondásuk annyi, hogy “hát igen, a jogállamisághoz kéne kötni az uniós pénzeket valahogy”, mintha fogalmuk sem lenne arról, ami a fenekük alatt történik az ülésteremben. Persze, ezzel nincsenek egyedül, Manfred Weber is ilyesmiket mondogatott még az EP-választás előtt, mondjuk neki nem is állt érdekében, hogy felhívja az emberek figyelmét, tekintettel a néppárti módosítókra, amik más szempontból is szűkítenék ennek az eszköznek az erejét… De a magyar ellenzéki EP-képviselőktől miért nem láttunk semmit ebben a témában január óta, amikor elvileg erről szavaztak is?
A lényeg: így nem is csoda, hogy a végén a Fidesz szokott nyerni, valamint ha tudni akarjuk, ami az EU szintjén zajlik, ne arra várjunk, hogy politikusok megmondják. Lehet utánanézni… Persze én nagyon örülnék annak is, ha végre olyan minőségi változás lenne a politikában, ahol a politikusok nem a “felülről megmondó” emberek, hanem az információt megosztó, tudásra rávezető emberek lennének, de úgy látszik, erre még várnunk kell egy ideig. Na, majd akkor nem lesz nehéz leverni a Fideszt.
Ismét a Tilos Rádióban, ahol Gerényi Gábor és Bodolai László társaságában beszélgettünk aktuális európai jogi kérdésekről, beleértve a Brexitet, Trócsányi László bizottsági tagságát, jogállamisági kérdéseket.
Szeretem ezt a műsort, mert jó a társaság és van idő a témák alaposabb kifejtésére. Így tudtam hosszabban beszélni arról a három frontos háborúról, amibe a kormány belekavarta az országot a jogállamiság témájában. Ez a három front: 1) az idén esedékes uniós hétéves költségvetési tárgyalások, 2) a folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás és 3) az előkészítés alatt álló új, az uniós közpénzek ellenőrzésére irányuló jogállamisági eljárást előirányzó rendelet megalkotása. Figyelem, nem rövid, és nem is feltétlenül könnyű tartalom.
Ma reggel az atv.hu reggeli műsorában beszélgettünk kicsit a #Brexit témájában. Akkor még nem tudtuk az uniós biztosi portfolió-javaslatokat, ma délben jöttek ki.
Ennek fényében most korrigálom a Trócsányi Lászlóval kapcsolatos reggeli kijelentésemet, miszerint nem az alkalmassága, hanem az érdemessége a kérdés. Nos, a bővítés/szomszédságpolitika pont az a terület, ahol az alkalmassága is kérdés. Nem személyes kvalitások, vagy azok hiánya miatt, hanem egyszerűen azért, mert az Orbán-kormány elmúlt ciklusban látványossá vált orosz-orientációja olyan súlyosan kezdi ki a volt igazságügyminiszter hitelességét pont e területen, amit az #EU nem engedhet meg magának.
Akkor miért ez a kiosztás? Egyszerű, két esélyes válasz van.
Ahogy az ATV híradónak az imént elmondtam, az egyes portfoliók jelentőségét az határozza meg, hogy azokkal kapcsolatban magának az EU-nak mennyi ambíciója van (amit elsődlegesen a Bizottság elnöke lát reálisan). A további bővítés a magyar érdek szempontjából jelentős, az EU szempontjából nem az. Van elég problémája “befelé” is. Azaz ezt a portfoliót relatív jelentéktelensége okán akár át is lehet engedni, különösen, hogy az orbáni kommunikációnak ez nagy győzelem. Azaz win-win helyzet, Orbán is, von der #Leyen és a #Néppárt is jól jár. Hadd szóljon.
A másik szempont viszont, hogy a várhatóan parázs #EP-beli viták kimenetele fényében ebből akár még vissza is lehet venni, azaz még bőven kaphat Trócsányi másik portfoliót is. Így ez lehet egyelőre taktikai húzás is.
(Személyes megjegyzés: én sokkal jobban sajnáltam volna, ha Trócsányi a humanitárius segélyezést kapja, a saját szakmai munkám/bekötéseim okán. Viszont csak a vak nem vette észre, ahogy az elmúlt napokban a kormánypropaganda már elkezdte magyarázni, hogy az is mennyire fontos ügycsoport. Valóban az, sőt, valszeg fontosabb is lesz a következő években, mint a bővítés.)
Lattmann Tamás honlapja 